Balatoni mederkotrás – Harc az algák megfékezéséért, vagy sima szemfényvesztés?

Elkezdték a meder kotrását a balatongyöröki kikötő közelében - Fotó: MTI-Varga György

Ahogy a Balatontippen is hírt adtunk róla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság utasítására megkezdődött az iszap kotrása, hogy ezzel elejét vegyék a Balaton további algásodásnak. A lépéssel kapcsolatban több kérdésre kaptunk választ az illetékesektől, egyúttal egy három évtizedes visszatekintéssel szeretnénk árnyaltabbá tenni a képet.

 

Kérdéseinket írásban küldtük el az OVF szóvivőjének, Siklós Gabriellának. Igyekeztünk röviden, tömören fogalmazni, hogy a válaszok is ilyenek legyenek. A technikai lehetőség miatt továbbkérdezésre persze nincs lehetőség, de talán így is közelebb jutottunk az ügy megismeréséhez.

 

A Bahart kotróflotta július 18-án a balatongyöröki kikötőben – Fotó: Győrffy Árpád

Mivel az elmúlt évtizedekben azt tapasztaltuk, hogy sok kérdés tisztázatlan, ezért először arra próbáltunk rákérdezni, mi indokolja a kotrás ilyen gyors elindítását. Milyen tudományos kutatási eredményre alapozzák a kotrási munka megkezdését? – kérdeztük.

– Az elmúlt években sok megalapozó tanulmány készült a Balaton vízminőségi állapotáról (rendszeres vízmintázás, részletes iszapfelmérés, tápanyagmérlegek, befolyó vízfolyások mintázása …stb), illetve a tavalyi évben megjelenő vízvirágzással kapcsolatos elsődleges kutatási eredmények, és ezekre alapozva került kijelölésre az elsődleges beavatkozási helyszín.

– Amennyiben elvégzik a tervezett kotrást, megszűnik-e az algásodás veszélye a Balatonnál?

– A Balaton egy sokkal összetettebb rendszer annál, hogy egy beavatkozással megszűnjön az algásodás veszélye. A most elkezdett vízminőség javító beavatkozás az első lépés, a folyamatos monitorozás mellett más beavatkozásokra is szükség lesz, főleg a vízgyűjtő területen.

– Mekkora mennyiségű anyag kikotrását tervezik – a különböző rétegek szerint?

– A jelenlegi tervek szerint 16.000 m3 lepelkotrásból (20 cm rétegvastagság) és 80.000 m3 (1 m vastagság) mélykotrásból (iszapcsapda) származó mederanyag kerül eltávolításra.

– Mekkora az óránkénti kotrókapacitása a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) hidromechanizációs gépláncának az érintett anyagok szerint?

– A BAHART Zrt “Góliát” nevű gépláncának kapacitása sok tényezőtől függ (emelőmagasság, anyagminőség, mederben lévő szilárd hulladék), az eddigi tapasztalatok alapján napi 50-100 m3 a teljesítménye.

 

Néhány éve a Bahart 177 millió forintos uniós támogatásból alakította ki a Góliát nevű uszályra telepített kotrórendszert. Ennek meghatározó eszköze a Truxor nevű kétéltű jármű, ami itt éppen lepelszívásra van előkészítve – Fotó: Győrffy Árpád

– Mekkora az óránkénti kotrókapacitása a “két további” – tervezett – kotróhajónak az érintett anyagok szerint?

– A két további kotróhajónak az együttes kapacitási napi 1.500 – 1.700 m3.

– A kotróeszközök naponta hány órát fognak dolgozni?

– 12 órát

– Hol kívánják elhelyezni a kikotort anyagot?

– A vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkező Balatongyöröki zagytérbe,

– Mikorra tervezik a munka befejezését?

– Addig folytatjuk amíg a folyamatban lévő monitoring eredmények ezt alátámasztják, azaz a kotrás hatékonyságának ellenőrzése új információkkal lát el bennünket, hogy hogyan folytassuk a beavatkozásokat nem csak a tóban, hanem a vízgyűjtő területén is.

– Tervezik-e a PHARE-támogatással mintegy 25 éve vásárolt lepelkotró, a “Zsuzsa” ismételt munkába állítását?

– Igen, jelenleg már folyamatban van a felújítási munkák pontos meghatározása érdekében a részletes hibafeltárás.

– Ha igen, megkezdték-e a gép felújítását?

– A gép felújítását a hibafeltárást követően tudjuk csak megkezdeni.

– Ha igen mikor? Ha nem, mikor kezdik meg?

– Terveink szerint a felújítás már a jövő év elején megkezdődhet.

– Mikorra tervezik a felújítás befejezését?

– Ez függ a hibafeltárás eredményétől.

– Mennyibe kerül a tervezett kotrás, illetve gépfelújítás, honnan biztosítanak forrást hozzá?

– A szükséges források rendelkezésre állnak – válaszolta végül arra a kérdésünkre Siklós Gabriella, az OVF szóvivője, hogy mennyibe kerül mindez, és honnan lesz rá pénz.

Tehát ezek voltak a válaszok. Induljunk ki mi is abból, hogy a mederbe lerakódott anyagok kotrása ha nem is oldja meg, de hozzájárul az algásodás lelassításához. Mint a fentiekből kiderül, az OVF 96 ezer köbméter iszapot szeretne eltávolítani a Balaton nyugati medencéjéből. 1992 és 2004 között ugyanezzel a céllal 5,4 millió köbméternyi iszapot kotortak ki. A lepelkotrás százszor, a mélyebb rétegek – iszapcsapdák – kotrása ötvenszer ekkora mennyiség volt. S mint a lentiekből kiderül, még azzal sem teljesítették az akkori terveket, ráadásul azóta újabb mennyiség halmozódott fel a tóban.

Kicsit részletesebben is érdemes felidézni a csaknem három évtizeddel ezelőtt történteket.  Az 1990-es évek elejétől egyre komolyabb gondokat okozott a tó algásodása. Abban az időben a naptej mellett a Chlorocid kenőcs is ajánlott szer volt az érzékeny bőrű strandolók útipoggyászában az algák okozta bőrgyulladás kezelésére. A sok panasz után 1994 júniusában kormányhatározatot fogadtak el “a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről”. Ennek egyik pontja az alábbiakat rendelte el: a Balaton belső tápanyagterhelésének csökkentése, a fokozottan terhelt Keszthelyi-öböl vízminőségének javítása érdekében a szennyezett mederüledék kotrását 1999-ig be kell fejezni. Ennek érdekében évente kb. 4 km2 területről kell a szennyezett iszapot eltávolítani 15-20 cm vastagságban. A kitermelt iszapot a természetvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, területfejlesztési követelmények kielégítésével kell elhelyezni. Az ígéreteken, fogadkozásokon kívül azonban komolyabb lépés továbbra sem történt a 94 augusztus végi algarobbanásig.

“Nem volt még példa olyan méretű alga termelődésre, amilyen most tapasztalható a Balatonban. Különösen veszélyessé teszi a helyzetet, hogy most már nemcsak a nyugati medencében, hanem a tó keleti felén is kritikus helyzet alakult ki. A kutatók által mért klorofill értékek többszörösen felülmúlják az első nagy válsághelyzet, a nyolcvanas évek elején mért szintet – mondta 1994. szeptember 6-án egy szűk körű, de a nyilvánosságnak szánt fórumon Rosta Sándor, a Balaton Alapítvány ügyvezető elnöke.

Az állami illetékesek továbbra is inkább hárítani próbáltak, de végül egy időre meglett a pénz a munkához. Így 1995 márciusának közepén végre üzemszerűen is megkezdődött a foszforral telített felső iszapréteg kotrása a Keszthelyi-öbölben a Zsuzsa névre keresztelt holland kotróhajóval. Az iszapot egy körülbelül három kilométeres csővezetékkel juttatták ki a gyenesdiási parti zagytérre.  A felső iszapréteg eltávolítására kialakított speciális eszközt és a hozzákapcsolódó csővezetéket az Európai Unió által finanszírozott PHARE program támogatásával kaptuk 1992-ben. Akkortól kísérleti jelleggel dolgozott is, de mindig elfogyott az üzemanyagra használható pénz.

 

Zsuzsa 2000 júniusában a Keszthelyi-öbölben

Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi igazgatóság siófoki kirendeltségének vezetője 1995 márciusában kérdésemre azt mondta, hogy napi 15-16 órás munkával decemberig közel 300 ezer köbméter iszapot kotornak le mintegy másfél négyzetkilométer nagyságú területről.
Ezzel a feszített tempóval is tizenöt év kellett volna a kritikus terület megtisztítására, ezért további hasonló kotróhajókat akartak beszerezni. Ebből azonban később sem lett semmi, ahogy a kotrás megfelelő finanszírozásának elmaradása is többször akadályozta a munkát.

 

Zsuzsa Keszthely előtt – az iszapot több kilométeres csővezetéken nyomatták ki a parti zagytározóba – Fotó: Győrffy Árpád

Mivel közben folyamatosan javult a Balaton vízének minősége, a döntéshozóknak egyre kevésbé volt fontos a kotrás folytatása, inkább az alacsony vízszinttel voltak elfoglalva. Az igazi pofon 2004-ben csattant el, amikor olyan kutatókat találtak, akik a kotrás fontosságáról az addigi ellenkezőjét állították. “A legújabb vizsgálatok szerint a Keszthelyi-öbölben a kotrás folytatása nem indokolt, sőt kárt okozna” – jelentette ki Persányi Miklós április 15-én, aki akkor épp környezetvédelmi és vízügyi miniszter volt.
Két hónappal később egy másik fórumon Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár már újra azt mondta, hogy folytatni kell a lepelkotrást. Bár az idei leállítás is helyes volt – tette hozzá. A kotrás folytatása persze elmaradt. A vezetékrendszert szétszedték, Zsuzsát bevontatták egy alsóörsi kikötőbe, ahol 16 éve rozsdásodik.

 

Zsuzsa Alsóörsön 2015-ben. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, dr. Csonki István szerint legalább másfél év, amíg fel tudnák készíteni az újraindulása. Mint a fentiekből kiderül, ez a másfél év talán jövőre kezdődik el – Fotó: Győrffy Árpád

A kotrás indokoltságának kérdése azóta is többször felmerült. Volt olyan államtitkár – a nevét inkább le sem írom -, aki azért ellenezte a kotrást, mert attól sekélyebb lesz a Balaton.

Megfelelő kutatások hiányában a szakértők azóta sem jutottak közös véleményre abban, hogy mi is okozza a Balaton algásodását. Vannak, akik a mederben lerakódott foszfort okolják – ez ellen kellene a kotrás -, mások a ma is titkosan kezelt Kis-Balatonból érkező anyagokat teszik felelőssé, de vannak olyanok is, akik szerint még mindig sok olyan “tisztított” szennyvíz jut a tóba, ami kiválthatja az algásodást, legújabban pedig a magasan tartott vízszint lett a bűnbak.

 

A Balaton védelmére létrehozott Kis-Balatont is a lehetséges szennyezők között tartják számon – A képen a Kis-Balatonból befolyó víz a fenékpusztai Zala-toroknál – Fotó: Győrffy Árpád

A kérdést csak megfelelő mérésekkel, a meglévő mérési eredmények átadásával és megfelelő szakértői háttérrel, együttműködéssel lehetne tisztázni. Ehhez eddig sem a pénz hiányzott, hisz az elmúlt évtizedben milliárdokat égettek el balatoni kutatások címén.

 

Uniós támogatásokról szóló táblák a tihanyi Balatoni Limnológia Intézet bejáratánál 2018 novemberében – Fotó: Győrffy Árpád

Ha az algásodás okát biztosan nem is tudjuk – s így azt sem, hogy valóban a kotrás lehet-e a tó megmentője -, annyi talán a fentiekből is kiderül, hogy a most elindított kotrás a tervezett a méretekkel valójában csak szemfényvesztés. Egy korábban a területen dolgozó szakember megfogalmazása szerint, ezekkel az eszközökkel, ezzel a tempóval annyira lehet sikeres a Balaton megmentése, mintha egy focipálya méretű tavat egy homokozóvödörrel és -lapáttal akarnánk megtisztítani.

Így ma is az lenne a legfontosabb feladat, ami tegnap, tavalyelőtt, vagy 16 évvel ezelőtt volt, komolyan tisztázni kellene végre, hogy mi okozza a balatoni problémákat, és azokat hogyan lehetne megoldani.

Győrffy Árpád

Kapcsolódó írások

A Balaton nyugati részén tömegesen megjelentek a kékalgák a vízfelszínen – 200722

Akár a tavalyinál is korábban és durvábban jöhet az algásodás a Balatonon – 200716

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

4 Comments on "Balatoni mederkotrás – Harc az algák megfékezéséért, vagy sima szemfényvesztés?"

  1. Horváth János | 2020.08.09. at 12:34 |

    Horváth Miklóssal értek egyet.Hozzá nem értő volt DRV-s emberek gépészmérnökök(műszaki igazgatót;műszaki főmérnököt játszva)próbálnak okoskodni.
    Megjegyzem a BAHART által góliát uszály lepelkotrásra való átalakítás és hatástanulmány 300 000 000 ft-ba került.Az első -második műszaki átadás csúszott és meghiúsult.
    Engem ,mint vízügyi szakembert kitúrtak.
    Semmi nem lesz a kitűzött célokból.Kimondottan egy államilag dotált állandó pénzforrás,pénzmosás.

  2. Horváth Miklós | 2020.07.27. at 22:00 |

    Amíg a Vízügynél dolgoztam, az alatt a tizennégy év alatt sok millió köbméter lutyát kikotortunk a Balatonból. Ezért aztán nem is értettem, miről van szó, amikor megláttam ennek a “Góliátnak” a fényképét, meg a hozzátapasztott elképzelést, hogy majd ez fogja elhozni a Balatonnak az algamentességet. Csak csendben jegyzem meg, hogy ettől aztán semmi sem fog változni. Vicc az egész. Persze azt én sem tudom, hogy valóban a tápanyagban feldúsult iszap eltávolítása a mederből, megoldást jelentene-e az algavirágzásra. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején ment a kotrás ezerrel, jött a Zsuzsa, és jött hozzá a költségvetési pénz is. Arról nem is beszélve, hogy az igazán sok iszapot a V.I. 130 kotorta ki, és a V.I. 214 tolta ki a zagykazettákba. Az alga mégis virágzott. Akkoriban annyi pénzt toltak a kotrásra, hogy a Vízügy lerohasztása után a Bahart is szemet vetett a Zsuzsára, mint aranytojást tojó tyúkra. De hamar kiderült, hogy nincs a kotrásra több pénz. Illetve más marhaságokra költik éppen. Azért az tragikomikus, hogy a döntéseket mindig a legképzetlenebbek, a szakmától a legtávolabb állók hozzák meg. Talán ennek eredménye köszön vissza az algavirágzások idején.

  3. Bakos Győző | 2020.07.25. at 09:44 |

    Mint feljebb írták, elhangzott: a Balatonból nem csak elvenni, hanem visszaadni is kell. Ezt az okok ÉRDEKEKTŐL MENTES feltárásával és orvosolásával biztos megoldható.

  4. Szabó József | 2020.07.25. at 08:29 |

    Sok “tudós szakember”kísérletezett már szeretett Balatonunk hányatott sorsával,aminek nap mint nap érezzük a “áldásos hatását”,gondoljunk csak az elhibázott haltelepítésekre a Balaton kegyelemdöfését okozó Siócsatorna megépítésére,a befolyók szennyvizének befogadására.Most megjelenő MTA BME vízgazdálkodási kutatócsoport tagjának megjelent tanulmányára,miszerint a Balaton megmentését a 70cm es vízállás jelentheti.Agyrém. A Balatonba minél több víz kell és kotorni,és kotorni,de nem egy,hanem legalább 10 kotróhajóval az év minden napján.A Balatonból nemcsak kivenni,hanem visszaadni is tudni kell.A forrást pedig nemcsak tanulmányok gyártására,hanem végre a Balaton igazi megmentésére kell biztosítani,felelős, megfogható,számon kérhető szervezetekre kell bízni!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár