Szenzációs dokumentum jutott a Balatontipp birtokába, amiből kiderül, hogy a Balatonnál lehetnek a fő nyertesei a kormány Ehajóval Bejárható Magyarország programjának. A főleg uniós pénzekre épített elképzelés a projekt kidolgozói szerint egyszerre adhat nagy lökést a turizmusnak, miközben tenger nélkül is igazi vízi országgá tenné hazánkat.
A tervek szerint csatornával kötnék össze a Dunát az ország nagy tavaival és más vízgyűjtőhöz tartozó folyóival, hogy e(lektromos)hajókkal is végig lehessen kirándulni hazánkon. A projekt első fázisában Budapesttől a Velencei-tavon át a Balatonig építenék ki a víziutat, és megteremtenék a Duna és a Tisza összekötését, majd végül a Fertő-tó is részévé válna az országos víziút hálózatnak.
Magyarország ma nem jól teljesít a hajózható víziutak hosszában, de rövidesen más lesz a helyzet – a térkép forrása a sulinet.hu
Az ötlet eredetileg az egyik hajóépítőtől indult, aki a jobb feltételek miatt a Velencei-tóhoz telepítette át a műhelyét a Balatonról. Mivel így csak közúton – esetleg helikopterrel – tudnák a hajókat a Balatonra hozni, leporolták azt a még a rómaiak idejére tehető elképzelést, hogy víziúton is össze kellene kötni a két tavat. Az ötlet támogatókra talált fontos pozíciókban lévő ügyfeleinél is, akik még ennél is nagyobbat mertek álmodni: az igazi az lenne, ha nem csak a Velencei-tavi műhely és a Balaton, hanem a főváros és a magyar tenger között is létrejönne a közvetlen vízi összeköttetés. Az ötlet kidolgozását vállaló Aquaextraprofit Zrt. jutott el végül oda, hogy nem kellene megállni az ország harmadának lefedésénél, a cél legyen egy teljes Vízi Magyarország létrehozása.
A víziúthálózat gerincét a meglévő jelentősebb folyók, tavak adnák, de szükség esetén új csatornákat is építenek, mai kis patakokat folyóvá bővítenek. Néhány helyen pedig föld alatti csatornával kötik össze a víziút két szakaszát.
A térképen zöld szín jelzi a Ehajóval Bejárható Magyarország első lépésekben tervezett vízi főútjait. A piros jelzéseknél komolyabb munkákra, részben föld alatti építésre van szükség, a vastag kék csíkoknál új medret kell építeni, vagy jelentős szélesítésre, bővítésre számíthatunk
Földalatti csatorna megépítésében gondolkodnak a Balaton és a Fertő-tó esetében a Rába és a Zala összekötésénél. Vasvár illetve Pácsony és Oszkó térségében először egy nyitott csatornán indulna az útvonal délkeleti irányba, majd a Kemeneshátat átvágnák egy 4-5 kilométer hosszú föld alatti járattal. A cső másik végén ismét rövid csatorna szakasz következne, majd a Verna-patak egyik kis oldalágának kibővített medrén, a Sárvízen, illetve a Zalán át hajózhatnának a Balatonig.
A Balatontól a Velencei-tóig a Veszprémi-séden, a Sárvíz-, a Nádor-, majd a Dinnyés-Kajtori csatornán lehetne eljutni. Ehhez Balatonfűzfőnél egy rövid csatornát kellene kiépíteni a Tobruknál a Balatonba ömlő Fűzfői-séd és a Papkeszinél a Veszprémi-sédbe torkoló Bendola-patak között. A megvalósításhoz kapóra jött a királyszentistváni hulladékművek bezárásának beígérése.
A Fűzfői-séd torkolata Balatonfűzfő tobruki városrészénél. Ilyen szép folyószakaszokon is kanyarog majd az ehajók túraútja
A Velencei-tóból a Császár-vízen, illetve a Pátkai- és a Zámolyi-víztározón, Váli záportározón keresztül mennének az ehajók Felcsút felé. A kemeneshátihoz hasonló átvágásra lenne szükség a Váli-víz és a Szent László patak összekötésénél Etyek, illetve az Alcsútdoboz és Felcsút közötti területen. Itt az Etyeki-szőlőhegy alatt készítenének alagutat, hogy a csatornával ne kelljen nagyot kerülni. A víziút innen egy újabb rövid csatornaszakasz közbeiktatásával a Biai-tón, majd a Benta-patakon, a Peca-tón és egy csatornán menne a Törökbálinti-tóig. A tótól a hajók a Hosszúréti-patakon keresztül jutnának Budafokon át a Dunába.
Ehajó piknikezéshez, kisebb konferenciához
A tervezők nem szintbeli kikötőket is álmodtak a víziúthoz. Ilyen lehetne például a Budai-várnál, ahol egy sikló lifttel mozgatott hatalmas medence vinné fel az ehajókat a kormányzati negyedbe. Hasonlót terveznek a tihanyi apátsághoz és a Badacsonyon lévő Kisfaludy-kilátóhoz is. A liftek kifejlesztéséhez már egy csoport el is utazott Skóciába, hogy a hasonló elven működő Falkirki kereket tanulmányozza.
Ha megvalósul a terv, már nem csak a badacsonyi kikötőben, hanem közvetlenül a Kisfaludy-kilátónál is lehorgonyozhatnak az ehajók
A kormányzati ehajókikötőn kívül több másikat is terveznek a fővárosba. Az egyik például a Várkert Bazárban lenne. Hogy a járműforgalmat ne akadályozzák a beúszó ehajók, a Friedrich Born rakpart és az Ybl Miklós tér közútját magasított pályán vinnék át a Várkert Bazárba vezető öböl felett. Ugyancsak a tervek között szerepel egy megálló a CET előtt. Bár az is lehet, hogy itt is közvetlenül a CET belsejében lenne a hajóállomás.
Még nem dölt el, hogy a CET előtt, vagy a CET belsejében építik-e meg az ehajókikötőt
A csatorna mellett több helyen közös kikötőket alakítanak ki az ehajósok és Budapest-Balaton közötti bicikliútat használók részére. Lehetőség lesz arra is, hogy a biciklisek az út egy részét elektromos hajóval tegyék meg. A Szabadalmi Hivatal már bejegyezte annak a kétéltű elektromos bicklinek, az ebihajónak a szabadalmát, amit vízen és aszfalton is lehetne használni.
A megoldásnak lenne egy olyan pozitív hozadéka is, hogy segítségével brüsszeli pénzt lehetne szerezni a balatoni második komp megvalósítására. Eddig ezt kizárta, hogy az unió nem támogatja tavak két partja között közlekedő kompok megépítését. Mivel az átalakítás eredményeként folyóvá nyilváníthatnák a Balatont, így már megnyílnának a pénzcsapok. A folyóvá nyilvánításnál kisebb akadályt jelentett, hogy az MTA Földrajzi Nevek Bizottságának néhány tagja akadékoskodni próbált állítólagos tudományos érvekre hivatkozva. Ahogy a Ferihegyi Repülőtér átnevezésénél, most is segített a hatékony meggyőzés és a csökönyös tagok lecserélése.
Nagyobb méretű ehajó hálóhelyekkel – akár több hetes kirándulásra is el lehet indulni vele
Rövidesen elkészül az a törvényjavaslat is, amelyik meghatározza, kinek lehet saját kikötője az evíziút partján, illetve milyen anyagi, kapcsolati feltételek kellenek az ilyen telkek megszerzéséhez. Visszakerül a parlament elé a közelmúltban elfogadott Országos Területrendezési Terv is, amelyik térképen, illetve helyrajzi számokkal rögzíti, hogy pontosan hol lesz a csatorna nyomvonala. Az elképzelést már korábban kidolgozták, de eddig csak kiválasztottak ismerhették meg.
A nagyobb – 20-40 személyes – ehajókkal csak a kiemelt főútvonalakon lehet majd közlekedni
A projekt költségét 625 milliárd forintra becsülik, amibe a víziút és a kikötők kiépítése mellett a töltőhelyek felállítása is benne van. A kérdésben április 1-ére rendkívüli ülésre hívták össze a Balatoni Regionális Turisztikai Tanács tagjait az egyik füredi wellneszhotelbe. Információink szerint a BRTT tagjainak többsége hajlik az ötlet támogatására. Bár egyesek nem tudják eldönteni, hogy továbbra is a balatoni körvasút kiépítése mellett kardoskodjanak-e, vagy inkább a víziút mellé álljanak.
Amint újabb hírünk lesz, jelentkezünk.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Kedves Olvasók!
A jelek szerint sokan nagyon komolyan vették a fentieket. Volt olyan személy, aki helyet kért a projektszervezetben, más a helyrajzi számokat akarta elkérni, a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik vezérigazgató-helyettese pedig azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy “ezzel a hazug és minden alapot nélkülöző cikkel pontosan mi a célja?” Ezért most itt is jelzem, amit neki is válaszoltam: Minden április 1-ét meg szoktuk ünnepelni. Most is meg akartuk nevettetni az olvasókat. Én úgy láttam, hogy sikerült. (Győrffy Árpád)
Update 2018.04.21.: Úgy tűnik, kezdődik a munka – https://444.hu/2018/04/21/felcsut-kornyekere-maris-55-milliardos-fejleszteseket-terveznek
Kapcsolódó írások
Megtalálták a mentőövet a Balatonnak
Balatoni sziget – pünkösdkor vehetjük birtokba a még névtelen balatoni szigetet
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről!
