Hévíz – Lopott vízzel melegítették a fürdőházat, az ideiglenes fürdősátornál már engedély kell

Az elhallgatás mellett főleg porhintés és ködösítés jellemzi a Hévízi Tófürdő katasztrofális helyzetének kezelését a nyilvánosság előtt. Már korábban is ismert volt az életveszélyessé váló állapot, valódi előrelépés az elmúlt években mégsem történt. Az idén márciusban már nem halogathatták tovább a központi fürdőház lezárását. Ennek okáról csak egy júniusban kiadott közleményben árultak el  többet, de az igazi részletek csak egy engedélyezési anyagból derülnek ki.

Mielőtt a mai helyzetre rátérnék röviden lapozzuk végig a fürdő eddigi történetét. Az előzmények állítólag a rómaiakig mennek vissza. Ami biztos, hogy a környék akkori birtokosa, Festetics György már 1795-ben fürdőházat építtetett a tóra.

A ma látható fürdőházhoz mintát adó elődöt 100 évvel ezelőtt építtette a Reischl-család. Az apa, Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 120 évvel ezelőtt 35 évre bérbe vette a Festetics uradalomtól Hévízfürdőt. “1905 után megkezdődött a régi tavi fürdőházak felújítása, megépült a tükörfürdő, zárt és nyitott kabinok készültek, és ekkor épült meg a tó jellegzetes főbejárata is. Megvalósult a közművesítés, gyógyszertár, könyvtár, zenepavilon létesült.
Reischl Vencel 1923-ban bekövetkezett halála után fiai működtették tovább a hévízi családi vállalkozást. Az ő tevékenységüknek köszönhetően vált Hévíz már a II. világháború előtt európai rangú fürdőhellyé” – írja a Reischl-család működéséről Tar Ferenc történész.

A főként fából készült épület fél évszázadig bírta. Az egyre romló állapota miatt már az 1960-as évek közepén gondolkodni kezdtek a lecserélésén, felújításán, de csak 1975 elején indult el a munka. Az új épületeket többnyire a Reischlek idejében levert, betonsapkával erősített vörösfenyő cölöpökre telepítették. Már ekkor kiderült, hogy a betonsapkákat cserélni kell, és a cölöpök egy része helyett is újakat kell leverni.
Egy korabeli tudósítás szerint a “keszthelyi TŐVÁLL Petőfi I. kétszeres ezüstkoszorús szocialista brigádja” hét taggal naponta 6-7 db, 9-10 méteres, 40 centi átmérőjű vörösfenyő oszlopot vert le a tóba. Egy-egy oszlopra a kézi cölöpverővel 280-300 ütést mértek.

A központi fürdőház felújítását 1980 elején kezdték el. Az eredeti tervek szerint 1981 májusára akartak végezni, de végül csak 1985 júniusában zárult a munka. A megújult épületeknek, szolgáltatásoknak nem sokáig örülhettek, mert 1986. március 3-án hajnalban leégett a tó feletti épületegyüttes.

A helyreállítást azonnal megkezdték. A Magyar Néphadsereg katonái pontonhidat fektettek a tóra, hogy az üszkös fadarabokat teherautókra rakhassák, és elszállíthassák. A kezelések egy részét a nyári épületbe telepítették át. Közben dr. Strecker Ottó főigazgató járta a nyugat-európai turisztikai vásárokat, hogy az utazási irodákat és a leendő vendégeket megnyugtassa, az “idén is lesz hévízi nyár, a Jóreménység-tava az idén is várja a vendégeket”.
A gyors munkának köszönhetően április második felében megnyílhatott a strand – a nyári fürdő. A facölöpökön álló megtisztított betontalapzatra pedig ideiglenes faházakat készítettek, állítottak a nyár elejére, amik 1987 decemberéig a tó felett is biztosították az alapvető szolgáltatásokat. A főépület újjáépítése 1988 februárjában kezdődött, 1989. szeptember elején zárult.

A későbbi bírósági ítélet szerint a tüzet a nem hivatalosan telepített, működtetett szaunakályhák okozhatták. Ezt a felelősségre vont személyek hiába vitatták. A gyógyfürdő kórház gazdasági főigazgató-helyettesét, egyik osztályvezetőjét és két karbantartót egy év tíz hónap és egy év három hónap közötti, letöltendő fogházra ítélték, a fürdőmester pedig nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A bírósági példastatuálásra ráadásként, a főigazgató-helyettest az MSZMP-ből is kizárták, több kórházi vezetőt lefokoztak.

A legutóbbi jelentős felújítás 20 évvel ezelőtt volt. A központi épületrész ekkor nyerte el a mai formáját, és ekkor alakították ki az utóbbi két évtizedben működő szolgáltatásokat. A fejlesztésre már korábban is szükség lett volna, de az Orbán-kormány első időszakában Hévízt kihagyták a termálfürdőkre szánt sokmilliárdos osztásból. Végül a Medgyessy-kormány idején, Pál Béla turisztikai államtitkár hathatós közbenjárására kaptak 750 milliós állami támogatást.

“A már felújított középső fürdőházból az öltözőket kiköltöztettük a partra, hogy az épület összefüggő, nyitott csarnokká váljon, amiben az elegáns pihenő tér mellett négy fürdőtükröt is ki tudtunk alakítani. Kettő közülük közvetlen kapcsolatban áll a tóval, gyakorlatilag a tó egy darabja bekerült a fürdőházba, a tető alá. Az önálló medenceként működő másik kettőben télen-nyáron 32 fokos vizet tartunk. A 2500 négyzetméteres fürdőház belső csarnoka – a tükörfürdőket leszámítva – 1800 négyzetméter. Így akár konferenciák megrendezésére, koncertekre is alkalmas. Az öltözőket magába foglaló főépületet és a fürdőházat fedett, fűtött folyosó köti össze”- nyilatkozta az összességében mintegy kétmilliárdos munkáról a fejlesztést irányító Vancsura Miklós akkori főigazgató

A sok átépítés és a megnövekedett terhelés a hibás cölöpök cseréjével sem garantálta a tartószerkezet hosszú távú kifogástalan stabilitását. Ezért gyakorlatilag a felújítástól kezdve folyamatosan vizsgálták a szerkezet állapotát. A hírek szerint a vizsgálatok egyre komolyabb statikai problémákat mutattak, és már tavaly nyáron is ezért kellett több mint két hétre lezárni a központi épületet.
A most is tartó idei lezárásról az aktuális belépődíjakról szóló tájékoztatóból értesülhettünk. “A Hévízi Gyógyfürdő tavon elhelyezkedő központi fürdőépülete – központi fedett épületrész és nagy terasz – műszaki okok miatt 2025. március 18-tól átmenetileg nem fogad vendégeket” – írták a fürdő honlapján.

Két és fél hónappal később, június 2-án dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna főigazgató közleménye már kicsit részletesebb tájékoztatást adott. “…A tavi fürdőház 2005. évi átépítésének során az akkori ismeretek szerinti legkorszerűbb építészeti megoldásokat alkalmazták, melyek hosszú időn át megfelelőnek bizonyultak. Ugyanakkor a tavi fürdőház speciális építészeti megoldása, szerkezeti felépítése, valamint rendeltetése okán egyértelmű volt, hogy az épület statikai állapotának folyamatos figyelemmel kísérése szükségszerű… A 2025. év elején elvégzett kiegészítő vizsgálatok eredményei alapján egyértelművé vált, hogy az épület a továbbiakban nem tudja betölteni eredeti funkcióját. A vendégek biztonsága érdekében a tavi fürdőház épülete 2025. március 18-tól lezárásra került” – írta többek között a főigazgató.

A közlemény folytatása szerint a központi fürdőépület újraépítése “hosszabb előkészületi és kivitelezési munkát igényel”. Az átmeneti időszakban egy “Szigetfürdőnek nevezett építészeti megoldással” akarnak lehetőséget biztosítani vendégeknek a fedett részen való fürdőzéséhez. (A nevet a másfél évszázada álló keszthelyi strandtól orozták el – gyá).
A közlemény szerint az ideiglenes szerkezet terveinek hatósági véleményezése elindult.

Július 8-án született meg az Orbán-kormány határozata, amiben felhívják az érintett minisztereket, hogy “az Országos Kórházi Főigazgatóság és a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő útján gondoskodjanak a létesítmény rövid távú helyreállítási feladatai előkészítéséről és megvalósításáról“. A rövid távú helyreállítási feladatokra azonnali hatállyal 381 millió forintot biztosítottak.

Október elején a tófürdő honlapján megjelent a téli nyitvatartási rend. Mint ebből kiderül, további épületeket, területeket zártak el a vendégek elől.

November 3-tól “a Hévízi Tófürdő kizárólag az Ady utca felőli bejáraton, a Festetics Fürdőházon keresztül látogatható. Fürdőzés kizárólag szabadtéren lehetséges… A Tófürdő területén létszámkorlát kerül bevezetésre, amely meghatározza az egyidejű befogadóképességét.
Lezárt területek: Dr. Schulhof Vilmos sétány felőli főbejárat, Deák-téri bejárat, Központi fürdőház („A” épület és „B” terasz), Vízfelület északi része („A” épület és a Nyári épület között). Műszaki előkészítő munkálatok miatt a tó vízfelületén és partján szakaszos lezárások várhatóak” – olvasható a honlapon.

Az átmeneti időre tervezett, egyes helyeken “Szigetfürdőként”, máshol “fürdőcsarnokként” emlegetett, de a valóságban inkább sátorfürdőnek nevezhető szerkezetről több részlet is kiderül a kormányhivatal által augusztus végén jóváhagyott előzetes engedélyezési dokumentumból.

Így többek között megtudhatjuk, hogy annak felállítását nem a november elejétől lezárt területen tervezik. Mint írják, az elhelyezésére “a legalkalmasabb terület a tavi bejárat – „A” épület – „C és D” épület – Festetics fürdő és átkötő folyosó által határolt terület, a tó délnyugati cikkelye. Az épületet nyáron szabadtéren át két irányból lehet megközelíteni, egyrészt a „G” főbejárati épületen keresztül nyugati irányból a Dr. Schulhof sétány felől, valamint a Festetics fürdőházon át déli irányból az Ady Endre utca felől, illetve a „C” épület teraszáról. Téli bejárat a Festetics fürdőházból zárt folyosón, a „D” épületen keresztül”.
A dokumentumból megtudhatjuk azt is, hogy az ideiglenesnek szánt fürdő egy, a tóra telepített, talajcsavarokon álló, fa szerkezetű, légtartós, kéthéjú ponyvával fedett ‘csarnok’ lenne. Az ideiglenes épület “csak a fürdés céljait szolgálna, benne medencéket alakítanának ki, és a medencék körüli közlekedőn minimális pihenő helyeket“. A fürdővendégek beléptetéséhez, öltözéséhez, kiszolgálásához szükséges helyiségek (zuhanyzók, illemhelyek, raktárak) a meglévő szomszédos épületekben lennének.

Az anyag szerint a sátorfürdő medencéjében kettő 30 centi átmérőjű csövön közvetlenül pumpálnának 37 fokos vizet a tó forrásbarlangjának legmelegebb pontjáról. Mivel ezt a prémium meleg vizes ellátást a fürdőkórház már évek óta csinálta az “A” épület medencéivel, most csak az ott feleslegessé vált csöveket kell meghosszabbítani az ideiglenes sátorfürdőig. Hogy a források összhozamának 8 százalékát kitevő, közvetlenül kivett rész ne hiányozzon, a használt vizet egy harmadik csővel visszapumpálnák a forrásbarlangba, így utána normál keveredéssel a fürdő többi részét használók is megkapnák a medencében fürdőzők “pisirészét”.

Az engedélyezési anyagból kiderül az is, hogy nem csak nekem, a Hévízi-tót, mint állami vagyont kezelő Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak is újdonság volt a forrásbarlangból az “A” épületbe vezető csőrendszer, és vele a melegebb víz közvetlen kivonása.
Mint írták, “tudomásunkra jutott, hogy néhány éve 2 db 300 mm KPE csővezeték bevezetésre került a forrásbarlangba, közvetlenül a két legnagyobb hozamú melegvizes forráshoz. A forrásokból való közvetlen melegvíz elvezetést 2 db szivattyú is segíti. Közvetlen a forrásbarlangból, közvetlen a melegvízforrásokból, szivattyúk támogatásával való melegvíz kormányzásához Igazgatóságunk a felszín alatti vízkészletek kezelőjeként nem járult hozzá…  A melegvíz átvezetése a tervezett szigetfürdő helyére áramlás-hőeloszlási vizsgálat alapján a vízjogi üzemeltetési engedély módosításával lehetséges. A forrásbarlangba közvetlen a melegvízforrásokhoz vezetett KPE csövek üzemeltetéséhez Igazgatóságunktól vagyonkezelői hozzájárulást, a Vízügyi Hatóságtól vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.”

Ha jól értem a fentieket, eddig lopták a meleg vizet, de a vízügyesek utólag is hajlandóak megadni a vagyonkezelői hozzájárulást a kreatív vízhasználat legalizálásához.

Az ideiglenes sátorfürdő működését minimum 3, maximum 10 évre tervezik. Az új épülettel kapcsolatos eddigi lépések tempója, és az ország lenullázott anyagi helyzete alapján nem zárnám ki, hogy tíz év is kevés lesz az új fürdőház megvalósításához. De ez már egy másik történet.

♦

Zárásként egy biztatóbb hír Hévízről

Több éven át tartó totojázás után, a nyáron befejezték a város főtereként működő Deák tér felújítását, átalakítását. A korábbi tervekkel ellentétben a tér északi részén elbontották az eredetileg megőrzésre szánt buszmegállót. Így építészeti emlékből kevesebb, helyből több lett a téren.

A főtér déli részén, a fürdő nyári bejárata előtt kapott helyet két Festetics szobra. Jobbról az első fürdőházat építtető Festetics György, mellette hasonló nevű unokája. Neki Hévízhez nem igazán volt köze, de a “király személye körüli miniszter” volt a kiegyezés idején, ami nagyon jól hangzik Hévízen is.

Az új téren sem jutott hely Reischl Vencelnek – ahogy Tar Ferenc fogalmazott: Hévíz “európai rangú fürdőhellyé” alakítójának. A modern fürdőváros megteremtőjének be kell érnie egy, a kórház falán lévő emléktáblával, egy posztumusz díszpolgári címmel és egy 45 méter hosszú utcával a város déli szélén. Igaz ő nem volt arisztokrata, hanem egy zsidó migráns Csehországból. Úgy tűnik, ez eddig itt nem volt jó ajánlólevél.

Talán az új fürdőház felépülésének idejére Magyarország visszakerül Európába, és lesznek végre olyan, a kérdésben meghatározó személyek, aki kezdeményezik, hogy legalább a fürdőházat és a tófürdő főbejáratát nevezzék el Reischl Vencelről. Megérdemelné. A város.

Győrffy Árpád

Ráadás

Hévíz polgármestere, Naszádos Péter november 4-én a Facebook oldalán közreadott videóüzenetben reagált az írásomra. Az érintett részek az alábbiakban olvashatók.

“Tisztelt Hévíziek!
Tisztelt Hévízt szerető kedves barátaim!
Négy cikk is megjelent az elmúlt hetekben, és ezekre szeretnék reagálni, valamint új hírek közölni.
… A harmadik. Megjelent egy cikk, aminek az volt a címe, vagy szalag címe, hogy lopják a hévizi tófürdő vizét. Aki jobban elolvassa ezt a cikket, az láthatja, hogy nem történt lopás, ugyanis ez csak arról szólt, amit szinte minden hévízi tud, hogy a forrásból, tehát alul 38 méter mélyről fölhozza a meleg vizet egy cső. Tehát egyik része a forrásnak a tóba megy, másik része viszont följön a felszínre, ezzel is növelve azt a meleg gyógyhatást, amit el tud érni a tó. Amúgy ez a csővezeték arra is jó számunkra, hogy most, mivel a központi épület le van zárva, ezért ezt a csövet el lehet majd vezetni oda, ahol majd lesz az ideiglenes fürdő.
Emellett az is látható, hogy maga a tófürdő épületeibe az elmúlt 20 évben, vagy több mint 20 évben nem történt fejlesztés. A kórház épületeiben több mint 30 éve. Én jómagam egy éve vagyok csak polgármester. A mi feladatunk az az, hogy a következő öt évben ennek a 20-30 évnek, ami így kimaradt a tófürdő épületeibe, újraépítse, és nemzetközi szintűvé tudja tenni. Tehát vannak megfelelő színvonalú kórház épületeink, legyenek annak megfelelő színvonalú téli fürdőink. Ez biztosan négy évet, minimum 4-5 évet igénybe fog venni, de a tófürdő soha nem lesz bezárva, tehát részleges építkezések lesznek. A következő év az még a tervezési fázis lesz, hiszen erre a 63 hektárra egy tervpályázat lesz kiírva, és a legjobb pályázókat fogjuk majd pontozni. Ebbe hévíz város önkormányzatai szavazati joggal fog rendelkezni.
Emellett ez a cikk azt is megkérdezi, vagy felkérdezi hogy a Reischl családról egyelőre nincs méltó megemlékezés Hévízen. Ahogy előbb mondtam, egy éve vettük át a város vezetését, de ezen mindenképpen dolgoznunk. Tehát ez egy nagyon jó javaslat, ez már régóta a fejemben van, de azt nézzük, hogy hogyan lehet majd méltó megemlékezés a Reischl családnak, vagy a Reischl családról. Hiszen ők rengeteget tettek a tófürdőért és a kórházért is.
…
Ha negatív kommentek. ha negatív posztok jelennek meg, amik nem feltétlenül a teljes igazságot mondják el, azok sajnos leginkább a szoba kiadókra hatnak. Tehát nagyon fontos, hogy a szoba kiadók és a helyi lakosság abba fogjon össze, hogy ezekkel a posztokkal, kommentekkel, megosztásokkal éppen a hévízi szobakiadóknak ártanak. Hiába ez a negatív híráradat, annak ellenére hévízen a vendéglékszám, vendég éjszakák száma nő, viszont azt lehet látni, hogy mivel ezek magyarul jelennek meg, magyarok közötti kommentek, egyik részről a külföldi vendégeket nem befolyásolja, hiszen abban jelentős növekedés volt, másik részről a hotelek vendégéjszaka számait nem befolyásolja.
Sajnos pont a helyi lakosságot érinti a legjobban minden ilyen negatívum, például ami nem rég megjelent, hogy lopják a vizet a Hévízi Tófürdőből. Ami egyértelmű, hogy nincs lopás, hiszen a Hévízi-tón belül vezetnek el alulról fölfelé, a felszín felé vizet.
Tehát arra kérek mindenkit, hogy próbáljunk meg pozitív híreket közölni. Azt én se tagadtam soha, én egy éve vagyok polgármester, hogy sajnos ezekben az épületekbe 20-30 éve nem volt fejlesztés, de én az elmúlt egy évemben, és a következő években pont azon fogok dolgozni, hogy 29-30-ra egy olyan tófürdőnk legyen, egy olyan kórházunk legyen, és egy olyan téli fürdőnk, ami megállja nemzetközi szinten és a helyét. Addig pedig össze kell fognunk, és azon kell dolgoznunk hogy ne csak a vendégéjszaka számaink nőjenek, hanem alapvető legyen, ez a helyi lakosságnak is jobb lenne…  Én úgy látom, hogy most a legfontosabb az az, hogy márciusra ki legyen írva egy olyan tervpályázat, ami már bemutatja, aztán be lehet adni olyan tervpályázatokat, hogy hogyan képzeljük el a Hévízi Tófürdőt és Hévízt a következő 100 évben.
Köszönöm, hogy meghallgattak.“

♦

Naszádos Péter a fentiekkel folytatta azt, amit a bevezetőben írtam a Hévízi Tófürdő katasztrofális helyzetének nyilvánosság előtti kezeléséről, amit szerintem az elhallgatás mellett főleg porhintés és ködösítés jellemez. Simán meghajlítja a valóságot azzal, hogy “Megjelent egy cikk, aminek az volt a címe, vagy szalag címe, hogy lopják a hévízi tófürdő vizét”. A cikkem címe valójában: “Lopott vízzel melegítették a fürdőházat, az ideiglenes fürdősátornál már engedély kell”.
Hogy állítását alátámassza, egy csúsztatással folytatja, “nem történt lopás, ugyanis ez csak arról szólt, amit szinte minden hévízi tud”. Lazán elhallgatja, hogy a cikkben említett “lopás” minősítést arra alapoztam, hogy a tulajdonost és az engedélyező hatóságot megkerülve, megkérdezésük nélkül vezették fel külön csöveken a legmelegebb források vízét. Miközben a hivatalos szöveg mindig is az volt, hogy a forrásbarlangban keveredik össze a források vize, majd így jön fel a tóba.
Elhallgatja azt is, hogy mindezt a tulajdonos – az állami tulajdonú tó tulajdonosi jogait képviselő Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – hivatalos levelére alapozom.
A NER lapcsoporthoz tartozó Zaol.hu november 11-én már azzal a címmel tudósított Naszádos Péter sajtótájékoztatójáról, hogy “Hazugság a hévízi tóról! Nem lopják a vizet, mégis támadások érik a fürdővárost”.
Nem igazán értem, hogy neki miért kell lemenni kutyába, hogy belém rúgva másokat mosdasson. Ha “szívből” teszi, vagy azt gondolja, az érdekei ezt kívánják, nagyon sajnálom érte. De még inkább sajnálom a hévízieket és mindenki mást, akinek fontos az országnak ez a kincse, hogy továbbra is így gondolkodó, így viselkedő emberek intézik a tó ügyeit – gyá.)

Még egy friss hír a városból: Hévíz – Lassan elkészül az orosz ortodox templom a pénzünkből

Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!

 

Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)