Megtalálták a mentőövet a Balatonnak

A párolgási veszteség lecsökkentésével mentenék meg a Balatont

Jó eséllyel bízhatunk abban, hogy mégsem indul meg a Balaton kiszáradása az évszázad végén. Sőt egy új javaslatnak köszönhetően még a legkritikusabb időjárási változások esetén is biztos lesz a megmaradása.

A múlt héten másokkal együtt mi is megírtuk, hogy Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízrajzi referense a Balaton kiszáradásának megindulását jósolta az évszázad végére. Mint akkor elhangzott, a megfordíthatatlannak tűnő folyamat fő okozója az átalakuló időjárás. A melegebb, szelesebb nyarakon az eddiginél kevesebb lesz az utánpótlás a tóba hulló esővel és a vízgyűjtőről befolyó vízzel. Ezzel szemben nagyobb mértékű lehet a tó párolgási vesztesége.
A párolgás jelentőségét talán érzékelteti az a Varga Balázs által publikált anyag, amiben a Balaton vízveszteségét ebből évi 900 tó milliméterre teszik.

A szakértők szerint a jövőben ez a mérték akár másfél-kétszeresére is nőhet, tehát 1,5-1,8 méteres vízszintet is elvihet a Balatonból a párolgás egy év alatt.

A kiszáradás elleni védekezési lehetőségek között eddig nyilvánosan csak a külső víz pótlás merült fel. De az évezred elején lezajlott száraz periódus miatt felállított Somlyódy Bizottság a külső vízpótlást mind a folyókból, mind a karsztrétegből való vízpótlást elvetette. Drágának, részben megvalósíthatatlannak, megbízhatatlannak, a karsztos megoldást ráadásul elégtelennek és rendkívül veszélyesnek találták.

Mint most kiderült, már akkor felmerült a legkézenfekvőbb, mondhatnánk pofon egyszerű megoldás, de a közvélemény ellenállásától félve még csak említeni sem merték. Most azonban megvan a megfelelő politikai háttér az ilyen ügyekhez is.

Egy ökológusokból és vízügyi szakértőkből álló csoport arra a megoldásra jutott, hogy a leghatékonyabb védekezés, ha a párolgást csökkentjük. Erre pedig a párolgási felület méretének csökkentésével van lehetőség.

Mint akkor kiszámolták, a Balaton 600 négyzetkilométeres vízfelületét legalább 15-20 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az így megspórolt párolgási veszteség és a párhuzamosan alkalmazott más eszközök hosszú távra biztosítani tudják a tó fennmaradását.

Az akkori javaslatot a későbbi adatokkal frissítve most aktualizálták. A hozzánk eljutott változat szerint

jellemzően a Balaton déli parti övezetében a jogi partvonalat a jelenlegihez képest átlagosan 1,3 kilométerrel északnyugati irányba tolnák. Magyarán ennyivel kisebbre vennék a tó szélességét a jelenleg még víz alatt lévő területek feltöltésével.

A partvonal tagoltsága, az érintett természeti környezet, illetve a jelenlegi és majdani funkciói alapján egy-egy helyen az átlagtól jelentős eltérések lehetnének az új terület szélességében.

 

A tervezett megoldás a kikötők területét többnyire érintetlenül hagyná, csak annyi változás lenne, hogy amíg ma a tóba mélyen benyúló mólószárakkal akadályozzák a fenékiszap természetes áramlását, a jövőben kis lagúnaként adnának helyet a hajóknak az egyenesre alakított partvonal mögött – ahogy például már régóta működik a gyenesdiási vitorláskikötő, vagy a télen átadott Vonyarc Marina egy korábban feltöltött területen.

 

A gyenesdiási kikötő – ilyen, illetve hasonló lesz a többi kikötő is, csak mélyebben kerülnek a szárazföld belsejébe

 

A sok vitát kiváltó fenyvesi kikötőnél is megoldódnak a gondok

 

A strandok esetében hasonló lenne a helyzet. Az újonnan feltöltött terület nagyobb részével növelnék a pihenésre, sportolásra használható területeket, ugyanakkor itt is hagynának az új partvonalból a szárazföldbe ékelődő lagúnás részt, ahol természetes fövenyt alakítanának ki a mederből kinyert balatoni homokból.

Az így átalakított strandokon biztonságosabbá válna a fürdés, mert megszűnne a “marás” és más veszélyes mélyedések, amik jelenleg egy-egy szakaszon a sekély víz hirtelen mélyülését okozzák. A viharoktól is védettebbé válnának ezek a helyek. Ugyanakkor az úszni akarók is jól járnának, mert közelebb kerülnének a mélyebb vízhez, nem kellene annyit gyalogolni.

 

Néhol már el is kezdődött a parti sáv kialakítása

A nagyobb befolyók torkolatánál meghagyják a nádasokat az új partokba ékelődve, máshol az új partszakasz elé telepítenek új nádasokat a helyi igények szerint. Erre egy japán-macedón-magyar kutatói együttműködés keretében, génmódosítással kikísérletezett nádfajta ad lehetőséget, ami a jelenlegi balatoni náddal szemben jól bírja az állandó magas vízszintet és könnyen telepíthető.

Az újonnan nyert szabad parti területen parkokat, kutyafürdetőket és más, természetközeli közösségi területeket alakítanának ki. Idekerülhetnének azok a nagy kiterjedésű élményparkok is, amik megfelelő működéséhez elengedhetetlen a víz közelsége.

 

Szedik ki a fenékiszapot a töltéshez

Egyes szakaszok előtt különböző időre bérelhető, vagy 90 évre előre megváltható horgászpáholyokat építenének. Ezek vékony, de masszív lábakon állnának a part közelében, így télen sem kellene lebontani – miközben az iszapáramlást nem akadályoznák. Nagy lagúnás fesztiváltereket is kialakítanának vízszínpadokkal – a területet akár sportprogramokra is lehetne használni.

Szántódnál mintegy fél kilométerrel szélesítik ki a partot, viszik közelebb Tihanyhoz, és egyúttal megépítik a hidat is, ami így már sokkal rövidebb lehet.

A feltöltések kialakítását az új, biológiai rendszerű partvédőművek megépítésével kezdik, amik nem akadályozzák a tó természetes működését, lehetőséget adnak a víz öntisztulására. A partvédőmű megépítése után kezdődik a feltöltés a meder belső részeiben lévő üledékekből.

 

Akciót is hirdetnek az északi parton lévő strandok, kikötők üzemeltetőinek. Ingyen elszállítják a területükről kitermelt iszapot, ha az üzemeltető maga kitermeli, illetve kitermelteti azt.

A javaslat kidolgozói gondoltak a jelenlegi parti telkek tulajdonosaira is. A hivatalosan a jogi partvonallal érintkező telkek tulajdonosai kárpótlásként jogot kapnak arra, hogy északi part állami kézben lévő területein, különböző szervezetek üdülői és már megszilárdult zagytereken csere területet válasszanak maguknak. Amennyiben maradnának a jelenlegi helyükön, eladhatják a parti telekre szóló választási jogukat.

Az északi oldalon így parti területhez jutó tulajdonosoknak azonban szerződésben vállalni kell, hogy szükség esetén részt vesznek a mentésben, és ehhez megfelelő csónakot, kishajót tartanak és megszerzik a szükséges vízimentői képesítést.
A szerződésük azt is tartalmazza, hogy az új parti terület joga nem szól örökké, ha esetleg az északi oldalon is szükségessé válik a szűkítés, akkor ezt kárpótlás nélkül tudomásul kell venniük.

Ha nem sikerül minden érintettnek északon helyet találni, akkor az újonnan kialakításra kerülő területeken is terveznek kismértékű parcellázást a megfelelő jogosultsággal rendelkezőknek. Az így elfoglalt terület azonban nem haladhatja meg a teljes új terület 10 százalékát. Az ide kerülők nem kerülnének közvetlenül a víz mellé, mert egy 10 méteres sávot mindenképpen közösségi használatban hagynának. Erre azért is szükség lenne, hogy egy későbbi esetleges újabb mederszűkítésnél ne jelentsenek gondot a már ott lakók.

Gondolkodnak a Kis-Balaton felületének jelentős csökkentésén is, mert ott is rendkívül nagy a párolgási veszteség, de a betemetés helyett itt hínarasítással próbálják megfogni a vizet. Hasonló megoldást terveznek a Zala-torok előtti területen a berényi naturista strand és a keszthelyi Déli szabadstrandot összekötő vonaltól nyugatra.

A program a Nemzeti Együttműködés a Balatonért (NEB) név alatt valósulna meg. Az új parti területek kialakítását, birtokba adását, használatát a 1156/2016. számú kormányhatározattal életre hívott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) balatoni igazgatósága koordinálná.

 

Zsuzsa (az ismerősöknek Zsuzsi). a rétegkotró is újra munkába állt a töltésanyag kitermelésére

Anyagi fedezetként magán befektetésekkel számolnak, és az uniós támogatásokat is részben átcsoportosítják erre a munkára. Jellemzően az északi parton lévő településektől várnak ehhez néhány éves lemondást. Ott legfeljebb néhány kiemelt szerepű település számíthat támogatásra.

A terület kialakítása várhatóan 5-6 évet vesz majd igénybe, ennyi idő alatt ülepedik le megfelelően az iszap.

Ez egyes strandokon átmenetileg nehezítheti kicsit a fürdést, de függősétányok kialakításával ilyenkor is lehetővé teszik a strandok megfelelő használatát. És ha ez nem is sikerül majd mindenhol, abban bíznak, talán mindenki megérti, hogy ennyi kényelmetlenséget vállalni kell a Balaton megmentése érdekében.
Kép és szöveg Győrffy Árpád

Kapcsolódó írások

Elektromos hajóval a Várkert Bazárból a badacsonyi Kisfaludy-kilátóba!

Balatoni sziget – pünkösdkor vehetjük birtokba a még névtelen balatoni szigetet

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

Hasznos lehet!

5 Comments on "Megtalálták a mentőövet a Balatonnak"

  1. Győrffy Árpád | 2016.06.06. at 07:00 |

    Tisztelt Fülöp Pál!
    A fenti cikket április 1-ei tréfának szántam – ahogy a megjelenés dátuma is jelzi. Természetesen nem zárom ki, hogy lesz, aki meg akarja valósítani, sőt esetleg meg is valósítja.
    A nádasról úgy tudom, hogy mindeddig nem sikerült kidolgozni a megbízható szaporítását. A kutatók szerint a magas és állandó nagyságú vízszintet pedig eleve nem szereti.

  2. Fülöp Pál | 2016.06.06. at 06:40 |

    Mi lenne ha több nádast hoznának létre? És több vízi növényt telepítenének, ez is nagy mértékben csökkentené a párolgást! Jaaaa, hogy abban nincs semmi üzlet? Értem…

  3. Hársfalvi György | 2016.04.04. at 10:07 |

    Nagyszerű, tudományos keretekbe öntött a tanulmány, a részletes elképzelés, ami, ha nem április 1-én készül, illetve kerül fel a honlapra akkor néhányan komolyan vehetik.
    Jó ötlet, alapos munka, fotókkal jól illusztrálva, gratulálok a szerzőnek! 🙂
    (Végül, ha teljesen lecsapolnák a Balatont, akkor el lehetne adni állami földterületként, előtte egy csomó mindent lehetne kutatni, többek közt a még ki nem emelt repülőgépeket)

  4. Győrffy Árpád | 2016.04.02. at 10:01 |

    Kedves László! Szerintem a Nemzeti Együttműködés a Balatonért (NEB) program megvalósításának sokkal nagyobb a realitása, mert több legyet ütnének egy csapásra. A Balaton vízügyi helyzetének stabilizálása az eddiginél is jobban lehetővé tenné, hogy az utóbbi években megjelent új vitorlázó réteg nyugodtabban használhassa a merülésében Adriára méretezett hajóit, ráadásul a tulajdoni szerkezetet is újra lehetne rendezni – ahogy korábban ez lezajlott más területeken. Szóval lehet, hogy nem is tréfa. 🙂
    Üdvözlettel Győrffy Árpád

  5. Bódis László | 2016.04.01. at 14:52 |

    Kedves Árpád! Sajnálom, hogy a sziget projekt érthetetlen okok miatt nem valósult meg. De ami késik… A mostani Balatont mentő elképzelés sem utópia-, sok sikert hozzá. A témára nekem is lenne egy javaslatom. Tudjuk, hogy a párolgás a felszínen történik. A legkisebb felszín a gömb-, tehát a megoldás adott. Az elterült Balatont egy 218.563,492 m átmérőjű gömbbe kell kényszeríteni,partján meghagyva a mai építményeket és kész. Nem sérülnek érdekek, és a párolgás is minimalizált. A megvalósítási terv jogai már bejegyzés alatt. Támogatók, csendestársak kíméljenek!

Comments are closed.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár