A balatoni önkormányzatok jövőre a korábbinál is jobban szívnak a szúnyogcsípések miatt, derült ki a régió településeit tömörítő Balatoni Szövetség szerdai balatonedericsi közgyűlésén.
Az ülésnek többek mellett a jövőévi szúnyogirtáshoz szükséges közbeszerzési eljárás elindítása volt az egyik témája. Mint Balassa Balázs elnök elmondta, a szövetség az utóbbi években az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF) együtt végezte a szúnyoggyérítést. Mivel így működési zavarok voltak, szerencsésebb lenne, ha egy szervezethez kerülne a feladat és a szükséges pénz.
Álláspontjukat megírták a Belügyminisztériumnak, de a választ küldő OKF szerint nincs esély arra, hogy bármilyen pénzt átadjanak a Balatoni Szövetségnek. Ugyanakkor az OKF-nek arra sincs kapacitása, hogy az országos program keretében a Balatonnál végzett egy légi-biológiai és két légi-kémiai gyérítésen kívül elvégezzék a régióban szükséges további munkát is. Tehát az OKF azt javasolja, hogy maradjon az eddigi felállás, a szövetség továbbra is intézze az irtás egy részét.
Szúnyogirtást végző repülő Siófok felett – Fotó: Győrffy Árpád
A szövetség eddig az önkormányzatok megbízásából a szervezési feladatok mellett évente egy légi biológiai és egy légi kémiai gyérítést végeztetett el saját forrásból. Balassa Balázs szerint a szúnyogok okozta korábbi problémák elkerülése érdekében a jövőben két biológiai és két kémiai gyérítést kellene elvégeztetniük, finanszírozniuk. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak az idei nettó 32 millió forintos kiadással szemben jövőre 55-60 millió forintot kellene fizetniük a szúnyogirtásért. Mivel a szövetség ehhez szükséges engedélye lejárt, új közbeszerzési eljárást is ki kell írniuk a munkára.
Biró Róbert balatongyöröki polgármester a közgyűlés figyelmébe ajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia érintett intézményeinek egy nappal korábban kiadott közös állásfoglalását, amiben a tudósok koncepcióváltást szorgalmaznak a szúnyogok elleni védekezésben. Országos monitorozás, biológiai gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált laboratóriumok, célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása szerepel a hangsúlyos tennivalók között. (Az akadémiai állásfoglalás teljes szövege itt olvasható.)
Biró Róbert úgy vélte, hogy a jövő nyáron várható problémák kezelésére mindenképp szükség van a napirenden szereplő közbeszerzés elindítására. Ugyanakkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy hosszabb távon hogyan térjenek át a környezetet jobban tiszteletben tartó megoldásokra.
A koncepcióváltás szorgalmazása nem előzmény nélküli, 1992-ben, tehát 26 évvel ezelőtt már megfogalmazódott egy hasonló szemléletváltási igény a Balatonnál.
Balatoni szúnyogirtás kérdőjelekkel 1992.07.09.
Hogy nem ment minden simán, az kiderül többek között egy négy, majd hét évvel később készült írásból
A Balatonnál szúnyogügyben a helyzet változatlan – 1996. július 18.
Balatoni szúnyogirtás – Nem lenne szabad krajcároskodni – 1999. július 15.
A közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta az elnöki javaslatot a közbeszerzési folyamat elindításáról. Azt is rögzítették, hogy bár négy évre kérik a vállalkozások ajánlatait, mindig csak a következő évre szólna majd a konkrét megrendelés, hogy a feltételek esetleges változása esetén legyen mód a korrekcióra.
Az ülésen több más mellett újra téma volt a vaddisznók és más vadállatok belterületi elszaporodása. Balassa Balázs emlékeztetett azokra a tavalyi konferenciákra, amiről akkor mi is részletesen beszámoltunk. Mint akkor kiderült, az alapvető gond, hogy nincs szabályozva a belterületi vadgazdálkodás. Azóta azt is tudják, hogy az agrártárca nem is akar változtatni ezen a helyzeten, mert szerintük így is kezelhető probléma.
“A vadászat a vadnak az törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral, illetve magyar agárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység” – a rókát lakott területen legfeljebb felkérhetjük a távozásra – Fotó: Győrffy Árpád
Balassa Balázs szerint, ha hiányoznak is a megfelelő feltételek, az önkormányzatok akkor sem bújhatnak ki a felelősség alól. Folyamatosan jó kapcsolatot kell ápolniuk a rendőrséggel és az érintett vadgazdálkodóval, hogy szükség esetén kilövési engedélyt lehessen szerezni, illetve olyan személyt, aki elvégezheti a feladatot. Az önkormányzatoknak fel kell lépni a gondozatlan területek felszámolásáért. Ma már olyan vadak is vannak, amik a településen születtek, annak határát soha el nem hagyták. Ezeknél igazán csak a kilövés segíthet, mert ha el is üldöznék őket, akkor visszamennek a megszokott helyükre. Kritikus terület a nádasoké, ahol tanyázóhelyek alakulnak ki. Itt a tulajdonos államnak kellene mindent megtenni a nádasok levágásáért – mondta a szövetség elnöke.
Vaddisznókonda a révfülöpi házak között – Fotó: Herceg Zoltán
Marton Béla fűzfői polgármester szerint ugyanilyen gondokat okoznak az önkormányzati területek melletti gondozatlan állami ingatlanok is. Mivel a területek kezelőjét hiába kötelezik a gondosságra, a szövetségnek fel kellene lépni, hogy az ilyen helyek önkormányzati kézbe kerüljenek, mert jobb gazdái lennének.
Filep Miklós zánkai polgármester szerint is rá kell kényszeríteni az ingatlantulajdonosokat, hogy tartsák rendben a területüket, mert gondozatlanul búvóhelyet, táplálékforrást biztosítanak a vadaknak. A gondok oka a vadállomány rendkívüli elszaporodása is. A problémára szomorú megoldást hozhat az afrikai sertéspestis, ami megállíthatatlanul közeledik a balatoni régió felé, és kipusztíthatja a vaddisznó állomány túlnyomó részét.
A közgyűlést az edericsi tájház tetőterében rendezték – a képen Töreky Lászlóné polgármester köszönti a résztvevőket – Fotó: Győrffy Árpád
A vegyes ügyek keretében Kálóczi Kálmán, a Balaton Világörökségéért Alapítvány képviseletében támogatást kért a Balaton-felvidéki világörökségi helyszín felterjesztésével kapcsolatos munkához. És szorgalmazta, hogy az érintett önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások bevonásával szervezzenek egy egyesületet, ami segítheti az előkészítést.
Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület Keszthely és Vidéke Csoportjának vezetője bejelentette, hogy a NABE tiltakozik az elektromos jetskik balatoni engedélyezése ellen. Véleményük szerint balesetveszélyesek, zavarnák a sekély vízű tó élővilágát és tönkretennék a balatoni csendes családi turizmust. Azt kérik, hogy a Balatoni Szövetség is támogassa fellépésüket.
Balassa Balázs elmondta, hogy szigligeti polgármesterként teljesen egyetért a NABE véleményével. A szövetség elnökeként most nem nyilatkozhat, de levélben kikéri a tagok álláspontját a kérdésben.
A témáról szóló korábbi írásunkat itt olvashatja: Gyilkos rájákat telepítenének a Balatonra
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)
