A Paloznak és Alsóörs közötti partszakaszon elkezdődött annak a Balatonnak a pusztulása, amit eddig ismertünk, szerettünk. Ma ezt még csak a közel másfél kilométer hosszúságban, 20 és 100 méter között változó szélességben pusztuló nád jelzi. A szakértők szerint a folyamat nem áll meg ezzel, egy új, a Balaton és az emberi használat szempontjából kedvezőtlenebb állapot alakul ki a parti övezetben, ha nem lépünk időben.
A Paloznaki Horgász Egyesület tagjai figyeltek fel arra, hogy valami nem stimmel a náddal a Paloznaki-öbölben. Eltelt a tavasz, aztán a nyár is elkezdődött, de a korábban kiváló nádat nevelő területen nem jöttek a zöld hajtások, nem újult meg a nádas, ahogy máskor. Próbáltak nem hivatalos csatornákon választ kapni az ügyre, de nem jártak megnyugtató eredménnyel. Végül az egyesület elnöke, Zajacz István a község polgármesteréhez fordult.
Czeglédy Ákos augusztus elején hivatalos kérdést intézet az illetékesnek vélt szervezetekhez, a Balaton-felvidék Nemzeti Parkhoz és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz. S amíg a válaszra vártak, megkért engem, hogy a magasból is készítsek néhány felvételt az érintett részről, hátha okosabbak leszünk. Ezekből a képekből derült ki igazán, milyen hatalmas területre terjed ki a pusztulás. Ráadásul nem áll meg a Paloznaki-öböl partján, az Alsóörs nyugati része előtti Szerdahelyi-öbölben a paloznakinál is nagyobb a halott terület.
A Paloznaki-öbölben néhol a 120 métert is eléri a pusztuló nád szélessége, ami korábban jó minőségűnek számított – Fotó: Győrffy Árpád
Hasonló pusztulás figyelhető meg az Alsóörs nyugati része előtt lévő Szerdahelyi-öbölben is – Fotó: Győrffy Árpád
Mivel a hivatalos szervek továbbra sem jelentkeztek, a képeket elküldtük a balatoni nád két kiemelkedő szakértőjének, Dr. Pomogyi Piroskának és Dr. Szeglet Péternek, a biológiai tudományok kandidátusainak. Mindketten sok évtizede a Balaton és Kis-Balaton növényzetének kutatói, a növényzettérképek és nádasminősítések készítői, szakértői. És nem mellesleg ma már nyugdíjasok, így a megszólalásnál csak a szakmai tudásuk köti őket.
– Egész egyszerűen lefagytam a fotóktól. Elképesztő mértékű és kiterjedésű a leromlása a nádasnak – reagált Pomogyi Piroska a képekre. Szeglet Péterrel együtt azonnal kötélnek álltak, hogy “társadalmi munkában”, saját költségükön Paloznakra jöjjenek helyszíni tapasztalatokat gyűjteni. Az érintett területet Zajacz István kalauzolásával és horgászcsónakjával járták be, hogy közelről is megvizsgálják, lefotózzák a nád pusztulását, a természet átalakulását.
Munkában a nádkutatók – Fotó: Győrffy Árpád
A tapasztalataik alapján Előzetes szakértői véleményt készítettek, amit ide kattintva lehet elolvasni. De röviden én is összefoglalom a talán legfontosabb megállapításokat.
A terület bejárása során azt tapasztalták, hogy amikor már virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, a két öböl nádasait alapvetően az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmarad a korábbi évekétől, a part felőli sávban alig észlelhető új hajtás. Az avas nád is sok helyen fekszik, letöredezett. A víz felőli, kiligetesedett, zsombékos nádcsomók is csak gyengén fejlettek, ha egyáltalán kihajtottak – írják.
A nádas közelebbről – a két öböl nádasait alapvetően az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmarad a korábbi évekétől – tapasztalták a szakértők – Fotó: Győrffy Árpád
Úgy vélik, hogy a fenti helyzet négy negatív tényező együttes hatására alakult ki. Ezek az alábbiak
- a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések,
- a gyakran tartósan magas vízszint,
- a nádaratások elmaradása és
- az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló “spicc” elé épített kikötő móló
Mint írják, a stégekkel, bejárókkal, nyiladékokkal, feltöltésekkel felszabdalt nádasokba behatolnak a hullámok, és a víz felőli oldalon megindul a nádasok erodálódása, kiligetesedése, végső soron a vízoldali nádas pusztulása. A nádasövbe nem odavaló növények, pl. kultúrfák, bokrok, idegenhonos és/vagy invazív növények, állatok települnek be. Mindez rontja a nádasok és végső soron a Balaton ökológiai állapotát.
Szinte minden parti ingatlantól bejáró töri át a nádat a vízig – Fotó: Győrffy Árpád
A másik ártalmas tényező a magas, gyakran tartósan magas vízszint negatív hatása, ami a Balaton élővilága, így a nádasöv szempontjából elsősorban az, hogy nem követi semmilyen formában a természetes vízjárást (nagyon szűk a szabályozási szint intervalluma, a téli és nyári között csak 10 cm). 2021 végéig a havi közepes vízállásváltozás 8 év alatt (94 hónap) csak nagyon ritkán haladta meg a 30 cm-t. Ez a Balaton mint élő környezeti rendszer (ökoszisztéma) szemszögéből nézve feszített víztükrű medencének számít. A tónak és élővilágának ennél sokkal tágabb határok közötti vízjáték a természetes, az evolúció során így alakultak ki. A kvázi állandó vízszint a legtöbb balatoni élőlényegyüttes számára stresszhatásként jelentkezik, amire a válasz a drasztikus átalakulás, degradáció, pusztulás – fogalmaznak.
Ezt a negatív hatást fokozza a nádasoknál az is, hogy hosszú ideje elmaradt a rendszeres nádaratás. A Szerdahelyi-öbölben utoljára 2014-ben volt nádaratás. A Paloznaki-öbölben az űrfelvételek és a terepi bejárások fotói alapján part felőli nádaratás 2008 után már nem volt. A nádas jó karban tartásának, megújulóképessége fenntartásának pedig egyik fontos eszköze a rendszeres aratás, az avas nád eltávolítása. A sokéves avas nád az ez évi, gyakran viharos időjárás, a szélnyomás hatására lefekszik, letörik. Ez elzárja a fénytől egy időre az új hajtásokat, ami miatt nem tudnak kifejlődni, a felszínre törni – írják
a negatív hatást fokozza a nádasoknál az is, hogy hosszú ideje elmaradt a rendszeres nádaratás – Fotó: Győrffy Árpád
Véleményük szerint a fentiek együttes következményeként a nádasöv annyira legyengült állapotba került, hogy egy új stresszor hatására drasztikus állapotváltozással, degradálódással válaszolt.
“Új körülményként a két öblöt elválasztó hegyláb (ami maga is mélyen benyúlik a tómederbe) spiccén, azaz a legbelső pontján létesült az új kikötő, közel 300 m-es benyúlással a tóközép fele (az alsóörsi kikötő benyúlása kb. 200 m).
Ezek hatására az öblök áramlási viszonyai minden bizonnyal változtak a korábbiakhoz képest. Az új áramlási viszonyok a szélárnyékban feliszapolódással járnak, a szélirányban a hullámzás hatására pedig az erodálódás fokozódásával…
A feliszapolódás hatására új élőhely jelenik meg a mocsári növényzet számára, ami a balatoni körülmények között általában a gyékényesek térhódításával indul meg. Ugyanakkor a part felőli állományok a vízszintemelés és a hullámzás átöblítő hatásának elmaradása miatt a gyékényes ingólápok, illetve az elmocsarasodás irányába fejlődnek” – írják többek között. (Mindkettő kikötő alsóörsi, a másodszorra említett a község hajóállomása mellett található – gyá)
A “Mediterrán kikötő” délnyugatról, háttérben a Szerdahelyi-öböl partszakasza – Fotó: Győrffy Árpád
A “Mediterrán kikötő” keletről, a háttérben a Paloznaki-öböl – Fotó: Győrffy Árpád
Véleményük szerint “limnológiai, hidroökológiai szempontból nézve egészen érthetetlen, hogy miért éppen egy, a tóba mélyen benyúló hegylábi szakasz spiccén kellett egy kikötőt létesíteni”. Szerintük egy medencés kikötő létesítésének sem lett volna különösebb biogeográfiai akadálya. Ezzel a Balaton ökológiai állapota nem romlott volna.
Paloznak és Alsóörs parti része a “spicc” végére telepített kikötővel egy 2022-es ortofotón – Forrás: E-epites.hu
A szakértők szerint a most tapasztalt drasztikus változások semmiképpen nem jelentenek egy új, állandósult helyzetet – de úgy tűnik, ennek egy cseppet sem örülhetünk.
“A változások tovább fognak folytatódni: mind az áramlási viszonyok megváltozása okozta feliszapolódás kiváltotta elmocsarasodás, mind a vízszintemelés miatt a parti részek elmocsarasodása, mind pedig az új (erre a részre korábban kevésbé jellemző) turzásvonal mögötti elmocsarasodás, mind pedig a nádas erodálódása. Ezek a gyors változások a makrovegetációban is egy új „egyensúlyi” állapot néhány év alatt való beállásáig fognak tartani. De a jelenlegi növényzetszerkezet-átalakulás alapján ez az új állapot az emberi használat szempontjából kedvezőtlenebb lesz mint az eddigi nádasöv-szerkezet…
Végső soron az a következtetés vonható le, hogy a természetközeli balatoni élővilág, benne a nádasok igényeire való tekintet nélküli, folyamatos, drasztikus emberi beavatkozások hatására az ember számára is kedvezőtlen állapotok következnek be nagyon rövid idő alatt. A nádasok kb. fele ma még például felújítható lenne (2018-ban készült nádgazdálkodási terv), ami nagyon fontos lenne a tó üdülési célú használata szempontjából és a tó élettartama meghosszabbításának szempontjából is” – zárja Dr. Pomogyi Piroska és Dr. Szeglet Péter az előzetes szakértői véleményt.
A pusztuló nád helyén máris megtelepedett egy gyékénysziget – méregzöld színben. “A gyékény dominanciájú növényzet a nyár végén könnyen és gyorsan visszarothad a vízbe, ez belső tápanyagterhelést is jelent, de ez a bomlás, ill. a mocsarasodás maga is kellemetlen szaghatással is együtt jár – írják többek között a várható változásokról – Fotó: Győrffy Árpád
A szakértők által írtak szerint egyértelműnek tűnik, hogyan kellene hozzáfogni a Balaton megóvásához:
– itt és máshol is mielőbb el kell bontatni a nádasokat felszabdaló stégeket, bejárókat, feltöltéseket, meg kell tisztítani a területüket, hogy a nád ismét visszafoglalhassa a helyét,
– a mély-merülésű vitorlások kiszolgálása helyett vissza kell állítani a Balaton ökológiai igényihez szabott vízszint szabályozást,
– technikai megoldást kell teremteni a nád aratására akkor is, amikor ehhez nincs megfelelő jég,
– ezen a konkrét helyen el kell bontatni a Balaton áramlási viszonyait drasztikusan felborító kikötő már megépült részeit – és meg kell keresni azokat a döntéshozókat, akik egy ilyen hatalmas károkozásért felelnek.
A nád kipusztulása, kipusztítása a természet közvetlen átalakulása mellett további veszélyekkel is járhat. Szabaddá teszi a parti területeket az olyan őrült beépítési elképzelések előtt is, amelyeket eddig még úgy-ahogy meg lehetett akadályozni a természet védelmére hivatkozva.
Győrffy Árpád
Néhány korábbi kapcsolódó írás
Alsóörs – Egekbe szökő luxusfaktor – Balaton-parti lakások saját belsőtóval – 2017
Herodek Sándor: Szeressük így a Balatont, amilyen! – 2003
Vízszint – Balatoni vízszintemelés hiányzó feltételekkel – 2014
Balatoni vízállás – Továbbra sincs válasz a magas szintre – 2016
Új nádgazdálkodási terv a feszített vízszint által okozott károk ellen is – 2017
Cseppet sem vidám balatoni képeslap a víz világnapján – 2018
Hivatalosan is engedélyezték a csurig töltött, feszített tükrű Balatont – 2018
Bizakodó állásponton – Tudósok a Balaton ökológiai állapotáról 2019 tavaszán – 2019
Balatoni Bódéland – Neked is lehet – Ha nincs kapcsolatod, próbálkozz eldugott helyen! – 2021
és egy külső videó: „Balaton-bitorlás folyik” – a vízügy elkezdte lebontani az illegális stégeket
Ha érdekesnek találta az írásomat, segítsen azzal, hogy megosztja, ajánlja ismerőseinek is!
Iratkozzon fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Gondolkoztam a hozzászóláson, de nem tudom megállni még akkor sem, hogy két MTA minősítésű szak-tudósnak mondok ellent. Sok mindent leírtak a nádas pusztulásáról, csak a lényeg maradt ki.
A civilizált társadalmakban az erdőt az erdőgazdálkodás, a rétet a rétgazdálkodás, a legelőt a marhák és a gulyások, úgy nevezik, hogy legelőgazdálkodás. A NÁDAST??? – a Nádgazdálkodásnak kéne fenntartania, mint egykoron, meg – ahogy tanítják, vagy tanították. Részletek majd olvashatók, A Balatonról a jövőnek, c. könyvemből: Nád, Nádas, Kis-Balaton fejezetben.
Ez egy tipikus eset, a fotókból majd engedélyt kérek a Szerzőtől felhasználásra.
Kedves Felhasználó,
A nád pusztulásának több oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak:
1. Túlzott vízszint: Ha a nád túl hosszú ideig víz alatt van, a gyökerek oxigénhelyzetbe kerülhetnek, ami a nád pusztulásához vezethet.
2. Szárazság: A hosszan tartó aszály időszakai szintén negatív hatással lehetnek a nádakra, mivel azoknak nagy mennyiségű vizet igényelnek az egészséges növekedéshez.
3. Alacsony vízminőség: Ha a nád a szennyezett vagy toxikus vízben található, az is károsíthatja a gyökérrendszert, és hozzájárulhat a nád pusztulásához.
4. Betegségek és kártevők: Különböző betegségek és kártevők, például gomba- vagy nádcinkek, rovarok és kagylók is megtámadhatják és károsíthatják a nádállományt.
Fontos megjegyezni, hogy a nád pusztulásáért felelős tényezők változhatnak a különböző területeken és környezeti feltételek között.
Remélem, ez segített választ adni a kérdésére!
Üdvözlettel,
HN
Kedves Réka! ” a tortenelmi huseg kedveert ” azon vitorláskikötő – kőszórással körbevéve nem a nádasban indúlt volna (a tervek szerint) viszont az áramlási viszonyokat nem igen vízsgálták. A rendszerváltás után egy ciklusban egy ember volt polgármesteri státuszban, majd jött a helyi doki több cikluson át, az összeférhetetlénségi trv után meg az azóta is regnáló polgi.
A felsoroltak közül három ( nádvágás, vízszint,stégek )másutt is fennállnak S ott miért nincsen nadpusztulás. A kikötő a helyspecifikus.
Kedves Ákos!
Korábbi információim szerint az üdülőfalu és a kikötő szorosan nem kapcsolódott egybe, két külön dolog, eltérő tulajdonosokkal. Hat évvel ezelőtt itt írtam róluk:
https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/alsoors-egekbe-szoko-luxusfaktor-balaton-parti-lakasok-sajat-belso-toval/
Elnézést kérek a hozzászólások esetleges lassú megjelenéséért. A sok külföldi reklámkísérlet miatt csak azután jelennek meg, miután engedélyeztem.
Győrffy Árpád
Az előző hozzászólást szeretném némileg pontosítani, egyetértve annak tartalmával. A kikötő a hozzá épült objektummal együtt nem paloznaki hanem alsóörsi. Mivel teljes egészében alsóörsi területen épült. A paloznaki Önkormányzatnak semmi köze ehhez a beruházáshoz.
Kedves Réka!
A kikötő Alsóörsön épült a Pelso Bay beruházás kísérőjeként és sem a horgászok, sem az önkormányzatok véleményét nem kérdezték.
“érdekesnek találtam, akkor osszam meg!” ez rendkivüli, fantasztikusan érdekes a cikk! ezért osztottam meg! köszönöm, hogy megír(t)ja ez a fantasztikus BALATONT
Borzalmas, de azert a tortenelmi huseg kedveert tegyuk hozza, hogy a csopaki horgaszegyesulet, akik most teljesen jogosan haborognak a nadpusztulas miatt, annak idejen, amikor eppen az o nadasuk helyere terveztek yachtkikotot, nem elleneztek azt, mert a beruhazo nekik is igert par csonak helyet. A rendszervaltas utani 20 ev osszes csopaki polgarmestere, partallastol fuggetlenul lobbizott az Ifjusgi setanyon letrehizando yacht kikotoert. A csopaki beruhazas, egy ott nyaralo civilek altal letrehozott egyesulet segotsegevel lett vegul vegleg meghiusitva. Kb 20 evig harltak sajat zsebbol a Balatonert. Az egyesulet vegig a Balaton okoszisztemajanak az egyensulyat feltette, es a paloznaki nadasnak, mint az egyik legnagyobb osszefuggo nadasnak ebben azegyensulyban betoltott kulcsszerepere hivatkozott, masodlagosan kerult csak elo a parti kiszolgalo infrastruktura es hely hianya. A horgaszokat illetve a csopaki onkormanyzatot akkor vajmi kevesse erdekelte a Balaton meg a nadas, es velhetoleg a paloznaki kikoto epitesenel se tiltakoztak. Pedig lett volna honnan ihletet meriteniuk, annyi tiltakozo beadvany es elemzest juttatott el hozzajuk a csopaki civil tiltakozok egyesulete az elmult 30 evben.