Megdöbbentő javaslat – Fél méterrel alacsonyabb balatoni vízszinttel az algák ellen

Híg spenóthoz hasonló algás Balaton tavaly szeptemberen Balatongyöröknél - Fotó: Győrffy Árpád

A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják – nyilatkozta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja hétfőn az MTI-nek.

 

A kutatócsoport a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékével közösen értékelte ki a Balaton Keszthelyi-medencéjében működő automatikus mérőállomások, valamint a vízügy 2019-es mérési adatait. Istvánovics Vera elmondta: feltételezték, hogy a tavaly augusztus végi jelentős vízminőség romlással járó, minden eddiginél másfélszer nagyobb algacsúcs oka az üledékfelszín oxigénmentessé válása és ennek nyomán a szokásosnál sokkal nagyobb foszforfelszabadulás volt. Céljuk ennek a feltételezésnek a bizonyítása volt. Az adatokból kiderült, hogy a Zala folyón körülbelül negyedannyi foszfor érkezhetett a Balatonba, mint amennyi az algavirágzáshoz kellett, vagyis az algavirágzást nem kívülről érkező terhelés okozta.

Az elemzések kimutatták, hogy a kisebb – bár több strandon problémát okozó – július végi és a nagy augusztusi cianobaktérium-csúcsot is szélcsendes időjárás előzte meg. Ekkor a víz gyorsan melegedett, a vízoszlop alja és teteje között nagy hőmérséklet-különbség alakult ki, ami teljesen elszigetelte az alsó vízréteget a felsőtől.
Megfelelő átkeveredés hiányában az oxigén hamar elfogyott az üledék fölötti vízben, azaz beindulhatott a szokatlanul nagy foszforfelszabadulás. Ez azt jelenti, hogy ha a Keszthelyi-medencében 3-4 napon át ilyen hőmérsékleti rétegeződés alakul ki a vízben, akkor megnő az üledék foszforleadása és kisvártatva az alga mennyisége is.

Sokéves mérési adatokat összehasonlítva a kutatók azt találták, hogy az időnként kialakuló hőrétegezettség időtartama nyaranta az átlagos vízhőmérséklettől és vízállástól függ. Tavaly például 12 napon át, míg az aszályos 2012-ben, amikor alacsony volt a tó vízállása, egy napnál rövidebb ideig volt rétegezett a víz. A vízhőmérséklet 1 Celsius-fokkal, vagy a vízállás 10 centiméterrel növekedése egyaránt két nappal meghosszabbítja a rétegezett időszakot.

Istvánovics Vera felidézte Bartholy Judit meteorológus és csapata prognózisát, amely szerint Magyarországon 2100-ig 4-4,8 Celsius-fokkal nőhet az átlagos nyári léghőmérséklet 1990-hez képest. Keszthely-Sármellék térségében 1975 óta évi 0,05 Celsius-fokkal lettek melegebbek a nyarak, 2100-ig tehát további 2,5-3,3 Celsius-fokos melegedés várható.
Ha a vízállás olyan magas marad, mint az utóbbi években, akkor a rétegezett időszak hosszúsága, az időjárástól függően 8-10 nappal is nőhet. Ezzel szinte megduplázódik a 2019-hez hasonló nagy algacsúcsok kialakulásának valószínűsége – hangsúlyozta.
A kutató kifejtette: ha a nyári vízállást a korábbi évtizedekben jellemző 70 centiméter körülire csökkentenénk – a siófoki vízmércéhez viszonyítva, ahol most 120 centi a felső szabályozási szint -, a felmelegedés ellenére is csak 5-7 napos nyári rétegezettséggel kellene számolni. A tapasztalatok szerint ilyen időtartamú rétegezettség még nem okoz problémát.

A kutatócsoport ezen eredmények alapján a Balaton vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolja. A 2000 és 2003 közötti nagy aszály óta a szabályozás egyetlen szempontja a túlságosan alacsony vízszint elkerülése volt- Ezért tartottak egyre magasabb vízszinteket a nádasok pusztulása és az alacsonyan fekvő parti településrészek ismétlődő elöntése ellenére is – emlékeztetett Istvánovics Vera. Hozzátette, a 2019-es nagy algacsúcs megmutatta azt, amire korábban senki nem gondolt, hogy a túlságosan magas vízállás a változóban lévő éghajlaton jelentős és növekvő vízminőségi kockázattal jár.

A kutatók szerint a megoldás nem könnyű, de lehetséges; a két ellentétes szempontot folyamatosan összehangolva kell szabályozni a tó vízszintjét. Istvánovics Vera ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy egy új vízszintszabályozási rend bevezetése csak számos kérdés megválaszolása után lehetséges. Az első, társadalmi vitát is szükségessé tevő kérdés, hogy mi kapjon prioritást a tó élővilágát és használatát is figyelembe véve. “Milyen Balatont szeretnénk a magunk számára fenntartani és unokáink számára megőrizni?” – fogalmazta meg máshogy a kérdést. Ennek eldöntése után lehet kialakítani az új vízszintszabályozási rendet, amely célzott tudományos kutatással viszonylag gyorsan megalkotható – mondta.

További kutatásoknak kell tisztázniuk egyebek között, hogy mekkora az alacsony vízállások, illetve a nagy algacsúcsok előfordulásának valószínűsége a változó éghajlaton. Lehet-e időben előre jelezni a hőrétegezettség kialakulásának veszélyét, és van-e esély lépni ellene vízleeresztéssel. El kell gondolkozni azon is újra, hogy érdemes-e vízpótlási lehetőségről gondoskodni arra az esetre, ha a vízminőségi szempont miatt csökkenteni kell a vízszintet, és ezt hosszú aszályos időjárás követi – sorolta.

Az újabb algavirágzás megelőzésére többen javasolták a külső tápanyagterhelés további csökkentését és az üledék kotrását. Ezt az MTA-BME kutatói is fontosnak tartják, de véleményük szerint a korábbi évtizedek eredményes beavatkozásai után már nem hozhatnak annyi újabb javulást a víz foszforterhelésében, amennyivel megfékezhető az algásodás egy melegedő éghajlaton. Úgy látják, a Balaton túl nagy ahhoz, hogy az üledék kikotrásának érdemi vízminőség-javító hatása legyen, ugyanakkor a kisebb öblök, kikötők, strandok rendszeres kotrására szükség van – közölte a kutatócsoport tagja. (MTI)

A kutatói javaslat rendesen pofonvágja azokat, akik a mély-merülésű vitorlások nyugodt használata érdekében egekig emelt, feszített tükrű tóvá tették a Balatont az utóbbi tíz évben. Eddig nem hatotta meg őket a nádasok, a partfalak, az alacsony partközeli közműrendszerek, zöldterületek és építmények pusztulása. Kérdés, mennyire hajlandók komolyan venni az algásodás veszélyét.
Persze azt is el kell döntenünk, hogy szárazabb periódusokban lesz-e bátorságunk együtt élni egy a mainál akár több mint egy méterrel is alacsonyabb szinten lévő Balatonnal.
Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

Hasznos lehet!

2 Comments on "Megdöbbentő javaslat – Fél méterrel alacsonyabb balatoni vízszinttel az algák ellen"

  1. kemény zsigmond | 2020.07.07. at 20:04 |

    Boros László véleményét reálisabbnak tartom, mivel egyre több olyan, trükkel találkozunk, hogy parkoló létesítéséhez azzal indokolják a fa kivágást, mert káros,allergén, vagy a parti telek előtti meder kikötőre alkalmas teljes kikotrását ” mert ” a felgyülemlett szemetet kotorták ki és számtalan hasonló Trükközés. Ha ezt összevetjük azzal, hogy túlterjeszkedve szinte “bele” építettek a Balatonba, amit most bizony áztat egy normál vízállás, hát akkor csapoljuk meg a Balatont… Jól ülünk a lovon? A kapzsiság mindent visz??!

  2. Boros László agrármérnök | 2020.07.04. at 00:16 |

    Van véleményem. Minden tiszteletem a kutató csoporté.
    DE: a Balaton hajdani vízminőségének (kb. az 50-es évek végéig) megromlása elsősorban az un. intenzív mezőgazdálkodás “hozadéka”.
    A túlzott, sematikus műtrágya felhasználás, a kontroll nélküli vegyszerhasználat teljesen felborította a Balaton több évezredes biológiai rendjét. Az 50-es években pl. a keleti medencében a tófenék még iszapmentes volt. (Kis túlzással!) A robbanás szerű szervesanyag felhalmozódás mindent megváltoztatott, ami -szerintem- egyáltalán nem függ össze a tó vízszintjével, a vízhőmérséklet rétegeződésével, sőt, minél nagyobb a víztömeg, annál jobban kiegyenlítődnek a fizikai és biológiai jellemzők.
    A tómeder kotrása hosszú ideje elmaradt. Szerencsétlen körülmény volt sokáig az a hivatalos álláspont is, miszerint a balatoni iszap “veszélyes hulladék”-nak minősült. /Megjegyzés: A keszthelyi öbölből a 70-es években kitermelt, szikkasztott balatoni iszapot a német mezőgazdaság kiváló talajjavító anyagként vásárolta. Ma is ildomos lenne a Somogyi, Zalai és Vas megyei talajok javítására és szervesanyag pótlására használni. Ezzel megoldódna a kitermelt iszap elhelyezése, hasznosítása, minimális zagytér szükséglet mellett./
    Ez, persze csak az én személye véleményem, vagyis falra hányt borsóm, de legalább itt(is) elmondhattam.

Comments are closed.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár