A balatoni régió turisztikai forgalma az év első 9 hónapjában háromszor akkor csökkenést mutatott, mint az országos átlag. Kisebb-nagyobb mértékben csökkenés jellemzi az 500 ezer éjszaka felettiek klubjába bekerülő négy legkedveltebb település, Siófok, Hévíz, Balatonfüred, Zalakaros teljesítményét is. A legnagyobb forgalmat bonyolító Siófok példája szerint, a visszaesés nem a kiszáradó meder miatt volt.
Az idei év nem nagyon kerül be a balatoni turizmus dicsőségkönyvébe. Bár még csak az első 9 hónap vendégforgalmi adatait ismerjük, már most biztosnak látszik, hogy a korábbi évhez képest legtöbb településen jelentősen visszaesett a szálláshelyek forgalma. Ezen belül is különösen a külföldi vendégek által itt töltött éjszakák száma csappant meg.
Ahogy már egy hónappal ezelőtt, a nyári adatok feldolgozásánál is bemutattam, a siófoki kereskedelmi- és magánszálláshelyek forgalma messze megelőzi a Balatoni Régió többi településén realizált forgalmat. A város már augusztus vége előtt átlépte az egymilliós értéket, az első 9 hónapot pedig egymillió-százötvenháromezer éjszakával zárta.
Hiába a sok szárazra került mederrész, Siófok így is a legjobban teljesített a szezonban – aranyparti strandolók a Tömörkény utcai hullámtörőnél – Fotó: Győrffy Árpád
Az 1-9 hónapos forgalom szerint a második helyen Hévíz szerepel 925 ezer, a harmadik Balatonfüred 828 ezer, a negyedik Zalakaros 599 ezer éjszakával.
A négy településen 1,6-3,4 százalék között csökkent a teljes forgalom, miközben a külföldiek elmaradása volt a jelentősebb 4,8-6,5 százalékos vendégéjszakaszám visszaeséssel. A hazai vendégek által eltöltött idő Siófokon 0,6 százalékkal, Hévízen 3,4 százalékkel emelkedett, Füreden 2,6 százalékkal, Zalakaroson 0,5 százalékkal csökkent.
A hévízi forgalom alakulásában bizonyára fontos szerepet játszik a központi fürdőépület másfél évvel ezelőtti lezárása, és az azóta is tartó totojázás az ideiglenes pótlás kialakításánál – Fotó: Győrffy Árpád
Az ötvenezernél több, de ötszázezernél kevesebb vendégéjszaka forgalmat bonyolítók közé 27 település került. A többségük jelentős forgalomcsökkenést könyvelhetett el. Kiemelkedő a visszaesés Fonyódon (8%), Révfülöpön (8,4%), Balatonkenesén (16,1%), Balatonföldváron (13,6%), Balatonfenyvesen (8,9%), Vonyarcvashegyen (10%), Balatonmáriafürdőn (11,7%) és Balatonberényben (9,2%).
Hogy mi okozta a jelentős forgalomcsökkenést, arról csak sejtéseink lehetnek. Annyi talán biztos, hogy nem az alacsony vízszint, mert ha az lenne a “bűnös”, akkor nem a száraz mederrel leginkább sújtott, mégis csak 1,7 százalékos csökkenést elszenvedő Siófok került volna az első helyre.
A KSH nyers adatait rendező táblázat bal oldali oszlopaiban a 2026-os év első kilenc hónapjában realizálódott vendégéjszakák számát láthatjuk az 50 ezer éjszakánál nagyobb forgalmat bonyolító településeknél külföldi, belföldi és együttes bontásban. A jobb oldali oszlopokban külföldi, belföldi és együttes csoportosításban azt számoltam ki, hogy a vendégéjszakák száma hogyan változott a múlt év azonos időszakához képest az érintett településeken – Forrás: Győrffy Árpád – Balatontipp
A következő táblázatban azt mutatom be, hogy a balatoni régió egy-egy települése mennyit adott hozzá a térség teljes forgalmához a 2026-os év első 9 hónapjában a küldő területek szerinti bontásban. Mint ebből kiderül, a négy legjobban szereplő település 45,8 százalékát bonyolította a teljes forgalomnak. Siófok egyedül 15,1 százalékot, Hévíz 12,1 százalékot, Balatonfüred 10,8 százalékot, Zalakaros 7,8 százalékot tett hozzá a régiós eredményhez.
Ha csak a külföldi forgalmat nézzük, a négy város szerepe még kiemelkedőbb, 54,6 százalékos. Ebben a kategóriában Hévíz 19,5 százalékkal, Siófok 17,9 százalékkal, Balatonfüred 10,5 százalékkal, Zalakaros 6,7 százalékkal szerepel.
A zalakarosi forgalom javát biztosító Gránit Gyógyfürdő fedett élményfürdője – Fotó: Győrffy Árpád
Kiszámoltam azt is, hogy egy-egy településen mekkora a külföldi forgalom aránya. A legnagyobbak között Hévíz forgalmának több mint felét (50,3%) tavaly még a külföldiek adták, de az idei év érintett időszakában itt is 50 százalék alá, 47,8 százalékra csökkent a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma.
Érdekes módon egy kisebb, 65 ezer éjszakát bonyolító délnyugati településen, Balatonmáriafürdőn 53,3 százalékos volt a külföldi részesedés a teljes forgalomból. Igaz, ez elsősorban annak köszönhető, hogy ott az előző évhez képest 20,5 százalékkal csökkent a hazai vendégek által a községben töltött éjszakák száma.
A KSH nyers adatait rendező táblázat bal oldali oszlopaiban küldő területek szerint és együttesen láthatjuk egy-egy település részesedését a régió teljes forgalmából 2026 első 9 hónapjában. A jobb oldali oszlopokban a múlt év és az idei év első 9 hónapjának adatai alapján azt mutatom be, hogy egy-egy településen a teljes forgalom mekkora részét adták a külföldi vendégek – Forrás: Győrffy Árpád – Balatontipp
Nagyobb időtávot nézve a siófoki forgalom hatalmas bővülést, a hévízi pedig jelentős visszaesést mutat. A Covid és az orosz agresszió előtti utolsó békeévben, 2019-ben Hévíz még 1,3 millió vendégéjszakát bonyolított le egy év alatt. Ugyanekkor Siófokon 820 ezer, Balatonfüreden 789 ezer, Zalakaroson pedig 761 ezer éjszakát töltöttek a kereskedelmi és magánszálláshelyeken a vendégek.
Az idei teljes forgalmat még nem ismerjük, de az első kilenc hónap eredményét a múlt évi utolsó három hónap adataival összeadva, viszonylag pontos képet kaphatunk a várható éves vendégéjszaka számról. Eszerint az idén Siófokon hatalmas bővülésre, egymillió-kétszázhatvanezer éjszakára számíthatunk, ami több mint 50 százalékkal haladja meg a 7 évvel ezelőtti eredményt.
A Hévízen várható egymillió-százkilencvenezer éjszaka 8-9 százalékkal elmarad a 2019-es forgalomtól. Balatonfüreden éves szinten 916 ezer éjszakára számíthatunk, 16 százalékkal többre a hét évvel ezelőttinél. Zalakaroson 770 ezer éjszaka az idei várható forgalom, 1 százalékkal több a 2019-esnél.
A balatonfüredi “szállodasor” a kikötőkkel város délnyugati része felől – Fotó: Győrffy Árpád
A hévízi “békeidők” forgalmában meghatározó szerepe volt az orosz és ukrán vendégeknek. Korábban a németek és az osztrákok adták a külföldi forgalom jelentős részét, de az “elszlávosodást”, illetve az ezzel járó más kulturális-, viselkedési normákat érzékelve közülük sokan inkább más úticélokat kerestek – ahogy ez történt az ezredforduló után a neves cseh fürdőhelyeken is.
Hány évszakos Balaton?
Többen évtizedeken át jól megéltek a “négyévszakos Balaton” jelszó hangoztatásából, és ezzel a jelszóval marketingre, állásra, megbízási díjra, egyedi fejlesztésre eltérített támogatások feléléséből. Az alábbi grafikonnal két év adatai alapján azt mutatom be, hogy az adott éven belül hogyan változik havonta a balatoni forgalom.
A vendégéjszakák számának változása havonként 2025-ben és 2026-ban a balatoni régió négy legforgalmasabb településén a KSH adatainak felhasználásával – Forrás: Győrffy Árpád – Balatontipp
Mint látható, még a gyógyvízre alapozott turisztikai szolgáltatást kínáló Hévízen és Zalakaroson is jóval elmarad a tavasz, őszi, téli forgalom a nyáritól. Siófokon és Balatonfüreden pedig a “strandszezon” hónapjainak forgalma tízszeresen is meghaladja a november és március közötti hónapok forgalmát.
A balatoni turizmus szempontjából talán jobban jártunk volna, ha az így leapasztott forrásokból inkább a régió igazi erősségét, a természeti tájba illeszkedő vízparti turizmust erősítjük. Kicsit konkrétabban, például a haveri vendéglők, borászatok, szálláshelyek istápolása helyett használhatóvá tesszük Közép-Európa második legjobb kerékpárútját, kotorjuk a strandokat, valódi közösségi tereket alakítunk ki a települések vízparti központjából. A sikeres irányválasztást mutatja Siófok példája is a mintegy 9 kilométeres, szabadstrandként használható partszakasz folyamatos fejlesztésével.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!
