Haláp-hegy – A balatoni régió legnagyobb csodája lehetne

A Haláp-hegy megmaradt csúcsa a nagy kráterből északnyugatról - Fotó: Győrffy Árpád

A Tapolcai-medencét északkelet felől záró Haláp-hegy a tanúhegyek családjában a mostohagyerekek közé tartozik. Nem elég, hogy a Balaton szomszédságában itt folyt a legtovább a bazaltbányászat, több mint két évtizeddel a komolyabb munka befejezése után is tetszhalott állapotban van. Pedig lehetne másképp is.

 

Az első világháború előtti években indult bazaltbányászat utolsó jelentős korszaka az 1950-es évek elején kezdődött, amikor korszerűsítették a kitermelést. Az alsó bányaudvaron és a felső udvar peremén irodákat, műhelyeket, garázsokat szociális létesítményeket építettek. Volt olyan időszak, hogy a faluból és a környékről háromszázan is dolgoztak a bányában. Itt termelték Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját. A termékek zöme ekkor már zúzott kő volt, de ricceltek (hasítottak) is kockaköveket. A Ferihegyi repülőtér kifutóját és a régi M7-est is halápi kőből építették.

 

Haláp-hegy 1940-ben, amikor még nem hordták el a tetejét – Fotó: Vojnich Pál, Fortepan.hu

 

A halápi bazalt sokáig meghatározó anyaga volt a hazai útépítéseknek – Fotó: Győrffy Árpád

A jelentősebb bányászat 1986-ig tartott. A hegy tetejéről levezető, egy évvel korábban felújított függőpályát leszerelték, szétbontották. A több mint egy kilométer hosszúságú rendszert eladták ócskavasnak. Ugyanerre a sorsra jutott a bánya hegyen lévő többi épülete, berendezése is. Robbantással, verőfejes rakodógéppel szétvertek mindent. Még a vezetékeket is felszedték a földből, ahol tudták. A hegyen csak a pusztaság maradt, és persze a sok munkanélkülivé vált ember. Hivatalosan a bánya továbbra is megmaradt, és a munka sem állt le teljesen. Évi néhány ezer tonna bazaltot később is bányásztak. Főleg szobor talapzatokhoz vittek nagyobb méretű köveket.

 

Mára ennyi maradt a hegyből, ami egykor a Badacsonyhoz, Szent György-hegyhez hasonló volt – a Haláp délről, Tapolca irányából. Balról, a piros autó előtt a függőpálya még ma is álló egyik tartója – Fotó: Győrffy Árpád

A privatizációk idején az egykori bányaterület a német Basalt AG és az osztrák Strabag által alapított Basalt-Középkő Kőbányák Kft. tulajdonába került. A bányászat hivatalosan 2015 őszén szűnt meg, amikor nem újították meg az engedélyt. A terület azóta magántulajdonban lévő külterületként van besorolva.

A hét évtizeden át nagy erőkkel zajló bazaltbányászat borzalmas károkat okozott a korábban Badacsonyhoz, Somlóhoz hasonló tanúhegyben, de egyszerre rendkívül széppé, érdekessé is tette a Haláp “csontvázként” ott hagyott maradékát.  Szakértők szerint geológiai szempontból a Haláp nem csak nagyobb, de sokkal változatosabb, gazdagabb, mint más hasonló helyek. Például amíg a Hegyestűn csak vékony függőleges lávakifolyások láthatók, a Halápon számtalan változatban, vízszintesen, ferdén lefelé tartó és függőleges lávaszálak egyaránt vannak attól függően, hogy a kürtőtől milyen távolságban szilárdultak meg, illetve az adott szakaszon éppen merre tartottak.

 

Bazaltformák a nagy kráter oldalán 1. – Fotó: Győrffy Árpád

 

Bazaltformák a nagy kráter oldalán 2. – Fotó: Győrffy Árpád

 

Bazaltformák a nagy kráter oldalán 3. – Fotó: Győrffy Árpád

 

Bazaltformák a nagy kráter oldalán 4. – Fotó: Győrffy Árpád

A Haláp rendkívüli tulajdonságaihoz ráadásként még hozzászámíthatjuk azt is, hogy megcsonkított hegy tetején a bányászat kialakított egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett egybefüggő krátert. A méreteket talán érzékelteti, hogy ezen a területen három felcsúti stadion lazán elférne. A világtól elzárt, viszonylag jól megközelíthető, felső terasszal körülvett hatalmas méretű természetese amfiteátrum  akár egy időben is különleges környezete lehetne koncerteknek, színháznak, sportnak, játéknak, számtalan vendégeket vonzó dolognak. Megfelelő fantáziával és anyagi háttérrel a balatoni régió legnagyobb turisztikai attrakcióját lehetne létrehozni a felhagyott bányában.

 

A Haláp a Google Earth műholdas térképén- Középen a szív-alakú hatalmas kráter a déli “kapu” mellett magasodó meghagyott csúccsal

 

A kráter közepe, keleti oldala a nyugati széléről – Fotó: Győrffy Árpád

 

A meghagyott bazaltcsúcs a kráterből – Fotó: Győrffy Árpád

 

A kráter keleti, északkeleti része a Haláp csúcssáról – Fotó: Győrffy Árpád

 

Modern szobor a csúcs alatti teraszon, a háttérben a nagy kráter északkeleti része – Fotó: Győrffy Árpád

Nem csak az átformált hegy látványa rendkívüli. A földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően szép időben a Halápról körbenézve is eláll a lélegzetünk a tanúhegyek panorámájától.

 

Halápi panoráma déli irányba a Csobánccal, Tótival, Guláccsal, Badacsonnyal és a két helyen is látható Balatonnal – Fotó: Győrffy Árpád

 

A tapolcai Y-házak háttérben a Szent György-heggyel – Fotó: Győrffy Árpád

 

Déli irányban közvetlenül a lábunk előtt a halápi templom – Fotó: Győrffy Árpád

 

A hegy délkeleti lábánál a szőlők és Zalahaláp újabb településrésze – Fotó: Győrffy Árpád

 

A Csobánc és a Tóti-hegy – Fotó: Győrffy Árpád

 

Kilátás délkelet felé a diszeli házakkal a Csobánc lábánál – Fotó: Győrffy Árpád

 

Keleti panoráma a Halápról Monoszlóval, Hegyesddel és a Hegyesd-heggyel – Fotó: Győrffy Árpád

 

A Hegyesd-hegy közelebbről – Fotó: Győrffy Árpád

 

Sáska község házai északkeleti irányban – Fotó: Győrffy Árpád

 

Északi panoráma a Halápról a Cseket-heggyel és a távolban a Somlóval – Fotó: Győrffy Árpád

A hegy különösebb fejlesztés nélkül is érdekes kirándulási célpont lehetne. De tudni kell, hogy a hegy teteje most is abban az állapotban van, amilyenben a bányászat befejezésekor hagyták. A nehezebben járható részeken nincsenek kiépített ösvények, lépcsők, kapaszkodók, védőkorlátok. Különösen kritikus hely a megmaradt csúcs, ahol a néhány négyzetméteres tető még tériszony nélkül is ijesztő lehet. Ezeken a részeken veszélyes lenne a túrázás, a tulajdonosok tiltják a terület látogatását.

 

Sorompó és megállni tilos tábla a hegytető déli kapujában. Az oldalt látható táblák bánya felirata már csak emlék – Fotó: Győrffy Árpád

A korábbi nyilatkozatok szerint az önkormányzat is azt szeretné, ha valamilyen komolyabb fejlesztésekkel turisztikai célra hasznosítanák az egykori bánya területét. De nekik csak kis lépésekre van lehetőségük. Tavaly egy szép pihenőhelyet építettek a hegy felső részére vezető út kezdeténél lévő kereszt alatt. Padokat, asztalokat helyeztek el, parkolóhelyeket alakítottak ki.

 

A tavaly kialakított pihenőhely a Haláp felső részének bejáratánál – Fotó: Győrffy Árpád

Gyakorlatilag már ehhez a pihenőhöz is érdemes felmenni, mert innen is gyönyörű kilátás nyílik dél felé félkörben a Tapolcai-medencére, a tanúhegyekre és a Keszthelyi-hegység nyugati oldalára. A továbbiakban tanösvényt szeretnének kialakítani, és a hegyet jobban be szeretnék kapcsolni a hivatalos turistaútvonalba. Jelenleg a Tapolca és Nyirád közötti piros jelzésű ösvény egy rövid szakaszon érinti a Haláp északkeleti részét. Azt szeretnék, ha a módosított útvonal megkerülné a hegyet.

A tervek szerint a Balatonnál a következő években újabb milliárdokat költenek el különböző bemutatóközpontokra, élményparkokra. Kellene végre egy olyan attrakció is, amelyik nem csak a reklámkiadványokban különleges. A Haláp jó lehetőség lenne erre.

Győrffy Árpád



Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)

8 Comments on "Haláp-hegy – A balatoni régió legnagyobb csodája lehetne"

  1. Papp László (Balatonfüred) | 2018.10.10. at 22:36 |

    az önkormányzat megvett pár hektárt, ott készítik a parkolót is
    készítettem egy kis filmecskét, ez a mai állapot:

    https://youtu.be/REkTfkDq3PA

  2. Győrffy Árpád | 2018.10.10. at 20:03 |

    Kedves Papp László!
    A címképként használt ‘szobros’ fotót és a gumisat tavaly ősszel készítettem, ahogy néhány másikat is. Más képek az idei tavaszról vannak. Azóta gyűjtöttem a bátorságot, hogy a tulajdonosok képviselőjének tiltása ellenére írjak a Halápról. Örülök, ha végre mozdultak. Úgy tudom természeti védettséget szeretnének a területnek. Meg is indították az eljárást. Ennek valószínűleg üzleti indokai lehetnek, hogy megakadályozzák a bánya esetleges újranyitását – más tulajdonossal. Ez persze nagyon jó az egyik oldalról, de nem lenne szerencsés, ha egy védettség és vele a nemzeti parki illetékesek földszintes gondolkodása megakadályozna későbbi fejlesztéseket.
    Üdv. Győrffy Árpád

  3. Papp László (Balatonfüred) | 2018.10.10. at 18:26 |

    Ma voltam itt, a fotók úgy tűnnek régiek mert azóta sok változás történt, pl. a csúcson ki lett alakítva egy kis kitátóhely korláttal és lépcső visz fel hozzá. Lejjebb pont csinálták a parkolót, ja és a “szobor” lebontatott 🙁 .
    Amúgy szuper a hely, tényleg megérdemli, hogy rendbehozzák és sokan látogassák.

  4. Kedves Tóth Úr!
    Köszönöm a biztatást a további munkához. 🙂
    Üdvözli Győrffy Árpád

  5. Tóth András | 2018.10.08. at 22:39 |

    Kedves Győrffy úr!
    Szeretném megköszönni a munkáját! Elképzelni sem tudom, hogyan van ideje, energiája erre a hatalmas munkára! Ott nőttem fel a Balaton partján, de amióta kapom a Balatontipp hírlevelet, látom, hogy mennyire nem ismertem ezt a csoda kis országot. Már többször köszönetet akartam mondani, de Halápot nem tudta legyőzni a lustaságom.
    Mindig türelmetlenül várom a hírlevelét!
    Köszönettel
    Tóth András.

  6. Győrffy Árpád | 2018.10.07. at 10:44 |

    Kedves Nagy Éva!
    Köszönöm, örülök, ha érdekesnek, hasznosnak találta az írást.

    Kedves Hubai Ferenc!
    Örülök, ha tetszett a cikk. A látvány bemutatásán túl én nem merek senkit sem kirándulásra biztatni, mert sem egy esetleges tulajdonosokkal való vitába, sem egy balesetveszélyes helyzetben nem akarok senki belesodorni.
    Úgy tudom, a község polgármestere engedélyt kapott a tulajdonosoktól, hogy csoportokat vigyen fel. Őt kellene megkeresni, hátha szerveznek ilyen túrákat.
    Üdvözlettel: Győrffy Árpád

  7. Hubai Ferenc | 2018.10.07. at 08:30 |

    Ismét lenyűgözve nézegettem a csodálatos képeket, melyek után indíttatást érezvén helyszíni, személyes megtekintésre is, muszáj felvennem egyik elkövetkező túránk, megtekintendő célpontjai közé. Gondolom, hogy kerékpárral is lehet valamelyest megközelíteni, akár egyes részeken tolva azt. Bár kérdés, hogy a tulajdonosok mennyire szabnak gátat az érdeklődő egyéni felfedezők útjának, sajnos az a sorompós lezárás eléggé ilyesmire utal, hogy számunkra nem kívánatosak a kirándulók ottani felbukkanása.
    Köszönöm a megszokott, remek, részletes, és alapos leírást !

  8. Nagy Éva | 2018.10.06. at 17:44 |

    Annyira egyetértek minden szavával…És az építészi/kreatív lelkem, amely látja maga előtt a drótkötélpályás + kultúrás attrakciókat, megszakad közben…Köszönöm a cikket, mert fogalmam sem volt a hegy történetéről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár