A következő négy évben több mint tízszeresére növelnék a hazai szélerőművek kapacitását, a jelenlegi 330 megawattról 3000-4000 ezer megawattra emelnék – derült ki az augusztus…

Az utóbbi években a Tihanyi-félsziget két területe szerepelt sűrűn a hírekben, a kiszáradás jeleit mutató Belső-tó a pusztuló halakkal, nádassal, és a szomszédos Óvár, aminek tetején nerlovagok lubickolnak a luxusvillák mellé épített medencék “rezsicsökkentett” vízében. A Belső-tó kapcsán nincs sok lehetőségünk, de az Óvár-tetőn megállíthatnánk a pusztítást.

Érdekes előzményekkel, még érdekesebb résztvevőkkel és néven alakul új érdekvédelmi szövetség a balatoni térségben. Öt, magukat balatoni négyeknek nevező települési vezető mondja ki rövidesen a B4-ek Szövetségének megalakítását.

Az utóbbi időben egyre hangosabb azok tábora, akik a tó környezetének “visszavadításával” akarják megmenteni a Balatont. Mielőtt elkezdjük szétverni a partfalakat, partvédőműveket, érdemes lenne végiggondolni, miért is készültek, mennyire lehet nélkülük fenntartani a Balaton elmúlt 100-150 évben kialakított rekreációs és gazdasági funkcióit.

A Balatonfüred hírnevét 300 éve megalapozó gyógyvíz mindenki által hozzáférhető lelőhelye volt a “szívkórház” előtt, a Gyógy téren 224 éve épített forrásház. Az 1853-ban átépített klasszicista építmény persze ma is áll, csak a víz csordogál bágyadtabban, és a vízhez vezető lépcsőket zárták el kötelekkel a szomjazók és gyógyulni akarók elől.

A kormány eddig is csak egy rövid időablakot hagyott, hogy a tűzijáték kedvelők külön engedély nélkül gyönyörködhessenek a varázslatos fényekben. A keszthelyi képviselő-testület most ezt a szilveszteri 12 órás lehetőséget is befalazná.

A Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő főigazgatója együttműködési megállapodást írt alá a város polgármesterével a múlt héten, hogy jó irányba tereljék a közvéleményt azokkal a gyógytóról szóló adatokkal, amiket majd a kórház biztosít az önkormányzatnak a nyilvánosság tájékoztatására. Én inkább nem várok rájuk.

Ahogy az utóbbi öt évben már több alkalommal, az idén is elindult október elején az iszapkotrás a Balatonon. A nyilatkozatok szerint a tó állapotának javításáért, az algásodás megelőzésért költünk ismét 1500 millió forintot a közösből. A valóság ennél árnyaltabb. Az igazi cél inkább maga a költés, a csurran, cseppen projekt működtetése.

Az elhallgatás mellett főleg porhintés és ködösítés jellemzi a Hévízi Tófürdő katasztrofális helyzetének kezelését a nyilvánosság előtt. Már korábban is ismert volt az életveszélyessé váló állapot, valódi előrelépés az elmúlt években mégsem történt. Az idén márciusban már nem halogathatták tovább a központi fürdőház lezárását. Ennek okáról csak egy júniusban kiadott közleményben árultak el  többet, de az igazi részletek csak egy engedélyezési anyagból derülnek ki.

Bár a külső vakolat állapota és a terület rendezetlensége kicsit mást mutat, gyakorlatilag elkészült az Életadó Forrás ikonja tiszteletére emelt ortodox templom a város déli részén, az Ady utca közelében.

Miközben már a Balaton-felvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége, s ennek köszönhetően kezdődik a fertőzött tőkék megsemmisítése, dr. Laposa József nyílt levélben szólítja fel az illetékes állami, önkormányzati és civil szervezeteket, hogy álljanak ki a badacsonyi szőlőterületek megőrzéséért.

A badacsonyi Egry József Emlékmúzeumban újra láthatók Egrynek azok az alkotásai, amelyek átadását a képeket tároló veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néhány éve feltételek teljesítéséhez kötötte. A kiállítás újbóli megnyitása ellenére az ügyben több kérdés megválaszolatlan maradt.

A Balatoni Hajózási Zrt. közleménye szerint május 1-jétől újra séta- és rendezvényhajóként működik a Jókai motoros. A Vanyolai flotta korábbi zászlóshajójának tulajdonos váltásával együtt lezárult a rendszerváltás utáni korszak legnagyobb balatoni magán hajóstársaságának története is. S ezzel új korszak kezdődött a személyhajózásban.

A 2023 novemberi projektzáró után április 23-án másodszorra is átadták a Balaton és a Sió között újraépített hajó- és vízleeresztő zsilipet Siófokon. Egyben megnyitották a sétálók előtt a vízleeresztő zsilip területét. A beruházással a tervezett három év helyett négy év alatt készültek el.

Új látványossággal gazdagodott a Balaton keleti medencéje. Közvetlenül az akarattyai part előtt találtak végleges helyet a torzó állapotban maradt fővárosi Biodómnak. Az áttelepítők vállalták, hogy a Baladómot teljesen felépítik, és abban a nemzet számára kiemelten hasznos dolgokat végeznek majd.

A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) illetékesei az idén rendesen megszívatták a hajózási szezonnyitó programjára Füreden összegyűlt szereplőket, előkelőségeket és közönséget. Mivel a cég siófoki vezetői és más déli parti résztvevők több mint egy órás késéssel érkeztek meg a felavatásra szánt négy új hajóval, sokan még az ingyenes sétahajózást sem várták meg.

Balatoni jégnéző körutunk végén Szántódról komppal indultunk vissza az északi oldalra szombaton. Szerencsére nem fértünk fel az eredetileg tervezett járatra, ezért egy mentesítőn kaptunk helyet. Azért volt ez szerencse, mert így megismerhettük az első útjait járó Tihany kompot.

Akár már az idei szezonban fürödhetnek Füred kétszáz főre méretezett új strandján, akik beférnek. Az egykori “erdészeti üdülő” helyén megvalósuló fürdőhely létrehozásának nettó költségeit tízmillió híján brüsszeli pénzből finanszírozza a balatonfüredi önkormányzat. A régióban még soha nem volt ilyen bőkezű támogatás nagyobb strandokra sem.

Valamikor a következő napokban, hetekben elkezdik bontani a görög falu néven elhíresült balatonfüredi épületegyüttest. A város nyugati bejáratához tervezett üzletközpont harminc évvel ezelőtt szép álomnak indult, de nagyon hamar szégyenfolttá vált.