Balatoni iszapkotrás – Tómentés, vagy csak megint csurran, cseppen valakinek?

Ahogy az utóbbi öt évben már több alkalommal, az idén is elindult október elején az iszapkotrás a Balatonon. A nyilatkozatok szerint a tó állapotának javításáért, az algásodás megelőzésért költünk ismét 1500 millió forintot a közösből. A valóság ennél árnyaltabb. Az igazi cél inkább maga a költés, a csurran, cseppen projekt működtetése.

A kotrásról szóló kormányhatározat augusztusi megszületésekor volt, aki azt hitte, végre jut pénz az egyre jobban eliszapolódó strandok megtisztítására. “Örömhír! Október végéig elkezdődik a Keszthelyi-öböl és a keszthelyi strandok iszapkotrása is. Másfél milliárd forintot különít el a kormány az érintett medrek kotrására, a strandok megtisztítására. Közösen sikerült ezt elérnünk a Balatoni Szövetséggel” – ujjongott a közösségi oldalán dr. Tóth Gergely keszthelyi polgármester. Azóta már ő is rájött, hogy a világ ennél kicsit bonyolultabb.
A keszthelyi polgármester a kormányhatározatról tartott sajtótájékoztatót elfelejtette összevetni a jogszabály pontos szövegével. Abban a strandok kotrásáról csak annyi van, hogy a kormány egyetért a “Balatoni önkormányzati strand kotrási program” középtávú megvalósításával, “költségvetési helyzet függvényében a szükséges források biztosításával”. A “helyzet függvényében” magyarul azt jelenti, hogy nem ígértek semmi biztosat arra az “önkormányzati strand kotrási programra”, ami valójában nem is létezik.

Az augusztusi jogszabályban szereplő 1500 milliót a kormány csak a “belső tápanyag terhelés csökkentését célzó vízminőség-védelmi kotrásra” szánta. Ezzel azonban legalább két gond van.
A kutatók máig nem egyeztek meg arról, hogy valóban az iszap, illetve az abban lévő foszfor okozza-e a Balaton időről-időre elinduló algásodását – például 2019-ben – és egy évvel később a nyugati- és középvidéken. Ezért jelenleg abban sincs egyetértés, mit kellene csinálni. Így vannak, akik fontosnak tartják a mederben lerakódott iszap kotrását, mások jobb esetben haszontalannak, de akár még károsnak is látják a meder megbolygatását.
Ha elfogadjuk a kotráspártiak igazát, akkor egy 2021-ben jóváhagyott terv szerint 15 év alatt összesen 5,4 millió köbméter iszapot kellene kikotorni a Balaton nyugati végéből. Ehhez mintegy 100 000 millió forintra, és a rendelkezésre állónál legalább tízszer nagyobb lerakó kapacitásra lenne szükség. Sem a szükséges pénzre, sem a lerakóhelyre nincs reális esély. Innen nézve, a

Balaton védelme szempontjából nincs gyakorlati értelme annak, hogy évente, kétévente 70-100 ezer köbméter vizes trutyit kiszivattyúzzanak a partra, és mindezért köbméterenként 15-20 ezer forintot kifizessünk valakinek.

Akkor mégis mire kell a kormány által a közösből biztosított 1500 millió forint az idén? A Majka által is megénekelt Csurran, cseppen projekt iszapos részelemének a megvalósításához.

A Balatongyörök és Vonyarcvashegy határán lévő zagytárolókat 2020-ban alakították ki, amikor a népakarat elsöpörte az ide tervezett ipari kikötő és kőrakodó tervét. Az évtized elején be is indultak az ideihez hasonló kamukotrások. Ehhez most a terület északnyugati részén lévő 35 ezer négyzetméteres zagytárolót használják.

A zagytároló olyan, mint a mesebeli varázsfazék, ami újra és újra megtelik étellel. A különbség csak annyi, hogy ez fordítva működik: ha egyszer teleszivattyúzzák iszapos vízzel, akkor csak várni kell egy kicsit, amíg elszikkad. S ha van újra szabad pénz a közösből, megint el lehet játszani a Balaton megmentését – és a munka leszámlázását.

2021 őszén a Mészáros és Mészáros Zrt. (Felcsút, Fő utca 65.) nyerte el az, akkor 1447 millió forintos megbízást. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkor azt tervezte, felújítják “Zsuzsát”, a rendszerváltás idején holland pénzből kapott kotróhajót, hogy saját erőből, eszközzel elvégezhessék a munkát.

Később kiderülhetett, hogy a Mészáros és Mészáros név jobban fekszik egyeseknél a Zsuzsánál. Így aztán 2022-ben is a felcsúti cég nyerte el a megbízást. A munkára akkor 1765 millió forintot számlázhattak le.

A Forbes értesülései szerint az illetékesek az idén már annyira elégedettek voltak a Mészáros és Mészáros Zrt. munkájával, hogy közbeszerzési eljárás nélkül kérték fel 70 ezer köbméter iszap átszivattyúzására, és a nettó 1000 millió forint leszámlázására.

Korábban a Majka által megénekelt Csurran-cseppen projekthez hasonlítottam a balatoni iszapkotrást. A valóságban itt már nem annyira cseppen, inkább csurran – a közpénz.

De térjünk vissza a strandokra. Mint a képeken is látható, sok strandon már most időszerű lenne a valódi kotrás. Ehhez pénz kellene, megfelelő lerakóhelyek, kotrógépek és olyan kivitelezők, akiknél nem a számlakiállítás, hanem a valódi munka a főtevékenység.
A pénz bőségesen meglenne a strandi kotrásokra, ha például tíz évre visszamenőleg visszaadnák az önkormányzatoknak a strandi belépők áfatartalmát, és az elmúlt évtized központi adományaiból elvégzett strandi látványberuházások helyett a valóban sürgető feladatokra osztogattak volna közpénzt.

Az elmúlt szezonban 20-25 százalékos forgalomcsökkenés volt a strandokon. Ha az időjárási gondok és megélhetési problémák mellé még az iszaphatás is bedurvul, további jelentős visszaesés jöhet. S ez már nem csak a strandolóknak, az önkormányzatoknak okoz majd gondot, de jelentősen megcsappanhat az állami bevétel is.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!

 

Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)