Akár a tavalyinál is korábban és durvábban jöhet az algásodás a Balatonon

A Keszthelyi-öböl a Zala-torokkal, ahol a legnagyobb algásodást szokták mérni - Fotó: Győrffy Árpád

Úgy tűnik, még sem sikerül kibekkelni ezt a nyarat a Vízügy balatoni és országos vezetőinek. Még akár a szezon alatt jöhet egy algakatasztrófa, aminek a károsultjai persze elsősorban mi leszünk.

 

Tavaly szeptemberben kiáltottuk bele a világba, hogy valami baj van a Balatonnal, szokatlanul megnőtt az algák mennyisége a tó nyugati részén. Úgy gondoltuk, ilyen ügyekkel elsősorban két szezon között kell foglalkozni, hogy amíg rendben van a víz, addig ne riasszuk el a vendégeket a strandoktól. Ehhez persze az is kellett volna, hogy a két szezon között valós lépések történjenek.

Visszanézve az elmúlt kilenc hónapra, igazán csak elterelés és ötletelés zajlott. Bár egyes kutatókban lett volna hajlandóság az együttműködésre, a vitás kérdések megvitatására. Ehhez kérték is a vízügyi kártyák, vagy legalább a rendelkezésre álló mérési adatok teljes körű kiterítését, nyilvánossá és hozzáférhetővé tételét. Valós lépések azonban nem történtek, csak egyes szakmai csoportok sokszor egymással teljesen ellentétes nézetei keringtek időről-időre a sajtóban az algásodás okairól.

Vörös Lajos professzor, a Tihanyi Limnológiai Intézet kutatója például akkor azt nyilatkozta a Balatontippnek, hogy “ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és a foszfort valóban a Zala vize hozta. Ezt erősíti egy másik adatsorunk, ami azt mutatja, hogy a Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására.”
Bekerült a vitába a Vízügy több évtizede rágott gumicsontja is: a lepel- vagy mélyréteg kotrás mentheti-e meg inkább a Balatont. Ez azért is kapott nagy teret, mert hirtelen indokolni lehetett vele a Balatongyörök mellé tervezett ipari kikötő létrehozását. Legalábbis ezt remélték a lakossági tiltakozások idején. Aztán a szájkaratén kívül más nem nagyon történt.

Most ismét helyzet van. Az első jelzést az MTA Ökológiai Kutató Központ honlapján közzétett visszafogott ismeretterjesztő cikkel adták. Helyzetjelentés a nyugati medencéből – algásodik a Balaton? – puhították a címet egy kérdőjellel. Mint írják, “amíg a tó nyílt vizében az algák mennyisége a tó egész területén alacsony volt, addig a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A 2020 július13-i part menti mintavételünk során az algák mennyisége a nyílt vízinek közel háromszorosa volt. Az algaközösségen belül a kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Ez utóbbi csoport tömeges elszaporodása veszélyeztetheti az emberi vízhasználatot. A jelenség arra figyelmeztet minket, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein. Az algák mennyiségének alakulását tehát érdemes folyamatosan nyomon követni, hosszabb, szélcsendes periódus során a felmelegedő víz ideális körülményeket teremthet a cianobaktériumok elszaporodásához – figyelmeztet a cikk.

Erre már az Országos Vízügyi Főigazgatóság is úgy látta, lépni kell valamit. Az MTI-n keresztül kiadott közleményük szerint harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek június 16-ától a Balaton nyugati medencéjére, mert a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mértek.
Az adatokat a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma mérte az elmúlt egy hétben. A kárelhárítási készültség keretében a szakemberek azonnal megkezdték az úgynevezett lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését. A munkálatok Balatongyörök térségében a lehető legrövidebb időn belül megindulnak – adták közre a sajtóban.

A szomorú csak az, hogy a valódi munkák megindulásához szükséges lehető legrövidebb időt években mérik. Mint azt az ipari kikötőről tartott januári fórumon Balatongyörökön dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Hivatal vezetője elmondta, a lepelkotráshoz szükséges gép üzembeállításához legalább másfél évre van szükség. De ezt is csak akkortól számíthatjuk, ha valahol döntöttek a finanszírozásról. Most még igazán arról sem döntöttek, hogy igazán mire van szükség, arról meg főleg nem, hogy honnan kerítik elő hozzá a tízmilliárdokat, miközben más fontos közérdeket szolgáló balatoni vízügyi fejlesztések is csak a kommunikáció szintjén valósultak meg az utóbbi években.

Persze, elterelésnek az ilyen ígéretek is megfelelnek. De közben mi lesz a Balatonnal és velünk?!

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

Légy te az első hozzászóló a(z) "Akár a tavalyinál is korábban és durvábban jöhet az algásodás a Balatonon" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár