Az embernek eláll a lélegzete a látványtól, ha Fonyód felől hajózva nyugatról keleti irányba körbetekint. A Keszthelyi-hegység vonulata után a szigligeti hegyek nyitják a sort, kicsit jobbra a Badacsony ikertestvére, a Szent György-hegy, majd a Badacsony, aztán a helyzetünktől függően a Badacsony kisöccse, a Csobánc, jobbra tőle hegyes csúcsát megőrző a Gulács és a Tóti-hegy.
Ha kicsit magasabbra emelkedünk, akkor meglátjuk a Haláp maradványait, jobbra tőle a Hegyesdet, sőt tiszta időben a Somló és a Ság is elősejlik a messzeségben. A hegyek közül a legtekintélyesebb a 438 méter magas Badacsony, amely négy kilométer széles szoknyájával félszigetszerűen nyúlik be a tóba.
Alakja miatt sokan koporsóhegynek nevezik. Kevés ennél nagyobb tévedés van, hisz a hegy formájával is legfeljebb a koporsó tetejére hasonlít. Ha meg egész valójában nézzük – a szőlővel, a borral, a fákkal, rétekkel és persze az emberekkel, akkor nemcsak tévedés, egyenesen sértés is az elnevezés, hisz a Badacsonynál élettel telibb helyet nehezen találunk.
A Badacsony valójában olyan, mint a részeg szőlőpásztor kalapja eső után. Kicsit gyűrött, kopott a természet és az ember beavatkozásától, jól látszanak rajta a lefolyó víz nyomai, némely oldalról nézve kicsit deformálódott, benyomódott, de így szép, így jó, ahogy van.
A hegy délről nézve tökéletesen szemlélteti a vulkanikus folyamatokat és a későbbi évmilliók alatt bekövetkezett változásokat. A csonka bazaltkúp szabályos kört formázó felső platóját sűrű erdő borítja. A plató szélét, mint megannyi oszlop, függőleges bazalttömbök támasztják. Igaz, ma már egyre kevesebb helyen, mert vagy a szél, a jég, az időjárás döntötte alá őket, hogy kőtengerként árasszák el az alsóbb részeket, vagy az ember omlasztotta le úthoz, vasúthoz, parti töltéshez anyagot bányászva.
Az oszlopok lábánál a hegy oldal függőlegesből enyhe lakára vált, hogy lehetőséget adjon a szőlőművelésre, a borászkodásra és a vendégek fogadására. A hegy szoknyájának déli, dél-keleti része és a Balaton között helyezkedik el az a háromszáz éve Badacsonytomajnak keresztelt kétezer-ötszáz lakosú település is, amely valójában három, egymástól földrajzilag és postai irányítószámokkal is elkülönülő részből áll. Sokan nem is tudják, hogy összetartoznak.
A legismertebb, a röviden csak Badacsonyként ismert üdülőhely a város dél-nyugati szélén található, majd észak-kelet és kelet felé haladva először a központba, Badacsonytomajra, majd a harmadik városrészbe, a Badacsonyhoz hasonlóan ritkán lakott Badacsonyörsre érünk. A közelmúltban kijárt városi cím ellenére a település egésze falusias jelleget mutat, és talán így is marad ez még hosszú ideig.
Badacsonyt sokan úgy ismerik. mint a Balaton-part egyik legfontosabb, legforgalmasabb üdülőhelyét, amelynek szép strandjain, kikötőjében, vendéglőiben nyaranta több millió ember fordul meg a világ minden tájáról. Másoknak a név egy 438 méter magas vulkanikus hegyet jelent, amely csodálatos túraútvonalakat kínál az év minden időszakában. Sok embernek Badacsonyról a szőlők, a különlegesen finom fehérborok, és a szüreti mulatságok jutnak az eszébe.
A hegy és a víz varázslatos ölelkezése, a szőlő, a bor már a keltákat és a rómaiakat is megállásra, letelepedésre késztette. Itt minden fához, dombhoz, kőhöz valamilyen kedves emlék kötődik. Sok történetet a néphagyomány óvott meg a feledéstől. Ilyen például a hegyoldalban lévő Rózsakő története is. A legenda szerint, ha egy fiú és egy lány egymás kezét fogva, háttal a Balatonnak ráül a nagy bazaltkőre, még abban az évben összeházasodnak.
Versekben maradt ránk a híres költő, Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza romantikus szerelme, amely több mint kétszáz évvel ezelőtt kezdődött egy badacsonyi szüreten. A szerelmes asszony háza ma múzeumként őrzi egykori tulajdonosai emlékét.
A falu történetét a tomaji tájházban ismerhetik meg az érdeklődők. Nem messze tőle áll a 33 méter magas kéttornyú bazalttemplom, amelynek csak Franciaországban található párja. Badacsonyban múzeumot rendeztek be Egry József egykori házában is. A “Balaton festőjeként” ismert művész képei olyan pillanatokban mutatják be ezt a tájat, amelyeket az átutazó csak ritkán láthat.
Nem feledkezhetünk meg persze a Balatonról sem, hisz a bor mellett a tó, a turizmus adja a település életének, működésének alapját. A parton több népszerű strand működik, hajókikötője a legforgalmasabbak közé tartozik.
A badacsonyiaknak talán csak egyetlen bánata van, hogy a víz fölé magasodó egy szépsége leginkább máshonnan csodálható meg legjobban.
Fontosabb látnivalók (2015)
Szent Imre római katolikus templom
Badacsonytomaj, Hősök tere 2. Telefon:87/471-250
Előzetes bejelentkezés szerint látogatható.
Egry József Emlékmúzeum
Badacsony, Egry sétány 12.
Telefon: 87/431-044
Nyitva tartás: május 1-október 15. 10-18 h, hétfő szünnap június 15-től-augusztus 31-ig hétfőn is nyitva!
Belépő: Felnőtt: 500,- 18 éves korig, nyugdíjas: 250,-
Szegedy Róza Ház Irodalmi Emlékmúzeum
8261 Badacsony, Szegedy Róza u. 80. Tel.: 87/701-906
Nyitva tartás: május 1-október 15. 10-18 h, hétfő szünnap
Június 15-től-augusztus 31-ig hétfőn is nyitva!
Belépő: Felnőtt: 500 Ft; 18 éves korig, nyugdíjas: 250 Ft
Tájház
8258 Badacsonytomaj, Fő út Tel.: 87/431-046
Nyitva tartás: május 1-június 30. 13:00-17:00 óráig. Hétfő , kedd szünnap!
Július és augusztusban 10:00-18:00 óráig, hétfő ,kedd szünnap.
Szeptemberben 13:00-17:00 óráig, hétfő kedd szünnap.
Badacsonytomaj – Udvardi Erzsébet Képtár
(Rózsa-köz 9., Tel: 87/471-259) A Kossuth-díjas festőművész állandó kiállítása
