Egy szeptember közepén kiadott kormányrendeletben újraszervezték a hazai turisztikai térségek rendszerét. A már eddig is ellentmondásos helyzet még zavarosabbá vált a néhol meglepő párosítások és a kimaradó települések miatt.
Bár a kormányrendelet és az alapját adó “turizmus törvény” fejlesztési egységekről beszél, az ügyet a nyilvánosság előtt magyarázó illetékes, Könnyid László, a Magyar Turisztika Ügynökség turizmusstratégiai vezérigazgató-helyettese inkább a működéssel kapcsolatos előnyeit hangsúlyozza a rendszernek. Mint a napokban is nyilatkozta, az új lehatárolás segíti a hatékonyabb pozicionálást, a szolgáltatók közötti együttműködés erősítését, a fogadó területek versenyképességének javítását, és a meglévő kínálati elemek szolgáltatási csomaggá alakítását is.
A Balatonnál nem történt komolyabb változás a három évvel korábbi döntéshez képest, amikor Kehidakustányt, Sümeget, Veszprémet és Eplényt, Nemesvámost a régióhoz csatolták. Most ezt még megfejelték három bakonyi településsel, Kislőddel, Herenddel és Zirccel. Ám hiába a terjeszkedés, a Balatonnal egy borrégióhoz tartozó Somló már nem kerülhetett be se ide, se máshová. Így most 177 település alkotja a Balaton turisztikai térséget. Ezzel a balatoni települések az összes kiemelt település közel harmadát adják.
Balaton turisztikai térség 2020 szeptemberében – Google-Balatontipp
A többi 422 települést a következő térképen látható további 10 térségbe rendezték.
A balatoni után a második legnagyobb térség a 133 településből álló Budapest környéki térség, aminek csak a elnevezésében szerepel a főváros neve, Budapest maga fehér folt ezen a térképen. A nagy marketinges összekapcsoláshoz olyan szereplők kerültek egybe, mint a cserháti Bánk, a savanyított zöldségeiről és repülőtéri szállodájának forgalmáról ismert Vecsés, vagy a teljesen más vidékhez tartozó Komárom, Felcsút és Gárdony. Hiába azonban a félországnyi terjeszkedés, Tata nem fért bele a régióba.
A belföldi turizmus erősítése, helyzetbe hozása idején a nevesítéssel kiemelt térségek közül kihagyták többek között az Őrség, a Zselic, a Gemenc, a Göcsej településeit. De nem kerülhetett fel a térképre a Világörökség listára elsőként felvett vidéki helyszín, a Nógrád megyei palóc falu, Hollókő. Ahogy Aggteleket és Jósvafő is kimaradt, ahol a szintén a világörökség részeként számon tartott cseppkőbarlang található – ami sokunknak a magyar hét csoda egyikét jelenti.
Ugyanígy kimaradt mindenhonnan Mohács a történelmi emlékhelyével és az egyik legnépszerűbb hazai rendezvénnyel, a busójárással. De nem szerepel egyik térségben sem Baja, a Duna-völgyi népek gasztrokultúrájának turisztikailag is meghatározó központja, vagy a különleges kastélyukkal még nagy lehetőségek előtt álló Dég és Ozora sem.
Ozorai Pipó gyönyörűen helyreállított reneszánsz várkastélya sem kerülhetett fel erre a térképre – Fotó: Győrffy Árpád
Az indoklás szerint a kormányrendelettel “olyan térségi lehatárolások kerülnek kialakításra a helyi szereplők bevonásával, azok egyetértésével, amelyek turizmusmarketing szempontok szerint is értelmezhető, kommunikálható alapegységeket hoznak létre, belföldi marketingértelmezés szerint és külpiacokról értelmezhető egységekként is kezelve a desztinációkat”.
Erre már csak annyit mondhatunk: Hajrá! Hisz innen szép nyerni.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
