Balaton – Nem tisztázott hátterű algainvázió veszélyeztette a főszezont

Szerencsére csak a nyár végén jött az algarobbanás, és a zöld színt adó fecskemoszatok voltak többségben - Fotó: Győrffy Árpád

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló.

 

Az augusztusi ünnepek után Keszthely környékéről több olvasónk is azzal keresett meg bennünket, hogy egyre zöldebb a Balaton vize. Az évtizedekkel ezelőtt sűrűn használt meghatározással élve olyan, mint valami hígított spenótkrém leves, ami fürdés után az ember testén is nyomot hagy. A látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette. Olyan helyzet kezdett kialakulni, amilyennel utoljára az 1990-es évek elején, közepén találkozhattunk.

 

Látványnak nagyon szép a zöldben játszó Balaton, de problémákra figyelmeztethet – Fotó: Győrffy Árpád

A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

 

Az algabiomassza (a-klorofill) változásai a Keszthelyi-medencében 2009-2019 között – a végén az augusztus végi csúccsal- Forrás: Vörös Lajos

– Milyen algákról van szó, mennyire veszélyeztetik a víz használatát, a fürdést, ivóvíz kinyerést?

– A mikroszkópi vizsgálat megmutatta, hogy az algaegyüttes diverzitása rendkívül kicsi, mindössze két algafaj alkotta a fitoplanktont, a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktérium és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszat a tóban korábban sohasem észlelt tömege. Az utóbbi algafaj dominálta a fitoplanktont, ez alkotta a biomassza 65%-át, ami a vízminőség szempontjából szerencsés körülmény, hiszen a WHO ajánlása szerint ha az a-klorofll koncentráció meghaladja a 75 µg/l értéket, és cianobaktériumok dominálnak, akkor ebben a vízben nem ajánlatos fürödni. A magyar szabályozás ennél szigorúbb, az 50 µg/l-nél vonja meg a határt. Ez az állapot eddig nem következett be, mert ahogy mondtam, nálunk a fecskemoszat dominálta a fitoplanktont. De közel járunk a kritikus határhoz. A váratlan algatömegprodukció még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett.

 

Az alakjuk alapján fecskemoszatnak nevezett, 0,1 mm nagyságú páncélos ostoros algák és a pálcika alakú fonalas cianobaktériumok a Keszthelyi-medencében 2019 augusztus 25-én – szerencsére a fecskemoszatok voltak többségben – Forrás: Vörös Lajos

– Hogyan került ilyen sok alga a Balatonba? Talán a Zalán át a Kis-Balatonból érkeztek?

– A Kis-Balaton tározórendszerében is nagyon sok alga található, de azok egészen más fajok mint a Balatonban. Ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és a foszfort valóban a Zala vize hozta. Ezt erősíti egy másik adatsorunk, ami azt mutatja, hogy a Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására.

– Mi válthatta ki a Balatonba jutó foszfor és a nitrogén mennyiségének ilyen drasztikus megemelkedését?

– A megnövekedett mennyiség biztosan összefügg a tározórendszerben zajló, és sajnos ismeretlen biokémiai folyamatokkal. Mi a Balatonban végzünk méréseket. Pénzért hozzájuthatunk azokhoz az adatokhoz is, amiket a Vízügy napi rendszerességgel mér Fenékpusztánál a Zalán át a Balatonba érkező víz, illetve a foszfor és nitrogén mennyiségéről. Rendkívül fontos adatokról van szó, mert innen kapja a Balaton a befolyó vizek felét. Nagyon fontos lenne, hogy ezekkel az adatokkal dolgozni tudjunk, de ez sem lenne elegendő. Ha előre látni akarjuk, mire számíthatunk, és esetleg befolyásolni is szeretnénk a folyamatokat, akkor azt is tudnunk kellene, mi zajlik a Kis-Balatonban. A teljes elárasztás óta egy több mint 70 négyzetkilométeres területről van szó, ami még egyszer akkora, mint a Balaton Keszthelyi-medencéje. Egy óriási vadvízország mocsárvilággal, rengeteg rothadó növénnyel, amiről nem sokat tudunk. Ha fel akarunk készülni az ilyen helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani az érintettek bevonásával egy olyan közös kutatási programot, amivel kiderítjük a háttérben zajló folyamatokat.

 

Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket – mutatja a több évtizedet átfogó adatsoron Vörös Lajos professzor. Ha fel akarunk készülni a mostanihoz hasonló helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani egy kutatási programot, amivel kiderítjük a háttérben zajló folyamatokat – figyelmeztet a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet kutatója – Fotó: Győrffy Árpád

Kérdésünkkel a hét elején megkerestük a Kis-Balaton működtetésében érintett Országos Vízügyi Főigazgatóságot is. Levelünkre csütörtök délelőttig nem reagáltak. Ha válaszolnak, frissítjük vele a cikket.

Győrffy Árpád

Ez is érdekes lehet! Balatoni szemétügyek – A tűz végleg kiverte a biztosítékot a Fűzfőn és környékén élőknél

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

4 Comments on "Balaton – Nem tisztázott hátterű algainvázió veszélyeztette a főszezont"

  1. Kedves Rozella!
    Én is árvaszúnyogokra gondolok. Augusztus 20-án este Badacsonyban akár vacsora helyett is jók lettek volna annyi akart beleszállni a számba, ha kinyitottam. Persze ez csak idegesítő volt.
    Üdvözlettel: Győrffy Árpád

  2. Rozella | 2019.09.08. at 12:01 |

    Augusztus 31-én mi is szerettünk volna fürödni egy jót Keszthelyen a városi strandon, a víz valóban elég zöld volt de ez még nem is zavart volna annyira, mint a víz felszínén úszkáló döglött valamik. Szúnyoglárvának néztek ki de rengeteg volt és hiába mentünk beljebb, ott is volt belőlük. Annyira undorító volt ahogy a hullámzó víz dobálta fel ránk ezeket, hogy kb 10-15 percig voltunk vízben utána haza is mentünk. Ez jobban elrontotta a fürdőzést mint az algák.
    Lehet tudni erről valamit? Mik voltak ezek és miért volt belőlük ennyi?

  3. Tisztelt Plósz Sándor!
    Nagyon köszönöm a lehetőséget. Keresni fogom.
    Üdvözlettel: Győrffy Árpád

  4. Plósz Sándor | 2019.09.06. at 08:59 |

    Tisztelt Szerkesztőség!
    Szívesen válaszolok a felmerült problémára.
    Tán az egyik utolsó aki több mint 40 év óta foglalkozom a Balaton vízminőségével. NATURE cikkel több mint 120 megerősítő idézővel és egy angol folyóirat köszönő cikkével a 30 éves évfordulóra.
    Ajánlom figyelmükbe: http://www.magtudin.org/Plosz%20Sandor_Vizi-mocsari_foszforciklusrol.pdf

    Tisztelettel
    PLósz Sándor
    tájrendező, ökológus

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár