Zalakaros simán lelökte Siófokot a turisztikai verseny dobogójáról

Zalakaros összetettben harmadik, a hazai vendégek fogadásában első lett a balatoni régióban a kereskedelmi szálláshelyek 2018-as forgalma szerint - Fotó: Győrffy Árpád

Bevált a tavalyi jóslatom, Füred lenyomta Siófokot a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának második helyéről, de arra még én sem számítottam, hogy Zalakaros a dobogóról is letaszítja. A Balaton nyári fővárosa csak a külföldi vendégek miatt maradt féllábbal még a dobogós körben.

 

Rendkívül érdekes volt a tavalyi év a hazai turizmusban a kereskedelmi szálláshelyeknél, derült ki a KSH február 12-én hozzáférhetővé vált adatbázisából kiszámolt eredményekből. Miközben az ország nagyobb része az európai trendeknek megfelelően jelentősen tovább növelte forgalmát, a balatoni régió és különösen a parti terület, csak óvatosan követte a többieket. Számokkal is megfogalmazva, amíg országosan 3,8 százalékos volt a vendégéjszakák számának emelkedése, a balatoni forgalom csak 1,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Ha az adatokba kicsit mélyebben beletúrva leválasztjuk a közvetlen parti területről a zalakarosi, hévízi, tapolcai térséget, akkor kiderül, hogy a parti térség még az egy évvel korábbi eredményét sem hozta.

A termál-települések ellensúlyozták a régiós gyengülést

A nyugati “termálpatkó” 2018-ban 2,2 millió éjszakás teljesítményt produkált, ami az országos javulást is meghaladó 5 százalékos növekedést jelent. Ugyanekkor a tőlük leválasztott Balaton-parti rész 3,66 millió éjszakás forgalma 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi eredménytől. Csak a külföldi vendégeket nézve a termál-régió 1,3 százalékos növekedésével szemben a vízparti rész 3 százalékos visszaesést könyvelhet el.
A parti területnek egyedül a belföldi forgalomban sikerült 0,8 százalékot javítani az előző évi eredményeken, de ezzel is nagyon elmaradt az országosan mért 5,3 százalékos növekedéstől és a parttól távolabbi térség 7,8 százalékos vendégéjszakaszám növekedésétől.

Az egyes települések eredményét vizsgálva a KSH adatbázisában a balatoni régió 45 településéről találtam adatokat az utóbbi évekből. A 34. helytől lefelé olyan települések vannak, amelyeknél a korábbi évekből hiányosak az adatok. Ennek oka lehet, hogy egyes években egyáltalán nem regisztráltak forgalmat, vagy a KSH azért nem közli azt, mert az érintett szálláshelyek száma annyira alacsony, hogy az egészből következtetni lehetne egyes szereplőkre. Így a fontosabb számításokat csak a TOP33-as körben tudtam elvégezni.

 

A balatoni kereskedelmi szálláshelyeken a hazai és a külföldi vendégek által együttesen eltöltött éjszakák száma alapján kialakult sorrend a balatoni TOP33-as listán. A 2018-as helyezéseknél nyilakkal jelöltem a változás irányát az előző évhez képest – Balatontipp – Győrffy Árpád

Hévíz és Balatonfüred stabilan az élen

Ahogy a fenti táblázatból kiderül, a TOP33 első tíz helyén gyakorlatilag változatlan szereplőket látunk, egyedül a belföldi vendégek forgalmánál jutott fel egy szereplő a lista alsóbb részéből. Teljesen változatlan az összeállítás az első öt helyen, de az elfoglalt pozíciókban óriási a változás.
A hazai és a külföldi vendégek által generált fogalom adataiból kiderül, Hévíz töretlenül tartja első helyét kereskedelmi szálláshelyeinek 1 millió 136 ezer éjszakás fogalmával a balatoni régióban. Igaz, a 0,5 százalékos emelkedés szerint vesztett a korábbi dinamizmusából, nem sok esély látszik arra, hogy mostanában bárki is ilyen adatot produkáljon. Külön nézve a főbb vendégcsoportokat azt látjuk, hogy a város a belföldi forgalmát 2,5 százalékkal növelte, miközben a külföldieknél 0,8 százalékos visszaesést könyvelhetett el.

 

Hévíz töretlenül tartja első helyét, bár vesztett a korábbi dinamizmusából – Fotó: Győrffy Árpád

Balatonfüred is stabilan tartja második helyét, ahol az összes forgalom 4,4 százalékkal nőtt, ezen belül a hazai vendégek eredménye 4 százalékkal, a külföldieké pedig 5 százalékkal javult. A város a teljes forgalma alapján a korábbi 3. helyről a másodikra lépett, a hazai forgalom alapján tartotta a 3., a külföldi szerint a 2. helyét.

Nagy bukás és javítás

Az igazi, akár drasztikusnak is mondható változást az eddig örökös másodiknak tűnő Siófok produkálta. A város 2018-ban a kereskedelmi szálláshelyek teljes vendégforgalmából további 12 százalékot veszítve folytatta korábban megkezdett zuhanórepülését, ezzel a lista 4. helyére esett vissza. A hazai vendégek forgalma 10 százalékkal csökkent a városban, amivel a korábbi első helyéről ugyancsak a dobogó mellé csúszott negyediknek. A külföldi forgalomban még ennél is nagyobb, 15,8 százalékos volt a visszaesés, de itt ezzel is tartani tudta a harmadik helyét.

 

Úgy tűnik, Siófok továbbra is keresi az új helyét a balatoni turizmusban – Fotó: Győrffy Árpád

A siófokihoz hasonlóan lendületes változásokat mutat a zalakarosi turisztikai forgalom tavalyi eredménye, de a délnyugat-balatoni termálközpont pozitív irányba csinálta meg ugyanazt a mutatványt. A korábban a lista 4. helyét tartó város 2018-ban rekordszintű emelkedéssel, 15,1 százalékkal növelte teljes forgalmát az előző évhez képest. Az így összehozott 638 ezer vendégéjszakával – a siófoki gyengülést is kihasználva – megszerezte a 3. helyet a balatoni toplistán.

 

Zalakaros sikerében valószínűleg nagy szerepe lehet annak, hogy megfelelő szolgáltatásokkal várják a kisgyermekes családokat is – Fotó: Győrffy Árpád

Zalakaroson a teljes vendégéjszaka szám 15,1 százalékos növekedésnél is nagyobb eredmény, hogy a külföldi vendégeknél 11,7 százalékos emelkedést realizáltak, ami ilyen forgalom nagyságnál senkinek sem sikerült. S ha szabad még fokozni Zalakaros dicsőítését, akkor a magyar vendégforgalom növelésében mindenképp kiérdemelnek egy nagy medált, hisz a korábbihoz képest 16,2 százalékkal magasabb, 487 ezres éjszakaszámot hoztak, amivel a 4. helyről egyenesen a régió legnagyobb hazai vendégfogójává váltak Füredet és Hévízt is megelőzve.

A keszthelyi fekete lyuk

Siófok mellett a balatoni régió másik nagy vesztese Keszthely volt a 2018-as forgalommal. A “Balaton Fővárosa” címet hivatalosan is levédő település kereskedelmi szálláshelyein eltöltött éjszakák száma 2018-ban 26 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A 165 ezres éjszakaszám a 9. helyhez lett elég az egy évvel korábbi 5. helyett. A városban a hazai vendégek forgalma 23,5 százalékkal, a külföldieké 31,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Külön is érdekes ez a csökkenés azért, mert tavaly állítólag nagy sikerrel tartották Keszthelyen a B my Lake fesztivált. A sajtóhírek szerint a Zamárdiból importált programnak Keszthelyen negyvenezer vendége volt, többségük külföldi.  Még ha mindenkire csak egy éjszakát számolunk, az egyébként négynapos programon, akkor is legalább negyvenezres növekedéssel számolhatnánk. A valóság éppen fordítva alakult, a 2017. augusztusi 56 ezer éjszakás vendégforgalom helyett 2018 augusztusában csak 39 ezer éjszakát regisztráltak a város kereskedelmi szálláshelyein.

 

A B my Lake fesztivál helyszíne, ahol állítólag 40 ezer látogató volt, csak ez a szállásforgalmon nem látszik – Fotó: Győrffy Árpád

 

A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött éjszakák száma alapján kialakult sorrend a balatoni TOP33-as listán. A 2018-as helyezéseknél itt is nyilakkal jelöltem a változás irányát az előző évhez képest – Balatontipp – Győrffy Árpád

 

A kereskedelmi szálláshelyeken a hazai vendégek által eltöltött éjszakák száma alapján kialakult sorrend a balatoni TOP33-as listán. A 2018-as helyezéseknél itt is nyilakkal jelöltem a változás irányát az előző évhez képest – Balatontipp – Győrffy Árpád

Futottak még

A TOP33-ból az alábbi 9+2 település, illetve vendégéjszaka szám maradt ki a fent írtak miatt: Kővágóörs 13739, Paloznak 13008, Marcali 8341, Balatonfűzfő 7677, Szigliget 7237, Köveskál 7211, Balatonkeresztúr 6893, Balatonszepezd 5992, Balatonudvari 4278, Galambok 3799.

Két olyan település is van, amelyikről a korábbi évekből voltak adatok, de 2018-ról nem. A két érintett közül Balatonakarattyán 2017-ben 9700 éjszakát regisztráltak, így valószínűleg az idén sem jutna be a TOP33-ba. A másik ilyen szereplő, Alsópáhok régóta meghatározó szálláshelye a hévízi termáltérségnek. 2017-ben a 114 ezres vendégéjszaka forgalmával a toplista 12. helyén végzett. Valószínűleg az idén is hasonló helyezést érne el, ha ismerhetnénk az adatait. Ha be nem is írhatjuk a listába, a 12. hely után mindenképp gondoljunk arra, hogy a javítók egy helyet csak Alsópáhok inkognitója miatt ugrottak előre.

Egyre kisebb szeletet adunk az ország tortájához

Zárásként még egy kis kesergés. A balatoni turisztikai forgalomnak a bevezetőben már bemutatott gyengélkedése jól érzékelhető a régió országos forgalomból való részesedésének csökkenésében is. A balatoni térség 2008-ban még az összes vendégéjszaka forgalom 22,7 százalékát adta Magyarországon, miközben 2017-ben 19,3 százalékra, 2018-ban pedig 18,9 százalékra csökkent a balatoni szálláshelyek részesedése. Igazán nagy visszaesés a külföldi forgalomból való részesedésben látható, ahol a 2008-as 19,2 százalékról 2017-ben 13,2 százalékra, 2018-ban pedig 12,8 százalékra gyengült a balatoni régió szerepe. Egyedül a hazai forgalomban volt visszafogottabb a szerepvesztés, ahol a 2008-as 26,3 százalékos részesedés 2017-ben 25,5 százalékos, 2018-ban pedig 25 százalékos részesedésre csökkent.

Itt a végén tizenegyedszerre is leírom, hogy a fenti adatok a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát mutatják, így értelemszerűen nem tartalmazzák a magán – vagy hivatalos besorolás szerint egyéb – szálláshelyek forgalmát. Azokkal azért nem tudtam most számolni, mert a KSH csak közel egy éves késéssel szokta nyilvánossá tenni.
Mivel sokan aggódásukat fejezték ki Siófok miatt, jelzem, hogy a teljes, tehát a kereskedelmi és magánszálláshelyek együttes forgalma alapján valószínű, hogy 2018-ban is megőrizte második helyét Hévíz után. Ugyanis a már ismert 2017-es adatok alapján Siófokon a teljes forgalom 28,6 százalékát adták a magánszálláshelyek, miközben Hévízen és Zalakaroson csak egyaránt 11,3 százalék volt  a részesedésük, Balatonfüreden pedig csak 7,2 százalék.
Ez persze nem változtat semmit azon, hogy melyik település javított, vagy rontott a saját előző évi eredményéhez képest a kereskedelmi szálláshelyek forgalmában.

Győrffy Árpád

Az országos forgalomról készült elemzésünk:

Huszonöt magyar település, amit tavaly legjobban kedveltek turisták

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)

3 Comments on "Zalakaros simán lelökte Siófokot a turisztikai verseny dobogójáról"

  1. Mészáros Mariann | 2019.02.19. at 19:04 |

    Kedves Győrffy Árpád!

    Nagyon köszönöm korrekt valaszát! Természetesen nem kívántam megsérteni senkit, csupán saját tapasztalataimat osztottam meg. Május-oktőber között a balatonlellei társasházi lakásunkban tartózkodom. Heti rendszerességgel éljük át a kellemetlensegeket, tavaly több alkalommal a rendőrséget is kihívták a lakók, mert a nyaraló tört-zúzott, vagy ecetet öntött a medencébe, stb. A házunkban egyébként bevallottan senki sem “nyaraltat”, nem fizet ifát. Az évről évre okozott károkat viszont a társasház költségen kell elhárítani.
    Annak viszint nagyon örülök, hogy másnak nincsenek ilyen kellemetlen tapasztalatai, s abban bízom, az áldatlan helyzet nálunk is megszűnik.
    További jó munkát!
    Üdvözlettel
    Mészáros Mariann

  2. Győrffy Árpád | 2019.02.17. at 19:01 |

    Kedves Mészáros Mariann!
    Én általában magánszálláshelyen szoktam megszállni, és nem igazán illik rám, az Ön által írt minősítés: “Ezekre a helyekre a kevésbé igényes turista érkezik, néhány napra, bulizni, tombolni.” És úgy tudom, nem vagyok egyedül ezzel.
    Az idegenforgalmi adó fizetés elsunnyogására pillanatnyilag valóban több a lehetőség a magánszálláshelyeken. De ebben az idei lesz az utolsó év, mert januártól már az “egyéb szálláshelyek” is napi adatszolgáltatással működhetnek. Persze, ha hivatalosan csinálják.
    Üdvözlettel: Győrffy Árpád

  3. Mészáros Mariann | 2019.02.16. at 11:21 |

    A vendégéjszakák számolása – gondolom – a befizetett ifa alapján történik. Ismereteim és tapasztalataim szerint a magán szálláshelyek nem korrektül fizetnek ifát, illteve vallják be a szálláskiadásból származó bevételeiket. Ezekre a helyekre a kevésbé igényes turista érkezik, néhány napra, bulizni, tombolni. Egyre több balatoni településen okoz gondot, hogy a sorra épülő társasházakban (nem társas üdülőben) azzal a céllal vásárolnak lakást, hogy azt nyáron kiadjak. S ez sok esetben zavarja a többi tulajdonost, aki pihenni vágyik és vigyáz a közös tulajdonra. Mert a pár napra erkező nyaraló úgy érzi, mindent megtehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár