Gyilkos rájákat telepítenének a Balatonra

Narke electrojet bemutató úton a Balatonon - Fotó: https://www.facebook.com/narkeelectrojet

Az idei volt talán az utolsó békés szezon, ha valóra válik az elektromos jetskit készítők terve, és száguldó szörnyekkel telepíthetik be a Balatont.

 

A magyar tenger utóbbi 150 évben kialakult használati szokásaitól teljesen idegen eszközök nem csak a jelenlegi viszonylagos nyugalmat ölhetik meg, embereket is gyilkolhatnak, mert az ilyen gépek üzemeltetéséhez a legalapvetőbb szabályok is hiányoznak a fürdőzők védelme érdekében.

Az Econix Kft.-hez, illetve a céget birtokló SMC-HVK Kft.-hez kötődő személyek augusztus elején mutatták be az általuk tervezett, készített elektromos jetskit, amit egy rájafajról, a narkeról neveztek el. A sajtóban megjelent hírek szerint ősszel indulna a gyártás, és néhány év alatt akár több százat is telepítenének belőlük a Balatonra. A kisgéphajóként besorolt 380 kilogramm súlyú, 4 méter hosszú eszköz a beépített korlátozással 55 kilométer/órás sebességgel tud száguldani. (Hogy viszonyítani tudjunk, ez olyan, mintha valaki 110 kilométerrel megy egy közúton, ahol legfeljebb csak az övéhez hasonló, vele egy irányba tartó más járművekkel találkozhat. A Balaton vízén erről szó sincs.)

Az eszközről és a bemutatóról itt olvashatnak részletesebben

narke.com      vitorlazasmagazin.hu    burzsuj.blog.hu   hirado.hu  hajozas.hu

A Balatonon a hetvenes évek közepén korlátozták a motorcsónakok használatát. Az akkori döntésben nem volt szerepe a mai értelemben vett környezetvédelemnek, vagy a vízminőség védelmének, a tilalmat a motorcsónakok füstje, hangja, a Balatonhoz nem illő tempója és a másokra jelentett veszélye miatt rendelték el. Az akkori szorgalmazók szerint a két utóbbi indok volt a meghatározó. A gyors döntésben szerepet játszott a Fürednél és Keszthelynél történt halálos motorcsónakos gázolás.

A jelenleg érvényes szabályok szerint a Balaton vízfelülete az északi part 500 méteres, a déli part ezer méteres sávjában használható fürdésre és az ezzel egy körbe eső vízi sportokra, játékra. A viszonylag nagy szabadságot mindenképp indokolja a tó sekélysége és a fürdésre használható partszakaszok kis mérete. A vitorlások és a part közelében közlekedő más hajók eddig nem veszélyeztették a fürdőzők biztonságát, ám jelenlegieknél legalább háromszor gyorsabb eszközök megjelenése halálos kimenetelű baleseteket okozhat.

Horvátországban általános szabályként a parttól maximum 100 méter távolságra úszhatnak be a fürdőzők, miközben a siklóhajók és jetskik ugyanitt legfeljebb 300 méterre közelíthetik meg a partot. Tehát nem csak a fürdési területről vannak kizárva, hanem még egy plusz 200 méteres biztonsági zónát is be kell tartaniuk. Ráadásul a védőtávolságot a hatóságok akár többszörösére is növelhetik. A védett területeken csak lépésben, 5-10 kilométeres sebességgel lehet áthaladni. A szabályokat megszegőket drasztikusan büntetik.

 

A part közelében csak lépésben, vagy állva – jetski az Adrián – Fotó: Győrffy Árpád

Miközben nálunk a tó partjának teljes hosszában ötször, tízszer nagyobb az engedélyezett fürdési távolság, nem létezik olyan általánosan védett övezet, amilyen az Adrián. A Balatonon csak a kijelölt strandok lebójázott részére terjed ki az abszolút tilalom.
Persze strandon kívül sem szabad legázolni egy fürdőzőt, sőt azt is előírják, milyen távolságban kell elkerülni, de ezt csak akkor tudják betartani, ha a száguldó járműről egyáltalán észrevették a vízben úszó személyt. Kicsit hullámzó vízen nappal szembe haladva ilyen sebességnél esély sincs egy fürdőző megfelelő időben való észlelésére.

A balatoni turizmus megújulásában fontos szerepe van az elektromos hajtás terjedésének. Legyen szó akár hajókról, kerékpárokról, vagy közúti és vasúti járművekről. De a környezetbarát energia álcája alatt sem kellene hagynunk, hogy – egy viszonylag szűk kör kedvéért – száguldó cirkuszt csináljanak a tóból, ezzel aránytalanul korlátozzák százezrek pihenési, szórakozási lehetőségét, veszélyeztessék akár az életüket is.

Ha feltartjuk a kezünket – homokba, vagy vízbe dugjuk a fejünket -, akkor hagyjuk, hogy kiszorítsanak bennünket a Balatonból. Először csak a jetskik jönnek, aztán az elektromos motorcsónakok, majd újra a benzinesek is, mert közben valami fontos személynek eszébe jut, hogy ezek már nem is szennyezik a környezetet. A Balaton így bizonyosan nagyon hamar népszerűvé válik külföldön is egyes körökben, hisz ennyire megengedő szabályokat még a tengereken sem találnak.

Ezzel persze vége lesz a Balaton mai “családi paradicsom” jellegének. A fürdőzők a strandok lebójázott karámjába kényszerülnek, nehogy veszélyeztessék testi épségüket, és nehogy zavarják a száguldozók szórakozását. Ez egyben megpecsételheti az eddig szabadstrandként működő, teljesen védtelen partszakaszok használatát, mert ott is alapvetően csak a jószerencse védelmében lehet majd bízni. És persze az eddigi vitorlás kultúrától is elbúcsúzhatunk.

 

A ma még békés szabadstrandok helyén is ilyen jetski kölcsönzők nyílhatnak – Fotó: Győrffy Árpád

Ha meg akarjuk őrizni a Balaton mai csendes, nyugodt jellegét, akkor sürgősen be kell zárni a jogi kiskapukat. A motoros hajtást nem az üzemanyag, hanem a jármű sebessége alapján kell korlátozni.

Győrffy Árpád

Adalék a fentiekhez

Augusztus 6-án levéllel fordultam a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz (BVRK), ahonnan egy napon belül részletes választ kaptam a kérdéseimre. Az alábbiakban a levél bevezetőjét, majd a kérdéseket olvashatják a kapott válaszokkal kiegészítve. A válaszokat dőlt betűkkel emeltem ki.

Tisztelt Rendőrkapitányság!
A napokban a sajtóban több helyen is olvasható, látható volt, hogy bemutatták a hazai gyártású elektromos jetski járműveket, amik a tudósítások szerint a Balatonon kisgéphajóként kaptak engedélyt a működésre. A technikai paraméterekről többek között megtudhattuk, hogy a jármű elektronikusan lekorlátolt végsebessége 55 km/h, a súlya 380 kilogramm.

A berendezésről itt olvashatnak (lásd a cikk első részében)

A tudósítások mindegyike üdvözölte az eseményt, többen a balatoni turizmus új korszakát látják eljönni vele. Mivel szerintem az ügy közvetlenül érinti a Balaton más “használóit”, örülnék, ha az üggyel kapcsolatban válaszolnának az alábbi kérdésekre

– Vannak-e információik, tapasztalataik arról, hogy egy 55 kilométeres sebességgel haladó vízijárműből milyen távolságról lehet meglátni egy vízben úszó személyt nappal szembe haladva? Ha igen, akkor tudomásuk szerint mekkora ez a távolság?

Azt, hogy egy 55 kilométer/órás sebességgel haladó vízijárműből milyen távolságról lehet meglátni egy vízben úszó személyt a nappal szembe haladva, egzaktan megállapítani nem lehet, mert ez egyénenként változó.
A kedvtelési célú kishajók vezetőinek, valamint a hajózási szolgálatot ellátók beosztásának betöltéséhez az egészségügyi alkalmasságot a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről kiadott 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet szabályozza. Aki tehát vízijárművet vezet, vagy azon szolgálatot lát el, rendszeres egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesz részt.

– Van-e információjuk arról, hogy az 55 kilométeres sebességgel haladó 380 kilogramm súlyú “kisgéphajó” el tudja-e kerülni a gázolást a fenti esetben?

Azt a kérdést, hogy egy 55 kilométer/órás sebességgel haladó, 380 kilogramm súlyú “kisgéphajó” el tudja-e kerülni a vízben tartózkodó személy elgázolását, nem lehet egyértelműen megválaszolni, mert túl általános.

A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. mellékletében foglalt Hajózási Szabályzat [HSz.] szabályozza a vízijárművek közlekedését. Az I. RÉSZ 1.04 cikkbe foglalt “Kötelező gondosság” szabálya előírja, hogy a hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia. Az 1.06 cikk szerint a hajó, kötelék és úszó testek köteléke hosszának, szélességének, magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és műtárgyai jellemzőinek.

A HSz. tartalmazza továbbá a kitérésre, a párhuzamosan haladásra, valamint a vízben tartózkodó személy melletti elhaladásra vonatkozó szabályokat is. Amennyiben a hajó vezetője a jogszabályba foglalt előírásokat megtartja, el tudja kerülni a másik hajónak, műtárgynak történő ütközést, illetve a vízben tartózkodó személy elgázolását.

– Van-e olyan általános jellegű sebességkorlátozás a Balatonon, amelyik megfelelően védi a vízben úszó, vagy más eszközzel sportoló személyeket az északi parttól 500 méteres, a déli parttól 1000 méteres távolságon belül? Ha van, akkor pontosan milyen előírásokat tartalmaz?

A hajózási szabályok között “kizárólag a Balatonon érvényes” sebességkorlátozás nincs. A szabályzat ugyanakkor Magyarország belvizein megfelelően védi a vízben úszó, vagy más eszközzel sportoló személyeket a vízijárművekkel szemben.
A HSz. konkrét “sebességkorlátozás”-okat tartalmaz, az alábbiak szerint:
 II. RÉSZ 3.03 cikk 10. bekezdése szerint a vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve –
a) vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,
b) gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
A 11. bekezdés szerint ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

– II. RÉSZ 4.13 cikk – A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások
1. Az e Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz használata
a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.13, A.17 és A.20 jelzés jelzi,
b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszólétesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),
c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel).

A fenti választ külön kérdésre ezt az alábbiakkal egészítették ki.

Mivel a HSz. egyértelműen a “fürdésre kijelölt vízterület”-re, valamint a “kijelölt fürdőhely”-re fogalmaz meg szabályokat, ezeket csak a kormányrendelet szerint kijelölt vízterületeken lehet alkalmazni. Az olyan vízterületek, amelyeket úgynevezett szabadstrandként, vagy csak fürdésre alkalmas szabad partszakaszként használnak, nem tekinthetők kijelölt fürdőhelynek.

A Balaton úgynevezett “fürdőtó” is. A tiltott helyek, módok és időpontok kivételével a 46/2001. BM rendelet szerint lehet benne fürödni, de a fürdőzők elsődleges védelmét – a víziközlekedés kizárásával – kizárólag a kijelölt fürdőhelyekre korlátozza a jogalkotó. Az egyéb – fürdésre engedélyezett vízterületeken – az általános védelem illeti meg a vízben tartózkodókat.

– Ha nincs ilyen szabályzat (sebességkorlátozó), Önök rendelkeznek-e ilyen javaslattal, illetve szükségesnek tartanák-e sebességkorlátozások bevezetését? Ha igen, hová milyen sebességhatárokat írnának elő?

A sebességkorlátozásra vonatkozó javaslattal nem rendelkezünk, és nem is tervezzük.

– Ha nem tartanák szerencsésnek sebességkorlátozás elrendelését, támogatnák-e a fenti “szabad úszási távolságok” csökkentését? Ha igen milyen parttól való távolságot tartanának megfelelőnek?

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól alkotott 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet megfelelően tartalmazza a fürdőzés feltételeit. Viharjelzésen kívül vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyékhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, továbbá az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürdeni.
A BVRK ennek a szabályozásnak a módosítására nem rendelkezik javaslattal.

– Amennyiben az erre jogosult szerv sebességkorlátozást rendelne el a Balatonra, rendelkeznek-e megfelelő eszközökkel ennek betartatására?

– Megfelelőnek tartják-e azt a szabályt, ami tiltja a Balatonon, a belsőégésű motorral hajtott kedvtelési célú motoros eszközök használatát? Ha nem, változtatnának-e ezen amiatt, hogy ma már belső égésű motorok között is vannak a környezetet nem károsító berendezések? Vagy kiterjesztenék-e a tilalmat az üzemanyag-ellátástól függetlenül más, a balatoni vitorlásoknál, hajóknál gyorsabb eszközökre is?

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság [BVRK] a jogszabályokat nem véleményezi, hanem egyrészt a saját állománya által és vízijárműveivel betartja, másrészt a különféle jogszabályokban kapott felhatalmazások és kötelezettségek alapján ellenőrzi azok betartását.

A jogszabályok párhuzamos, vagy eltérő szabályozása esetén, továbbá ha a jogszabályi környezet hiányosságát vagy változását észleljük, javaslatot tehetünk jogszabály-módosításokra, ahogyan ezzel rendszeresen élünk is.

Mint fentiekből kiolvasható, az érintett ügyben a BVRK sem eltérő, sem hiányos szabályozást nem észlel, így javaslata sincs.

Augusztus 6-án a rendőrségihez hasonló levéllel fordultam a Balaton Fejlesztési Tanácshoz, illetve munkaszervezetéhez, a Balatoni Integrációs Kft-hez. Ebben arra kértem őket, hogy a rendőrségnek is feltett kérdéseken túl válaszoljanak arra, hogy

– Rendelkeznek-e javaslattal, illetve szükségesnek tartanák-e sebességkorlátozások bevezetését? Ha igen, hová milyen sebességhatárokat írnának elő?
– Ha nem tartanák szerencsésnek sebességkorlátozás elrendelését, támogatnák-e a jelenlegi szabad úszási távolságok csökkentését? Ha igen milyen távolságot tartanának megfelelőnek?
–  Rendelkeznek-e kidolgozott koncepcióval a gyorshajók, gyors kisgéphajók balatoni felhasználásával, elterjesztésével kapcsolatban. Ha igen, milyen lépésekkel számolnak?

A több mint három hete elküldött kérdésekre semmilyen válasz nem érkezett, csak a szerverek közötti rendszer jelezte vissza az üzenet kézbesítését. A hallgatás azért is különösen meglepő, mert a két szervezet, illetve megbízásukból különböző szakértők hosszú évek óta gyártják a balatoni közlekedési és turisztikai koncepciókat.

Frissítés szeptember 3-án

A cikk megjelenése után három nappal az alábbi levél érkezett a Balatoni Integrációs Kft.-től

Köszönjük, hogy megtisztelt bennünket kérdéseivel, amelyek egy újonnan kifejlesztett vízi jármű – véleményünk szerint elektromos meghajtású kisgéphajó – balatoni üzemeltetése során előfordulható élethelyzetek értelmezésére, a vonatkozó szabályok megfelelőségére és a jelzett eszköz balatoni jövőjére vonatkoznak.

Rendkívül fontos számunkra, hogy a Balaton idegenforgalmi vonzerejének növelése, a vendégkör számára elérhető szolgáltatások, lehetőségek bővítése lehetőleg olyan módon történjen, hogy a Balatont élvező, azt bármilyen engedélyezett módon már használó réteg és korcsoport érdekei, de különösen testi épsége, egészsége ne sérüljön, az új, innovatív megoldások illeszkedjenek a Balaton hidrológiai-, környezeti- és turisztikai jellemzőihez.

Ennek megfelelően történtek az eddigi vízbiztonsági-, környezetvédelmi- és infrastruktúrafejlesztések. Az új, innovatív megoldások színre lépése minden esetben megköveteli ezen feltételek újra gondolását, amennyiben szükséges az alkalmazás feltételeinek kialakítását, a vonatkozó jogszabályoknak a korszerűsítését.

A Balaton Fejlesztési Tanács mellett működő Közbiztonsági Testület számára ennek a célnak megfelelően feladatként jelöljük meg az elektromos meghajtású vízi járművek ezen új generációjának megjelenésével kapcsolatos helyzet értékelését, a vonatkozó jogszabályok megfelelőségének vizsgálatát, a fejlesztők és gyártók képviselőinek bevonásával a biztonságra vonatkozó normatívák kialakítását.

Jelenleg a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII törvény alapján kiadott 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a Hajózási Szabályzatról, továbbá a “Szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól” alkotott 46/2001. (Xll. 27.) BM rendelet tartalmazza az Ön által felvetett jogszabályi kérdések szabályozását. A többi feltételezésére részben tapasztalatok, részben kompetencia híján nem tudunk egyelőre válaszolni. Természetesen az igényelt együttműködésben partnerek vagyunk, a Testület értékeléséről, javaslatairól Önt is tájékoztatni foguk.
Siófok, 2018. szeptember 3.
dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató

 

Győrffy Árpád



Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)

8 Comments on "Gyilkos rájákat telepítenének a Balatonra"

  1. Braila Mária | 2018.09.17. at 21:41 |

    Sajnálatosan többszörösen negatív tapasztalatom van még a sokszor helytelenül, ezsetlenül vizibiciklizőkkel kapcsolatban is, akik veszélyeztetik a vizibicikliről ugráló társaik és az úszók testi épségét is. Sokszor úszóként voltam kénytelen lavírozni, menekülni a közeledő jármű elől. Ortutay Tamás tutaj-víziója a legszimpatikusabb, és hagyománya is van a Balatonon, bár manapság alig látni.

  2. Albrecht Sándor | 2018.09.02. at 13:23 |

    A vízben fürdőző ember gondos védelménél nincs nagyobb felelősségteljes kötelezettségünknél-
    Minden további ésszerű gyarapító megoldást ennek kell fölkészülten alárendelnünk! Köszönet az
    előrelátó cikkírónak,üdvözlettel Albrecht Sándor

  3. Réti Csaba | 2018.09.01. at 23:20 |

    Jó lenne, ha a BFT és annak munkaszervezete mielőbb kialakítaná véleményét ebben a cseppet sem mellékes kérdésben! Örülnék, ha Balassa elnök úr elsőként fogalmazná meg elvi álláspontját, a BFT pedig konkrét javaslatot tenne! Üdvözlettel egy gyerekkora óta renitens fürdőző, aki a bólyán túlra úszik és hajlamos volt korábban a szomszédos strandokra is átúszni

  4. Ortutay Tamás | 2018.09.01. at 19:49 |

    A Balaton egy szelíd, nyugodt hely. Régóta álmodozok egy nagyon lassan haladó elektromos tutajról, amely gondosan van megtervezve, és lehetővé teszi a nyugodt vizen való lassú siklást, napozást, vizbe ugrálást és bizrtonságos visszajutást a tutajra. Végsebesség max. 20 km/óra. Tudatosan írok tutajt. A jármű kiválóan illeszkedne a világszerte terjedő “slow mowement”, azaz “lassulj le” mozgalomhoz. Ezt a vonalat érdemes lenne követni, tervezőként is felajánlom szolgálataimat. A hely szellemét nem szabad megzavarni. “Mint méla tót a tutajon, száll alá emberi fajom” Ezt József Attila írta. Barátsággal: Ortutay T@M@S:-)))

  5. Rick Csaba | 2018.09.01. at 13:07 |

    Tisztelt Győrfy Úr!
    Az Ön által megírtak komoly csúsztatásokat és valótlanságokat tartalmaznak. A motorcsónakok betiltása a 70-es évek elején politikai ügy volt és a mai napig is az. Akkor a szakszervezeti üdülőben lakóknak még azt mesélték, hogy a kapitalizmus a szakadékba fog dőlni és a vízen hajókázó külföldiek is hamarosan eltűnnek a föld színéről. És, amit nem látunk az nem fáj, tehát ki kell tiltani és majd nem látjuk őket. Nos, ez volt az ok, amit Kádár János fogalmazott meg a miniszterének amikor az feltette a kérdését és ő válaszolt, hogy akkor meg kell tiltani a robbanómotoros hajók használatát és pont.Az Ön által rémképként felvázoltak messze vannak az igazságtól. A vízen járók pontosan tudják, betartják és alkalmazzák is a szabályokat. És még egy adalék. Annak idején amikor mozogtak a vízen a motorcsónakok sokkal kevesebb volt a vízbefúlás, mert ha látták, hogy baj van, segítettek vagy figyelmeztettek.
    Üdvözlettel
    Rick Csaba

  6. Unger Miklós | 2018.09.01. at 12:58 |

    Tiszteletem Árpád!Köszönöm a cikket,kiváló írás és egyben elkeserítő!Látjuk mi zajlik a Balaton környékén,mit művelnek ezek a casinóbohócok,felvásárolnak,kisajátítanak mindent.Lesz idő amikor az átlag magyar/külföldi/polgár már csak képeslapokról csodálhatja azt ami valahogyan az övé is volt.Nagyra értékelem lelkesedését,őszinte aggódását,tenni akarását most,amikor talán még időben van!Attól tartok ezt a játékot az utó és téli szezonban fű alatt lejátszák a fejünk felett,és utána már nincs mit tenni!Van-e javaslata valamiféle összefogásra,ellenlépésre mert ezt a kezdeményezést a kishajókkal meg kell akadályozni,amíg talán van rá esély.További sikeres munkát kívánok: Miklós/Szombathely

  7. Lékó Sándor | 2018.09.01. at 08:26 |

    Látszik, hogy a szerző szívügyének tekinti a Balatont, pedig nem is kap érte busás “szakértői díjat”. Ezzel a cikkével valószínűleg beleköp azoknak az újgazdagoknak a levesébe, akik csak a saját érdekeiket nézik, nem gondolkodnak globálisan, és úgy cselekszenek lokálisan. Az illetékesek hallgatása azt sejteti, hogy megvették (megzsarolták?) őket, a rendőrök pedig teszik a dolgukat, vagyis a konkrét és kínos kérdéseket elengedik a fülük mellett, ezen túl pedig szolgálják és védik – a hatalmat.

  8. Apor Ivánné | 2018.08.31. at 21:52 |

    Nagyon rossz irányban indulnak a “fejlesztések”, úgymint eltünnek nemcsak a szabad strandok, hanem a megfizethető árú fizetős strandok is.
    Az a hiú ábránd, hogy az új őrületek a szezon lényeges hosszabbítását eredményezik majd, szeintem hiú ábránd, sima nép butítás. A szezon előtti (VII.-VIII.hó), utáni
    1-1 hónap kiterjesztésére való igény reális, de mindent annak alárendelni, hogy a felső 10 ezer majd min. 9 hónapig a balatoni vállalkozókat fogja eltartani, na ez szintén a vágyállmok szintje. Ők mennek a Bahanákra, Dubajba,…stb. Mi meg itt maradunk V.-IX. között a veszélyesen száguldozó “ráják”, s a lezárt parti fürdőhelyek fogságában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár