Balatoni Bódéland – Neked is lehet – Ha nincs kapcsolatod, próbálkozz eldugott helyen!

Tökéletes balatoni idill vízre telepített drinkbárral, napozó és pihenőhelyekkel fürdési lehetőséggel egy közforgalmú kishajókikötőben - Fotó: Győrffy Árpád

Eladó a balatontipp.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyokergyorffyarpad.hu címen.

Az idei évben jól láthatóan megnőtt a bódéépítési, bódéállítási kedv a Balatonnál. Vannak, akiknek nem sikerül a terv, mert az önkormányzati, lakossági ellenállás visszakozásra késztetik őket. Mások megfelelő hatósági, önkormányzati együttműködéssel, vagy épp a sűrűben mozogva sikerrel járnak.

A kunyhók, barkácsolt házikók építése egy idős az emberiséggel. Igaz, nem mindig és főleg nem mindenhol örültek annak, ha valaki olyan helyen keresett egyszerű megoldást, ahol kidolgozott építményeket sem látnak szívesen. A Balaton partján is időről-időre megjelennek a barkácsolt építmények. A közvetlen parti sávban a múlt század legelején szaporodtak el, amikor a vasútnak köszönhetően beindult a balatoni “tömegturizmus”. Később a fürdőélet színvonalának fejlődése kiszorította az egyszerűbb, igénytelenebb tákolmányokat, csak az igazán komolyak maradtak fenn hosszabb ideig. Közülük még ma is látható, használható a vízre épített keszthelyi Szigetfürdő.

Balatonföldvári fürdőházak háttérben a Tihanyi-félszigettel 1907-ben – Fotó: Fortepan.hu

Balatonboglári fürdőházak 1908-ban – Fotó: MFM – Erdélyi Mór – Fortepan.hu

Az egykori balatonfüredi “hidegfürdő” 1943-ban – Fotó: Szabó Viktor – Fortepan.hu

A keszthelyi Városi strand részeként működő Szigetfürdő napjainkban – Fotó: Győrffy Árpád

A bódéépítés természetesen nem csak a fürdéshez kötődik. A horgászok között is mindig voltak olyanok, aki legalább Matula bácsiéhoz hasonló komfortot szeretnének maguknak. Voltak időszakok, amikor az illetékes állami szervezetek nem elégedtek meg az aktatologatással és az ijesztgető nyilatkozatokkal, tettlegesen is felléptek az illegális építményekkel szemben.

Elbontásra ítélt horgászkecó a Zala-torok nádasában 1995-ben – Fotó: Győrffy Árpád

A bontóflotta az elbontott bódék maradványaival a Zala-torokban 1995-ben – Fotó: Győrffy Árpád

A hagyományos bódék mellett ma már előszerelt konténereket is használnak, amiket csak be kell emelni, és a közművek rákötése után kezdődhet a mutatvány. Az idei legemlékezetesebb akció során ilyen konténert telepített a Bahart is pénztárbódénak a balatonalmádi mólóra. A közfelháborodást érzékelve azonnal visszavonulót fújtak, és elszállították a konténert.

A csak néhány napig álló pénztárbódé a balatonalmádi kikötő mólóján – Fotó: Győrffy Árpád

Csopakon a nagyon népszerű Code Zero vendéglátóhely bódékomplexuma helyett szerettek volna igényesebb építményt telepíteni a hajóállomási móló magántulajdonban lévő keleti oldalára. Ehhez újrabetonozták a mólórészt és a parti sávot, amiről a hirbalaton.hu cikke nyomán több “országos médium” is beszámolt.
A hangos tiltakozás hatására a kormányhivatal leállította a munkát, és az önkormányzat sem járult hozzá a konténer – vagy konténerek – mólóra telepítéséhez. Így az idei szezonban csak egyszerűbb körülmények között működtek. De valószínűleg nincs lezárva a történet.

A Code Zero bódékomplexuma a csopaki kikötő mólójának keleti oldalán 2020 tavaszán – Fotó: Győrffy Árpád

A Code Zero álcahálóval takart büfékocsival a csopaki kikötő mólójának keleti oldalán 2021 nyarán – Fotó: Győrffy Árpád

Olvasóink hívták fel a figyelmemet egy hasonló tihanyi ügyre, a Lepkesoron lévő “Tihany Kajak-Kenu Pont” stégjén működő konténeres vendéglátóhelyre. A bejáratnál látható tábla szerint a kajak-kenu pont része annak a hálózatnak, amire a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 625 millió forint uniós támogatást kapott.
Balatoni építési ügyekben járatos ismerőseim szerint a tihanyi létesítmény a “felépítményes víziállás” tipikus esete. Köznapi szóhasználattal talán úgy mondanánk, hogy egy olyan stég, amelyiken építményt helyeztek el. A Balaton területén ilyenek létesítését a 147/2010-es kormányrendelet egyértelműen megtiltja.

A tihanyi vízi bódébüfé a lepkesori sétányról – Fotó: Győrffy Árpád

Dr. Csonki Istvántól, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) igazgatójától kértem választ arra, hogy a tihanyi stég a konténerbüfével megfelel-e az előírásoknak. Ha nem, tervezik-e annak eltávolítását.
“A megkeresésben szereplő, fotókkal is illusztrált építmény a gödrösi kikötőstég. A jogszabályok lehetővé teszik az ilyen építmény létrehozását, és érvényes engedéllyel rendelkezik… A kikötő érvényes mederkezelői hozzájárulással, mederbérleti szerződéssel, illetve kikötő üzemben tartási engedéllyel rendelkezik… A gödrösi kikötőstég jogszerűen van a mederben, elbontását, elbontatását a KDTVIZIG nem tervezi” – válaszolta kérdéseimre Csonki István.
A válaszok alapján újabb kérdésekkel fordultam hozzá, egyben kértem az üggyel kapcsolatos dokumentumok megküldését.
Választ kértem arra, hogy mit jelent a “kikötőstég” kifejezés, milyen jogszabály mely része határozza meg ennek jelentését, funkcióját, tartalmát, létesítésének szabályait, feltételeit. Mint a második leveléből kiderült, “a kikötőstég elnevezést a vonatkozó jogszabály nem használja, a kikötő engedélyezési dokumentációjában a tervező által használt kifejezés lett idézve”. Ugyanakkor egyértelműsítette azt is, hogy az ügyben érintett gödrösi építmény nem víziállás hanem kikötő, így a felépítményes víziállásokról fent említett “jogszabályi hivatkozás nem értelmezhető” vele kapcsolatban. “A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet nem tiltja meg építmény elhelyezését kikötői létesítményen” – válaszolta a bódéra vonatkozó kérdésemre.

A tihanyi közforgalmú kishajókikötő konténerrel délkeletről – Fotó: Győrffy Árpád

A tihanyi közforgalmú kishajókikötő konténerében jól láthatóan a kikötő üzemeltetéséhez elengedhetetlenül fontos anyagok, eszközök sorakoznak – Fotó: Győrffy Árpád

A tihanyi közforgalmú kishajókikötő napozóstégjéről lépcsők segítik a fürdőzők vízbejutását – A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet szerint “Tilos fürödni kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében” – Fotó: Győrffy Árpád

Mint Csonki István írta, az 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet nem tiltja meg építmény elhelyezését kikötői létesítményen, arra viszont nem tért ki, hogy más jogszabályok tilthatják az építmények elhelyezését. Például a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4) szerint A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el”. Vannak kivételek, de ez nem az a helyzet.

A KDTVIZIG-től kapott dokumentumok között szerepel a tihanyi önkormányzat 2018-as nyilatkozata, amiben Tósoki Imre polgármester hozzájárul a KDTVIZIG és a kikötő üzemeltetője között létrejött ingatlanbérleti szerződéshez, és egyben 15 évre engedélyezi azt is, hogy a bérlő az érintett ingatlant az önkormányzat közterületén át közelítse meg. Tihany polgármester mindezt a helyi építési szabályzat, illetve szabályozási terv ismeretében tette.

Az önkormányzati jóváhagyás – Forrás: KDTVIZIG

A megküldött dokumentumok között volt a KDTVIZIG és a kikötőt létrehozó, üzemeltető cég között létrejött 2018-as mederbérleti szerződés és annak 2019-ben kötött módosítása is. Mint ezekből kiderül, Csonki István nagyon rugalmasan emelte át a tervező által használt “kikötőstég” elnevezést, mert ez csak 2018-ban fedte a valóságot, amikor a stég még valóban csak kikötői funkciókat látott el. A 2019-ben újrakötött szerződés helyszínrajzán “napozó és kikötőség” elnevezés szerepel, ami már vastagon “értelmezhető” a felépítményes víziállások balatoni tiltásáról szóló rendelet alapján.

Az építmény nevének változásával együtt alapvetően megváltozott a teljes létesítmény funkciója is. A fővárosi kormányhivatal közlekedési főosztálya 2018. júniusában kiadott határozatával 2027. szeptember 17-ig engedélyezte egy közforgalmú kikötő üzemeltetését 8 db kishajó illetve csónak fogadására. Mint a mederbérleti szerződés módosításából kiderül, 2019-ben a hajóhelyek számát nyolcról négyre csökkentették, miközben ezzel párhuzamosan a kikötőstég végén létrehozták a 160 négyzetméteres “napozó és kikötő stéget”, ami a működése szerint elsősorban egy napozó teraszos vízi vendéglátóhely. Ráadásul talán a világ legalacsonyabb helypénzét fizetik a büfé működéséért, hisz a kikötő Balaton-mederre eső teljes bérleti díja a “napozó és kikötőstéggel”, a hajóhelyekkel és a kihajózáshoz szükséges útvonallal együttesen bruttó 262 ezer forint évente.

A 2018-as helyszínrajz a valódi kikötőstéggel – Forrás: KDTVIZIG-Alexy és Tsa Bt.

A 2019-es helyszínrajz a napozó és kikötőstéggel – Forrás: KDTVIZIG-Alexy és Tsa Bt.

Ha magyarázatként el is fogadnánk Csonki István válaszát, miszerint a kikötők létesítéséről szóló jogszabály” nem tiltja meg építmény elhelyezését kikötői létesítményen”. És egyetértünk vele abban is, hogy a kikötő működéséhez alapvető fontosságú a közvetlenül a vízen zajló alkohol mérés, napozás, még mindig ott marad a nagy kérdés: hogy magát a kikötőt hogyan létesíthették ott, ahol ez más jogszabályok alapján tilos!

A Balaton és a kapcsolódó parti sáv használatát a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv szabályozza, amit minden parti településre elkészítettek. A tihanyi szabályokat a 11/2005.(IV.14.) TNM rendelet tartalmazza, amelyik a szöveges leírás mellett egy 1:2000 méretarányú tervlapon mutatja be, hol mit lehet csinálni. Mit a tervlapból kiderül, az érintett helyen nincs bejelölve kikötő létesítési lehetőség, így ott azt tilos létesíteni.

A TNM rendelet tihanyi tervlapjának érintett része – Forrás: https://www.njt.hu/jogszabaly/2005-11-20-6F

A tihanyi önkormányzat a fenti TNM rendelet alapján készítette el a helyi építési szabályzatát, ami többek között kimondja, a “Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken létesíthetők”. A helyi szabályozási terv természetesen pontosan megegyezik a TNM rendelet előírásaival, így az érintett helyen ugyancsak megtiltja kikötő létesítését.

A tihanyi szabályozási terv érintett részlete – Forrás: https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/508880

De ugyanezt az álláspontot tükrözi a “Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználási tervének szakmai egyeztetése” című anyag is, amelyik a társadalmi viták és szakmai egyeztetések után majd felváltaná a TNM rendelet előírásait.

Balatoni vízparti terv 2019 őszi egyeztetési anyagának részlete – Forrás: https://www.balatontipp.hu/letoltes/Terveegyeztetesi-anyag-191025.zip

Mint a fenti tervlapokon látható, a közforgalmú kikötőként működő “Tihany Kajak-Kenu Ponthoz” legközelebb 60-70 méter távolságban van olyan partszakasz, ami előtt kikötőt lehetne elhelyezni. Ez a távolság messziről nézve már kicsire csökkenhet, Budapestről nézve akár el is tűnhet. Így gondolhatták azok is, akik a hatósági engedélyhez illetve a hatósági engedélyben a kikötő földrajzi koordinátáit megadták. Mit ad Isten, az üzemeltetési engedélyben szereplő 46°55,5’N, 017°52,0’E koordináta nem az érintett kikötőre, hanem épp arra a 60 méterre lévő területre mutat, ahol legközelebb lehetőség lenne kikötő létesítésére. Persze nem azoknak, akik ezt a kikötőt csinálták.

A kikötő hatósági üzemelési engedélyben megjelölt hely és a kikötő valós helye a Google térképén – Forrás: Google Earth – Balatontipp

Természetesen sem a KDTVIZIG vezetőjéről, szakembereiről, sem a tihanyi önkormányzat dolgozóiról, sőt a fővárosi kormányhivatal közlekedési főosztályának helyszíni szemlét is tartó munkatársairól nem tételezem fel, hogy egy adott pont koordinátáit ne tudnák megállapítani. A hibás adat vélhetően más okból került a dokumentumba.

Mint írtam, a tihanyi önkormányzat 2018-ban hozzájárult a kikötő működéséhez. Kíváncsi voltam arra is, mit szólnak magához a konténerhez egy olyan településen, ahol a nyáron rendeletben rögzítették, hogy tilos közterületen büfékocsikat üzemeltetni. Mint akkor az indoklásban írták: “A településképi szempontokon felül fontos gazdasági megfontolása is van annak, hogy nem engednek büfékocsikat a településre, mégpedig az a tény, hogy az ide érkezők az ide adózó és itt befektető üzletekben, vendéglátó egységekben költsék a pénzüket, ott legyen a nyereség, ahol a költségek is felmerülnek”.

A tihanyi látképbe kiválóan beleillő büfébódé a Lepkesorról – Fotó: Győrffy Árpád

A fentiekkel kapcsolatos kérdéseimet a település főépítészének, Bujdosó Juditnak küldtem el. Többek között arról kérdeztem, egy ilyen építmény elhelyezése megfelel-e a település építési, településképi előírásainak; amennyiben igen, kértek-e az önkormányzattól engedélyt a létrehozásához; amennyiben egy ilyen építmény elhelyezése nem felel meg a helyi előírásoknak, hogyan léptek fel a létrehozása ellen, illetve mit kívánnak tenni a jövőben ellene.
Megkérdeztem azt is, hogy igény esetén engedélyeznek-e hasonló építményeket a félsziget más partszakaszain, konkrétan a Gödrösi strand és a Hajóállomás között, a Somosi strand és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közötti partszakaszon – volt pártüdülő -, a Tihanyi Yacht Egylet kikötője és a Tihany Rév közötti partszakaszon (a Kenderföldek alatti rész), illetve a félsziget nyugati oldalán, a Tihany Yacht Club kikötője és a Sajkodi strand közötti partszakaszon.
Mivel akkor még nem ismertem a kikötő működését támogató önkormányzati hozzájárulást, megkérdeztem azt is, hogy az önkormányzattól kértek-e, illetve az önkormányzat adott-e hozzájárulást ahhoz, hogy egy nem kikötő besorolású területen kikötő létesítéséhez engedélyt adjanak. Amennyiben nem, mit tettek ellene?
A kérdésekre több hónap alatt sem érkezett válasz.

A tihanyi kikötő unortodox használata csak egy példa, ilyen több is van a Balaton körül. Almádiban például a szaunázási lehetőség biztosítása lett fontos kikötői funkció a két szezon között.

Hosszú időn át egy ilyen bódé egyensúlyozott az egyik almádi mólón a téli szezonban – Fotó: Győrffy Árpád

Tavaly óta a nádas szélén, abból kicsit kicsípve saját lábakon áll az almádi szaunabódé. A KDTVIZIG valószínűleg itt is a kikötői funkcióval támasztaná alá, hogy nem felépítményes víziállásról van szó -Fotó: Győrffy Árpád

Persze ne gondoljuk az, hogy csak a tehetősebbek és (vagy) a jó kapcsolatokkal rendelkezők bódéznak. Azoknak is nyílik virág, akik esetleg nem tudnák ilyen összehangolt csapatjátékra bírni az érintett hatóságokat, szerveket. Igaz, ők nem tehetik ezt a nyílt színen, csak megfelelő rejtekhelyeken. Erről egy régebbi káptalanfüredi, egy mai révfülöpi és két vonyarcvashegyi példát láthatnak az alábbi fotókon. Persze nem azért, hogy ötletet adjak. Bár ezek engedély nélkül készülnek, a terület kezelője alapján “értelmezhető” a KDTVIZIG szerepe.

Egy romantikus horgászház valahol a káptalanfüredi parton néhány évvel ezelőtt. Ez talán már eltűnt azóta – Fotó: Győrffy Árpád

Nádasban rejtőzködő révfülöpi horgászbungi a császtai részen – Fotó: Győrffy Árpád

Precízen kivitelezett horgászház napjainkban Vonyarcvashegyen a keleti zagytér járművel szabályosan meg sem közelíthető részén a Szent Mihály-domb és a Lidó strand között félúton – Fotó: Győrffy Árpád

Az előző horgászház szomszédja a vonyarcvashegyi keleti-zagytéren. Ez kicsit egyszerűbb kivitelűnek tűnik, de lakályosabb a kiülő miatt – Fotó: Győrffy Árpád

A horgászház “kerti kiülője” garantálja a kiváló hangulatot egy-egy jó fogás után – Fotó: Győrffy Árpád

Én egyébként alapból nem vetném el vízközeli helyek lehetőségét. De ezeket csak valóban közcélúként, mindenki előtt nyitva állóként, elérhetőként tudnám elfogadni. Olyanként, ahol a magas árakkal vagy külön szabályokkal sem lehet kizárni valakit. Ilyen létesítményeket csak olyan módon lehessen kialakítani, hogy a környezetük közterületként működik, ahová akkor is ki mehetek, ha éppen nem akarok fogyasztani, vagy belépőt fizetni. Elsősorban nem vendéglátóhelyeket, hanem fürdőházakat, madármegfigyelőket, kilátókat tudnék elfogadni. Természetesen csak akkor, ha ezek nem veszélyeztetik a Balaton élővilágának épségét, egészségét, és mindenkire egyformán vonatkozó szabályok és feltételek alapján lehetne ilyeneket létrehozni.
Ha marad a jelenlegi, az építőkkel együtt fusizó hatósági hozzáállás rövidesen riasztó bódélanddá válhat a Balaton.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

Eladó a balatontipp.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyokergyorffyarpad.hu címen.

4 Comments on "Balatoni Bódéland – Neked is lehet – Ha nincs kapcsolatod, próbálkozz eldugott helyen!"

  1. Várkonyi istván | 2021.12.14. at 13:02 |

    Nagyon helyes, hogy az ilyen trükkös gagyiságos sunnyogásokat vette célba a Balatontipp.
    Ez már nem a hétvégi “zimmerferis” NDKs idők folytatása. Elég ebből a kis trükközés nagy kaszálás proli hozzáállásból.

  2. Pethő Emil | 2021.12.13. at 20:37 |

    lehet fokozni: esetleg Airbnb hasznosítása a Parlament tetőterének, vagy lakóházat építeni a györöki strandra 🙂

  3. csakvari.arpad@gmail.com | 2021.12.13. at 15:14 |

    Sajnálnám, ha egyszer ezért pl nem lenne meg az autód. De köszönöm a küzdést. Árpád

  4. Babmami | 2021.12.13. at 09:33 |

    A balatoni déli részén lévő szabad strandon, -ahol a móló másik oldalán fizetős helyi strand is van- a szabad helyet nyáron a fürdőzőktől elcsípve teríti be vízbe nyúló napozóágyas vállalkozását a vállalkozó a helyiekre hivatkozva, hogy kedvükre történik a “szolgáltatás”. Ott, alig marad hely a szabad napozásra. Az engedély biztos szabályos, érdekes, csak, nem etikus, mert a napozó ágyat az ital kereskedéssel együtt lehet használni, napi zavaró hangos disco zene mellett. Minden önkormányzat maga dönti el kinek engedi meg a terület elfoglalását?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár