Tizenhét stációból álló kálváriát építenek a Badacsony keleti oldalát borító, fokozottan védett besorolású erdőbe, jelentős részben Natura2000-es területen. Valószínűleg sok fa is áldozatul esik a munkának, aminek részleteit az illetékes kormányhivatal titokban tartja.
Július közepén adták közre hirdetményben a Veszprém Megyei Kormányhivatal oldalán, hogy a hivatal természetvédelmi
főosztályán “a BTTF Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által benyújtott kérelem alapján a Badacsony Szakrális projekt-Kálvária út létesítése, a védett természeti terület jellegének megváltoztatása tárgyában természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás indult”.
Mivel szerettünk volna többet tudni az ügyről, augusztus 24-én közérdekű adatigényléssel kerestük meg az illetékes osztályvezetőt, Horváth Lászlót, hogy tájékoztasson az érintett eljáráshoz benyújtott kérelem, illetve az ahhoz kapcsolódó mellékletek internetes elérhetőségéről. Amennyiben erre nincs lehetőség, azt kértük, hogy a fentieket közérdekű adatként küldje meg elektronikus formában.
A választ a törvényben 15 napban maximált határidő helyett egy hónap után kaptuk meg Takács Szabolcs kormánymegbízott és Wiborny József főosztályvezető aláírásával. A válaszhoz mellékelték csatolták Brájer Éva Mária “Badacsony Szakrális projekt- Kálvária út létesítésének természetvédelmi hatósági engedély kérelme” tárgyú levelét.
Ebben az alábbiak olvashatók:
“Társaságunk, a BTTF Nonprofit Zrt. a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. leányvállalataként több turisztikai célú fejlesztést tervez Badacsony térségében. Ennek első eleme a Badacsony Szakrális projekt, amelynek első üteme a tárgyban is szereplő Kálvária út létesítése, amely 17 stációból áll, a badacsonytomaji temető ravatalozójától indul el és a Klastrom kút mellett a valamikori Pálos kolostor feltételezett helyéig tart.
A csatolt tervek alapján kérjük Önöket hogy a Kálvária út létesítésére a természetvédelmi hatósági engedélyt megadni szíveskedjenek. Az engedélyt – annak megadása esetén-öt év (5 év) időtartamra kérjük megadni.
A tervezett kivitelezés során a fokozottan védett erdő területen a kivitelezési munkákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kérésének megfelelően a madarak fészkelési időszakán kívül kívánjuk elvégeztetni. Az Önkormányzati tulajdonú Felső-kolónia területén a kivitelezési munkák egy részét, korlátozott mértékben, de a vegetációs időszakban is végezni szeretnénk. (Információink szerint az érintett területnek az önkormányzaton kívül más tulajdonosai is vannak – gyá.)
A tervek munkatársaink, Jankovics Tibor építészmérnök és Rácz Tamásné Páldy Eszter kert és tájépítész tervező irányításával készültek.”
Valószínűsíthetően innen, a felső temető mellől, nem a korábban bejelentett Szent Imre-templomtól indul majd az erdőben haladó kálvária – Fotó: Győrffy Árpád
Közérdekű adatigénylésünk természetesen kiterjedt a levélben említett tervekre is. De ezekkel kapcsolatban Takács Szabolcs és Wiborny József azt közölte velünk: “A kérelem melléklete a dokumentáció megalkotóinak szellemi jogvédelem alatt álló szellemi terméke. Az alkotók nem járultak hozzá szellemi termékük nyilvánosságra hozatalához. Erre tekintettel a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 10. §-a és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (2) bekezdésének h) pontja alapján az erre irányuló közérdekű adatigénylést elutasítom.”
A kormányhivatal vezetői szerint normális dolog, hogy nem tudhatjuk, merre megy az út – Fotó: Győrffy Árpád
Ha valaki nem értené a fentieket: titkos terv alapján építik a 17 stációs kálváriát a fokozottan védett badacsonyi erdőbe. Mivel úgy gondoljuk, hogy itt azért még nem tartunk, az Információs Hatóságnál folytatjuk a részletek kiderítést. Igaz, mire eredményre jutunk, a természet átalakításról várhatóan már csak múlt időben beszélhetünk.
A kormányhivatal eljárása persze nem egyedi, legfeljebb a megoldás különleges. Néhány hete az Ambrus Tibor polgármester vezetésével működő csopaki önkormányzattól, illetve a dr. Szántód Anita jegyző irányításával dolgozó hivataltól kértünk ki a Kerekedi-öböl fölötti terület tervezett beépítésével kapcsolatos anyagokat. Olyan előterjesztéseket, illetve azok mellékleteit, amiknek a jogszabályok szerint kérés nélkül is elérhetőnek kellene lenni az önkormányzat honlapján.
Középen az érintett terület, aminek beépítését a csopaki képviselő-testület támogathatónak tartotta volna, ha egy hatóság nem lép közbe. Háttérben a védett Kerekedi-öböl – Fotó: Győrffy Árpád
Csopakon is úgy gondolták, nem kell mindent az emberek orrára kötni, mert az érintett területről készített beépítési tanulmánynak csak a mellékletét postázták, a mintegy 50 oldalas szöveges részt leválasztották róla. Gyakorlatilag meghamisítottak egy közérdekű adatot. Ott legalább a tervezőknek eszükbe sem jutott, hogy a kormányhivataléhoz hasonló eljáráshoz nevüket adják.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
[ninja_form id=6]
Az építőanyag szállító teherautók, munkagépek hol közlekednek majd? Turista ösvényen? Lábujjhegyen, kibocsátás mentesen, súlykorlátozva és egyetlen benyúló ágat sem kell levágni, hogy széltében elférjenek?
Miért 17 stáció? Az általános szám a 12, 14. Miért nem elég ennyi? A 15. mi lesz? Öt csillagos hotel, a 16. mi lesz? Stadion? a 17. mi lesz? Pszichiátriai klinika?…
45 év óta, mióta elkészült a tájrendezési terv, egyetlen tájidegen növényfaj eltávolítása, gyérítése sem történt, nem értem ezt a zöld nyivákolást. Ez volt Magyarország második modern kori tájrendezési terve természetvédelmi területen. Érdemi természetvédelem nem történt, sem itt sem Tihanyban. (Az volt az első terv) Ott a külső tó rehabilitáción túl csak pusztítás történt. Az egykori tervező felelősségével mondom.
A sors fintora, hogy a Klastromkútnál is kitáblázott “Az Erdő Fohásza” és “A Vizek Fohásza” utolsó sorai “Ne bánts!” és “Vigyázz reám!”
Ha durván vágnak bele az erdőbe – márpedig nem egy erdő központú tanösvény készül! (és a költségek, meg a tematika alapján feltételezek egyes s mást), akkor félek, nem az erdő szelleméből visznek majd magukkal a büféturisták, hanem a civilizáció szennye nyomul be a telepített kegytertületre.
A pilisben és példás kialakítással Pozsony felett is létezik sportolás-kikapcsolódás céljából motoristák elől elzárt, összefüggő/átmenő műúthálózat. -A pilis csendes útjain mérsékelt forgalmat tapasztalok, de akik ezeket járják a természetet akarják megtapasztalni és látnivalók mentén tervezik a járást-tekerést.
Tisztelt Marik Anikó!
A hozzászólása szerint Ön pontosan ismeri a terveket. Ossza meg velünk is!
A kolostor nyomait egyébként nem találták meg.
Üdvözlettel: Győrffy Árpád
Azt gondolom, a Kálvária építés nem hasonlítható össze a szálloda,az apartman gettó,és a hajókikötő építéssel. Bárcsak minden beruházó ilyen körültekintően dolgozna. Egy kálvária kizárólag gyalogos forgalomnak biztosít helyet. Nekem úgy tünik, a korábbi szerzetesi jelenléthez szabva az útvonalat, egy korábbi szakrális jelenléthez kapcsolódik. Azt gondolom ez a beruházás értéket teremt, és harmonikusan illeszkedik a környezetébe.
Isten áldása kísérje a Kálvária építőket.
Természetpusztítás nem történik, ha a természetpusztító hatóság nem lép közbe.