Összeomlóban a balatoni ivóvízellátás, szennyvízkezelés, derül ki egy, nem a nyilvánosságnak szánt tájékoztatóból. A balatoni vízvezetékrendszert és csatornahálózatot működtető két állami cég titokban akart segítséget kérni a rendszereik katasztrofális állapota miatt a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén. A kormány és megyei önkormányzatok delegáltjaiból álló testület tagjai erre ugyanígy reagáltak, magukban tartották a véleményüket.
A BFT szeptemberi ülésén tárgyalták a Balaton-part Balatonfűzfő és Révfülöp közötti szakaszának víziközmű rendszerét működtető Bakonykarszt Zrt., és a part többi részén, Kenesétől Siófokon át Badacsonyig illetékes Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tájékoztatóját. A siófoki Hotel SunGarden Wellness Hotelben megtartott tanácskozáson a szervezet egyik új társelnöke, dr. Szabó Mátyás elnökölt. (Aki csak névrokona Szabó Mátyásnak, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság augusztusban elhunyt egykori vezetőjének.)
A BFT társelnöke, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkára a napirend bevezetőjeként elmondta, “a tájékoztatók az előterjesztők kérésére e-mailen kerültek kiküldésre a tagok részére”. Értsd: tájékoztatókat az érintettek kérésére nem tették nyilvánossá azokat a BFT honlapján – ahogy ezt egyébként normál esetekben szokták.
Nagyvázsony – Csőtörés a Vár utca déli végétől jobbra – Fotó: Győrffy Árpád
Nagyvázsony – Csőtörés a Vár utca déli végétől balra – Fotó: Győrffy Árpád
Az előterjesztők azt is jelezték, hogy nem tudnak részt venni az ülésen. Ezt érthetnénk úgy is, hogy annyira tesznek a régió legmagasabb szervezetére, hogy még egy portást sem tudtak küldeni a tanácskozásra. Vagy arra is gondolhatunk, hogy nincs idejük ilyen komolytalan tanácskozásra a sok fontos munka miatt. A valóság valószínűleg más. A távolmaradással tudták elkerülni, hogy a tanácskozás során olyan kérdésekre kelljen válaszolniuk a nyilvánosság előtt, amit nem szívesen tennének. Ezt erősíti az elnöki felvezető is: “Mivel az ülésen az előterjesztők nem tudnak részt venni, ezért, ha lesznek kérdések, azokat az Ügynökség (a BFT munkaszervezete – gyá) írásban továbbítja az előterjesztők számára, és a választ megküldik a BFT tagoknak”. Ezt az áthidaló megoldást tudták kialakítani, tette hozzá.
A kérdés el sem kezdődött megvitatását azzal zárta: “Mivel a tájékoztatóval kapcsolatban nincs kérdés, nincs kiegészítés, hozzászólás, észrevétel, ezért kéri, hogy a tanács fogadja el a tájékoztatót.”
Így is történt. Az ülés jegyzőkönyve szerint a Balaton Fejlesztési Tanács a Balaton régió víziközmű hálózatának állapotáról, tervezett fejlesztésekről szóló tájékoztatót “megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta“.
Tehát ennyi. Sima hallgatás volt a megtárgyalása napjaink, de még inkább a holnapok egyik katasztrofális ügyének a régió csúcsszervénél.
Hogy a tanács tagjai is megtudják, mit hallgattak el, az alábbiakban idézek néhány részletet a meg sem tárgyalt tájékoztatóból.
A Bakonykarszt anyaga szerint “már jelenleg is vízbázisoldali kapacitás hiánnyal küzdenek a Balaton parti ivóvízellátó rendszerek, aminek okán jelenleg is hálózatbővítési és bekötési korlátozásokat voltunk kénytelenek elrendelni a térségben. Továbbá a szennyvízelvezető és tisztító rendszerek, különösképpen a Balatonfüredi szennyvíztisztító telep szintén rossz állapotban van és kapacitáshiányos, ezért ezen rendszerekre sem lehet újabb bekötéseket engedélyezni jelenleg“.
A tájékoztatós szerint az ivóvíz bekötési és hálózatbővítési korlátozással érintett települések
Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Felsőörs, Alsóörs, Lovas, Paloznak, Csopak, Balatonfüred, Tihany, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali, Zánka, Balatonszepezd Révfülöp, Kővágóörs, Köveskál, továbbá a következő településekhez tartozó külterületi részek: Balatoncsicsó, Dörgicse, Mencshely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Óbudavár, Tagyon.
Balatonfüred – Az egykori Görög-falu helyén épülő 99 lakásos Anna-lakóliget – 7 épületben 91 lakást terveznek – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonalmádi – Csőtörés a 71-es főút berényi elágazójánál – Forrás: Facebook-Koroncz Eszter
A szennyvíz bekötési és hálózatbővítési korlátozással érintett települések
Balatonfüred, Tihany, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali, Pécsely, Balatonszőlős, Dörgicse, Vászoly.
Júliusban kicsit más választ kaptam, amikor a tihanyi luxusnegyed, az Óvár tetején lévő Új Barátlakásokról kérdeztem a céget – Fotó: Győrffy Árpád
Tihany – Szennyvízátemelő a Gödrösi strand közelében – Fotó: Győrffy Árpád
A Bakonykarszt kérésekkel is fordult a BFT tagjaihoz
“kezdeményezzük, hogy segítsenek abban, hogy a 2-3 lakóegységnél nagyobb ingatlanfejlesztések, új lakónegyedek kialakítása, új utcák nyitása, külterületek belterületbe vonása, az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok megosztása és a külterületi és zártkerti ingatlanok víziközművekkel történő ellátása a víziközmű-rendszerek fejlesztésének megvalósulásáig haladéktalanul betiltásra kerüljön”.
Balatonfüred – Az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából készülő 16 szolgálati lakás a Fürdő utcában
Azt is megírták, hogy “a nagy hálózati veszteségek és a gyakori csőtörések miatt nagyon fontos lenne a régi, elöregedett, meglévő ivóvízellátó vízvezetékek mielőbb tervezett rekonstrukciója, ami jelentősen hozzájárulna a biztonságos ivóvízellátáshoz. Hasonló problémával küzdünk a szennyvízelvezető hálózatok esetében is, ahol szintén gyakoriak a meghibásodások, nyomóvezetéken a csőtörések, ezért itt is szükséges lenne a hálózat mielőbbi tervezett rekonstrukciója“.
Külön is kiemelték a nyári időszakban jelentősen túlterhelt Balatonfüredi szennyvíztisztító telep felújításának, a tisztítási technológia fejlesztésének sürgető helyzetét. Erről a tisztítóról, illetve a Tihany és Balatonfűzfő közötti térségről annyit tudni kell, hogy az itt “keletkező” szennyvizet tisztítás után átemelő állomásokkal Balatonfűzfőig, majd onnan a (Veszprémi)Séd-patakba pumpálják. Ez viszi le aztán több átalakulás után a Sióba, majd a Dunába.
A növényekkel befuttatott épület az egyik ilyen átemelő a Tagore sétány mellett, a Bodorka szomszédságában – Fotó: Győrffy Árpád
A tisztított szennyvizet közvetlenül a Balatonba!
A Bakonykarszt vezetői úgy vélik, hogy a tisztító fejlesztése után a szennyvizet nem kellene körbeutaztatni a Balatonnál, majd a fél Fejér megyén, hanem helyben kellene eltűntetni. Mint írták: “közös érdekünk lenne, hogy a magas minőségben megtisztított szennyvizet ne kelljen a Veszprémi Sédbe szivattyúzni (Balatonfűzfőig), hanem az visszafordítható legyen Ny-i irányban és a Hajógyári öböl nádasában, vagy a 71-es úttól északra kivezethető és elszikkasztható legyen. Ez nem csak jelentős energia megtakarítást jelentene a Magyar Államnak, hanem a térség vízháztartását is javítaná”.
A balatonfüredi víztisztító mű a város Tihany felőli részén – szakértőktől kapott információk szerint a rossz állapotú szennyvízhálózaton beszivárgó talajvízzel megnövelt mennyiség miatt a főszezonban már képtelen a normális működésre – Fotó: Győrffy Árpád
A DRV tájékoztatójában is szó volt megoldandó hálózati gondokról, de náluk talán az ivóvíz minősége kapott nagyobb hangsúlyt. Ennek indoka, hogy az illetékességi területükön a nyirádi karsztvíz mellett tisztított Balaton-vizet szolgáltatnak négy, Balatonra telepített felszíni vízművel.
Keszthely – Víztisztítómű a várostól délre, a Csóka-kő-patak mellett – Fotó: Győrffy Árpád
A tájékoztató szerint hálózati objektumok jelentős része, valamint a víztisztító művek is az 1960-as években létesültek, így azok mára elérték vagy meghaladták a tervezett élettartamot. “Műszaki állapotuk és a tisztított ivóvíz megfelelőség egyre nagyobb kihívást jelent az üzemeltetés szempontjából” – fogalmaznak, amit később részleteznek is.
“A Balatonra, mint vízbázisra települt felszíni vízkezelő művek jelentős része az 1960–70-es évek technológiai színvonalán épült, miközben a nyersvíz minősége a klímaváltozás és a Balaton medrének karbantartási munkainak elmaradása hatására egyre kedvezőtlenebb és kiszámíthatatlanabb. A jelenlegi technológiák több vízminőségi paraméter esetében már nem teljesítik az elvárt jogszabályi megfelelőséget. Tűrhető minőségű ivóvíz kategóriába tartozó problémák: íz-, szag-, szín- és zavarossági eltérések, alga eredetű szervesanyag-terhelés, árvaszúnyog-lárvák és egyéb biológiai szervezetek“
Az esetleges szennyezőanyagok részletes felsorolása után ezt az szakaszt a DRV vezetői azzal zárják:
“2024 óta minden évben előfordult olyan vízminőségi esemény, amely alapján hatósági víz fogyasztási korlátozás kerülhetett volna elrendelésre”.
Balatonfenyves – Útlezárás a Kölcsey utca Aradi utcai szakaszán – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonfenyves – Az Ipoly utcai “prémium vízparti társasház” összesen 29 lakóegységgel – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonszemes – Vadvirág apartmanok a település Lelle felőli részén. Itt a partot is teljesen elzárnák a sétálók elől – Fotó: Győrffy Árpád
Siófok – “Móló-projekt – Épület és lakásszám: 4 emeletes társasház, összesen 54 prémium lakás” – Fotó: Győrffy Árpád
Fonyód – Kodály utca, az épülő The View – 99 lakással – Fotó: Győrffy Árpád
Keszthely – A Lake Resort lakópark az egykori kemping területén – Fotó: Győrffy Árpád
Ahogy korábban írtam, a két katasztrófajelentés annyira lesújthatta a BFT tagjait, hogy a napirend “tárgyalása” során szóhoz sem jutottak. Persze az sem zárható ki, hogy el sem olvasták a tájékoztatókat. Vagy arra gondoltak, minek ártsák bele magukat, olyan ügyekbe, amiket már évtizedek óta meg kellett volna oldani.
A szeptemberi BFT ülésen a régi felállás szerint ott voltak a három érintett megye vezetői plusz a közgyűlések külön delegáltjai. A tanács másik felét már tiszás minisztériumi delegáltak alkották, köztük több államtitkár illetve helyettes-államtitkár.
Az egyre zavarosabb vizet pedig mi fogyasztjuk.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!