Várnézőben a Csobánc-hegy tetején – Balaton-felvidéki kirándulás ajánló

Csobánc-vára nyugatrólCsobánc-vára nyugatról - a 240 méteres önálló, szigetszerű kiemelkedésével a legkomolyabb várhegy a Balaton-felvidéken - Fotó: Győrffy Árpád

Lassan talán kifulladnak a böjti szelek, és beköszönt az igazi tavasz, a természetjárás egyik legszebb időszaka. Ehhez szeretnénk egy gyönyörű és viszonylag könnyen, biztonságosan járható úticélt ajánlani a Csobánc-hegyi kirándulással, várnézővel.

A Csobánc a balatoni tanúhegyek tornasorában valahol középen áll a 376 méteres magasságával, de várhegyként a legnagyobb a 240 méteres önálló, szigetszerű kiemelkedésével. Igazán csak a 418-méteres szirten álló Rezi-vár és a 413 méteren épített Tátika-vár vetélkedik vele, de azok nem ennyire szigetszerű kiemelkedések, és a tágabb környezetük is magasabb. Elmarad tőle a 363 méteres szinten épült Zádor-vár, vagy a 367 méteren álló, 160 méteres környezetből kiemelkedő Somló-vára is. Nem is szólva a csak 245 méteres sümegi, vagy a 230 méteres szigligeti várhegyről, és a környezetéhez képest szinte a pinceszintre épített nagyvázsonyi Kinizsi-várról.

A Tapolcai-medence keleti szélén szigetszerűen kiemelkedő Csobánc-hegy dél-délnyugati irányból - Fotó: Győrffy Árpád

A Tapolcai-medence keleti szélén szigetszerűen kiemelkedő Csobánc-hegy szőlőkkel és a Szent Donát-kápolnával dél-délnyugati irányból – Fotó: Győrffy Árpád

Ez az elsőség persze azt is jelenti, hogy nem csak elfoglalni, megmászni is nehezebb másoknál. Annyira azért ne ijedjünk meg, mert a várhegy lábától a hegy csúcsáig tartó 1,8 kilométeres út végig jól járható. A 240 méteres emelkedés is szépen eloszlik a távon. Persze tanácsos olyan cipőt húzni, ami köves, sziklás talajon is megfelelő stabilitást ad.

Az 1,8 kilométeres csobánci túrán szinte teljesen egyenletesen oszlik el a 240 méteres emelkedés

Az 1,8 kilométeres csobánci túrán szinte teljesen egyenletesen oszlik el a 240 méteres emelkedés – Balatontipp

Ha autóval érkezünk, a legpraktikusabb, ha a kocsit a hegy nyugati lábánál kiépített “várparkolóban” tesszük le. Ezt Gyulakeszi központjából a katolikus templom északi oldalán induló Jókai utcán át érjük el. A parkolóban piknikező helyeket is találunk asztalokkal, tűzrakóval, így jobb időben akár hosszabban is elidőzhetünk a túra előtt vagy után.

Gyulakeszi és a Csobánc-hegy a WeGoHere térképén

Gyulakeszi és a Csobánc-hegy a WeGoHere térképén – kékkel a “Várparkoló” – WeGoHere-Balatontipp

A csobánci túra részletes útvonaltérképe

A csobánci túra részletes útvonaltérképe – Google Earth – Balatontipp

Csobánci kilátás Gyulakeszi felé

Csobánci kilátás a hegy közepétől Gyulakeszi felé – Közvetlenül a hegy aljánál látható a Várparkoló széle néhány kocsival – Fotó: Győrffy Árpád

Az útvonal a Rossztemplomig a zöld jelzésen halad, majd egy jelzés nélküli rövid átkötő szakasz után a kék jelzést követve jutunk fel a hegy tetejére. Több helyen külön tábla is segít, hogy el ne tévedjünk.

Kereszt a Csobánc-hegy nyugati oldalán

Az elindulás után nem sokkal találkozunk ezzel a szép kereszttel – háttérben a Csobánc-hegy – Fotó: Győrffy Árpád

A valószínűleg a 13. században épített "Rossztemplom" legszebb állapotát mutató része nyugatról

A valószínűleg a 13. században épített “Rossztemplom” legszebb állapotát mutató része nyugatról – Fotó: Győrffy Árpád

Rossztemplom délről Csobánc

Déli irányból nézve nincs szükség magyarázatra, hogy miért kapta a Rossztemplom nevet. Valószínűleg már nem sokáig láthatjuk ebben az állapotban sem. Egy komolyabb vihar akár le is döntheti a tűzfalakat – Fotó: Győrffy Árpád

Az út minősége nagyon változó. Van frissen burkolt aszfaltos szakasz, kisebb-nagyobb kövekkel fedett veszélyesebb rész, a hegy közepénél kialakított szerpentin legnehezebb szakaszán pedig betonból készült vasúti “talpfákból” építettek lépcsőzetes szakaszt. Ha figyelünk, a saras, jeges időt leszámítva végig jól járható. S ha valaki közben elfáradna, mindig van lehetőség arra, hogy a tájban gyönyörködve kicsit kifújja magát.

Kellemes pihenő és kilátóhely a hegyre vezető szerpentin elején

Kellemes pihenő- és kilátóhely a hegyre vezető panorámaút elején – Fotó: Győrffy Árpád

A Csobánc nyugatról a várhoz vezető szerpentin úttal

A Csobánc nyugatról a várhoz vezető panorámaúttal és a várral – Fotó: Győrffy Árpád

Csobánc várának történetét sokan sokféleképpen megírták.  Amiben talán közmegegyezés van a szerzők között, hogy az építését valószínűleg 1255 előtt elkezdték. A vár 1300-ban már a rátóti Gyulafi (később Gyulaffy) családé volt. Egy rövid egy időt leszámítva így is maradt 1669-ig, amikor Esterházy Pál vásárolta meg az anyagi problémákkal küzdő tulajdonosoktól.
A 16. század közepén török többször kísérletet tett az elfoglalására, de nem járt sikerrel. A vár történetét kutató Hangodi László írja: “Csobánc ura és kapitánya ezidőtájt rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt. Csobánc vára stratégiai szerepe 1561 áprilisától jelentősen felértékelődött, amikor a szomszédos Hegyesd vára török kézre került. A következő év tavaszán Csobáncból indultak a sikeresen megvívott visszafoglalásra vonuló egyesített dunántúli végvári és vármegyei hadak. Még az ostrom előtt Gyulaffy László párviadalban végzett Bajazid vajdával, Hegyesd török parancsnokával.

Csobánc-várának romjai lentről

Csobánc-várának romjai a hegy lábától – Innen nézve valóban nehéz lehetett elfoglalni – Fotó: Győrffy Árpád

Hangodi szerint “a vár történetének legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el, amikor az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget.
Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy négyszáz főt vesztettek, köztük 52 tisztet és az osztagot vezénylő Kreutz ezredest.
A kurucok 1709-ben hagyták el a várat. Az általuk már elkezdett rombolást a császári katonák fejezték néhány évvel később a falak felrobbantásával.

Mostanra csak a keleti oldal falai maradtak meg egybefüggő részként

Mostanra csak a csobánci vár keleti oldalának falai maradtak meg egybefüggő részként – Fotó: Győrffy Árpád

Sági Károly és Zákonyi Ferenc Balaton című útikönyvükben (Panoráma 1974) azt írják, hogy 1953-ban feltárási munkálatok folytak a várban. A műemléki munka során megerősítették a vár veszélyes falait, az öreg torony támpilléreit, és feltárták a kapu boltozatát, a bejáratot, az udvar két vízgyűjtő ciszternáját, és ennek nyomán áttekintésünk van már a vár építéstörténetéről.

Csobánc - A várudvar a nyugati falak maradványaival

Csobánc – A várudvar a nyugati falak maradványaival – Fotó: Győrffy Árpád

Újabb munkák 2003-ban kezdődtek a Csobánc Váráért Alapítvány szervezésében. A következő tíz évben megtisztították a bozóttól és más növényzettől a vár megmaradt falait és környékét, járművel is járhatóvá tették a Gyulakeszi felől felvezető – általunk is ajánlott – utat, részlegesen helyreállították a déli várfalat, közben régészeti kutatás is zajlott.
A Nemzeti Várprogram 2015-ös bejelentésekor a 3. ütemben, 2017-18-ban tervezték Csobánc várának felújítását. Egy évvel később a várat kipöckölték a listából, ezért úgy tűnik, továbbra is igazi rom marad. 

Természetesen romokkal is gyönyörű hely a Csobánc. Jól megválasztott időpontban káprázatos panoráma tárul elénk minden irányban. Egy éjszakai túránkról készült beszámolóval korábban már bizonyítottuk ezt. A most bemutatott túránk november elején volt, ami talán a legjobb időpont az ilyen programokhoz. Egyedül a déli kilátással volt gond a szembesütő nap és a pára miatt.

Kilátás délre az Örsi-heggyel, a Tótival, Fonyóddal, a Guláccsal és a Badacsonnyal

Ami most nem igazán jött össze – Kilátás délre az Örsi-heggyel, a Tótival, Fonyóddal, a Guláccsal és a Badacsonnyal – Fotó: Győrffy Árpád

Kilátás délkelet felé a szigligeti várheggyel és a Szent György-heggyel

Itt is gond volt a nappal – Kilátás délkelet felé a szigligeti várheggyel és a Szent György-heggyel – Fotó: Győrffy Árpád

A nyugat-északnyugat irányú kilátással már nem lehetett panaszunk - A tapolcai Y-házak a Csobáncról

A nyugat-északnyugat irányú kilátással már nem lehetett panaszunk – A tapolcai Y-házak a Csobáncról – Fotó: Győrffy Árpád

Csobánci kilátás észak-északnyugat felé -

Csobánci kilátás észak-északnyugat felé – előtérbe Diszel, mögötte balról a Haláp, a Cseket, Sáska, messzebb a Kis-Bakony, jobbról az Agár-tető és valahol középen felsejlik a Somló – Fotó: Győrffy Árpád

Észak-északnyugati irányba jól ráközelítve Diszel központja a templommal és az Első Magyar Látványtárnak otthont adó Stankovics malom

Észak-északnyugati irányba jól ráközelítve Diszel központja a templommal és az Első Magyar Látványtárnak otthont adó Stankovics malommal – Fotó: Győrffy Árpád

Kilátás a Csobáncról északra - a Hegyesddel és mögötte a Vaskapu-tetővel

Kilátás telével a Csobáncról északra a Hegyesddel és mögötte a Vaskapu-tetővel – Fotó: Győrffy Árpád

Kilátás észak-északkelet felé - A Hajagos, a Sátorma, Monostorapáti északi része,a Bondoró, az Áldozó és talán a messzeségben a Kab-hegy

Kilátás észak-északkelet felé – A Hajagos, a Sátorma, Monostorapáti északi része,a Bondoró, az Áldozó és talán a messzeségben a Kab-hegy – Fotó: Győrffy Árpád

A Hajagos telével a Csobáncról

A Hajagos bányakrátere telével a Csobáncról – Fotó: Győrffy Árpád

Kilátás kelet-északkelet felé a Csobáncról - Láz-hegy, Köves-hegy, Kopasz-hegy, Szentbékkálla a templomával, majd a Fekete-hegy, jobbról előtte a Káli-medence

Kilátás kelet-északkelet felé a Csobáncról – Láz-hegy, Köves-hegy, Kopasz-hegy, Szentbékkálla a templomával, majd a Fekete-hegy, jobbról előtte a Káli-medence – Fotó: Győrffy Árpád

Az utóbbi évtizedekben a vár mellett a Csobánc-hegy jellegzetességei lettek a sárkányok is. Persze nem valami tűzokádó lényekről vagy Süsüről és barátairól van szó, hanem siklóernyős sportolókról, akik a peremről elrugaszkodva köröznek a hegy fölött. Korábban a nemzeti park vezetői tűzzel-vassal, hatalmas büntetésekkel próbálták elüldözni őket, de mostanra talán tudomásul vették, hogy az ember is a természet része.

“Sárkányreptér” a hegytető északkeleti peremén – Balról a Hegyesddel – Fotó: Győrffy Árpád

Sárkányok kirándulókkal a Csobánc tetején

Sárkányok kirándulókkal a Csobánc tetején – Fotó: Győrffy Árpád

Egy rövid repülés videón

A lefelé úton ismét sok gyönyörködésre lesz lehetőségünk. Már nem nehezíti emelkedő a haladásunkat, de a lépéseinkre talán most még jobban kell figyelnünk egyes szakaszokon, hogy meg ne csússzunk a köveken.

Őszi ösvény a Csobánc oldalában

Őszi ösvény a Csobánc oldalában – a sárgult levelek alatt is megbújhatnak billegő vagy csúszós kövek – Fotó: Győrffy Árpád

Csobánci vártúra mobilos navigációval

Csobánci vártúra mobilos navigációval – A Maps.me térképen így fog megjelenni az útvonal. Bekapcsolt GPS-szel egy kis kék nyílhegy jelzi a pontos helyzetünket az úthoz képest (a helyszínen) – Maps.me-Balatontipp

Ahogy a bevezetőben írtam, nyugodtan tájékozódhatunk a jelzésekkel, feliratokkal. Ha valaki ennél is biztosabbra akar menni, akkor kérje el tőlünk a Csobánc-hegyre vezető túraútvonal GPS-állományát. A Balatontipp Hírlevél olvasóinak ingyen megküldjük. Természetesen az ezután feliratkozóknak is. A használatához a Navigálj a mobiloddal a táblák helyett! című írásunkban kap segítséget. Az ott ajánlott térkép GPS-fájl nélkül is nagyon hasznos lehet túráink során.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

1 Comment on "Várnézőben a Csobánc-hegy tetején – Balaton-felvidéki kirándulás ajánló"

  1. Radnai Éva | 2021.02.12. at 20:26 |

    De jót kirándultam! Köszönöm szépen. Praktikus, informatív a leírás, gyönyörűek a felvételek. Nagyon értékes a munkája!Hála érte. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár