Magyar TOP25 – A turisták legkedveltebb települései 2018-ban itthon, és ami mögötte van

Budapest továbbra is legyőzhetetlenül vezeti az országos turisztikai versenyt - Fotó: Győrffy Árpád

A múltévben is Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló vezette az országos turisztikai versenyt a kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatai alapján. A TOP25-ös mezőnyben Siófok jelentős visszaesése és néhány település markáns emelkedése hozott izgalmat a versenybe.

 

A KSH február 12-én tette hozzáférhetővé a településenként havi bontásban tárolt adatait a kereskedelmi szálláshelyek 2018-as forgalmáról. A külföldi és hazai turisták által generált forgalmat együtt tartalmazó adatsor szerint a TOP25-be került települések közül hatnál találtunk minimális, vagy jelentősebb visszaesést az előző évi forgalomhoz képest, öt település legalább tíz százalékkal javított a korábbi eredményén, a lista résztvevőinek nagyobbik fele pedig kisebb-nagyobb mértékű bővüléssel hozta a 2017-es eredményeket 2018-ban is.

Az idén is Budapest végzett az első helyen a 10 millió 370 ezres vendégéjszaka forgalmával. Eredménye 3 százalékkal jobb az előző évinél. A főváros megkérdőjelezhetetlen pozícióját mutatja, hogy a teljesítménye csak 125 ezerrel marad el a listán szereplő másik 24 település együttes teljesítményétől.
Budapest első helyen áll a külföldieknél is, ahol 9 millió éjszakás forgalma 2,2 százalékkal jobb a korábbinál. Ugyancsak első a hazai vendégeknél is az 1 millió 327 ezer vendégéjszakával, ami 8,3 százalékkal több a 2017-esnél.

Az együttes forgalomban a második helyen biztosan álló Hévíz az 1 millió 136 ezres vendégéjszakaszámmal 0,5 százalékkal hozott jobb eredményt 2018-ban az egy évvel korábbinál. A külföldiek forgalmában 691 éjszakával a második. Itt tavaly 0,8 százalékos visszaesést könyvelhettek el. A hazai vendégeknél 444 ezer éjszakával a 4. helyet szerezte meg, miközben 2,5 százalékot javítottak az előző évhez képest forgalmukkal a város kereskedelmi szálláshelyei.

 

Hévízi-tó fürdőzőkkel a februári napsütésben – Fotó: Győrffy Árpád

Az együttes vendégforgalomban stabilan tartja a harmadik helyet Hajdúszoboszló is, ahol 991 ezer vendégéjszakát, az előző évinél 3,6 százalékkal többet regisztráltak. A 362 ezer éjszakás külföldi forgalommal a 4. helyen állnak. Ebben a szektorban 4,5 százalékkal javították eredményüket. A 629 ezer éjszakás hazai forgalmukkal továbbra is őrzik a 2. helyüket az országos listán. Eredményük itt 3,1 százalékkal jobb az egy évvel korábbinál.

 

A helyiek és sok vendég által is mediterrán tengerpartnak tekintett hajdúszoboszlói strand – Fotó: hajduszoboszlo.hu

A külföldi és hazai vendégek együttes forgalma alapján 740 ezer éjszakával továbbra is Bük tartja a 4. helyet. A 0,3 százalékot rontó fürdőváros a külföldi forgalomban a 3., a hazai vendégek éjszakáival a 10. helyen áll a 2018-as TOP25-ös táblán a kereskedelmi szálláshelyeknél.
Bük jövőbeni 4. helyét veszélyeztetheti a 6. helyről az ötödikre ugró Balatonfüred, ahol a 725 ezres vendégéjszaka szám 4,4 százalékkal jobb az előző évinél. A város a külföldi forgalomban a 6., a hazaiban az 5. helyen végzett 5, illetve 4 százalékos javítással. A külföldiek terén még bőven lehetnek tartalékai, hisz 2018-as teljesítménye 18,2 százalékkal elmarad a 10 évvel korábbitól.

Mindenképp kiemelésre érdemes a korábbi 7. helyéről a hatodikra ugró Zalakaros, ahol a 638 ezer vendégéjszakás eredmény 15,1 százalékkal jobb az előző évinél. Jelentős, 11,7 százalékos javítást produkáltak a külföldiek forgalmában is. A 149 ezer éjszakás eredménnyel a 9. helyet szerezte meg a város. A hazai forgalomban 16,2 százalékos emelkedéssel 487 ezer éjszakára növelte eredményét, amivel a TOP25-ös listán Zalakarosé lett a 3. hely.

 

A Gránit termálfürdő, mint a legfőbb vonzerő Zalakaroson – Fotó: Győrffy Árpád

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma alapján az élmezőny nagy vesztese 2018-ban Siófok volt. A városban a külföldi és a hazai vendégek együttes forgalma a KSH adatai szerint 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az így realizált 633 ezer vendégéjszakával a korábbi 5. helyükről a 7. csúsztak vissza. A külföldi forgalmat külön nézve 15,8 százalékkal romlott az eredményük, ami korábbi 6. helyett a 8. helyre lett elég. A hazai vendégeknél 10 százalékos visszaesést könyvelhettek el, és a korábbi 3. helyett a 6. helyen végeztek.

 

A TOP25-ös lista a részletes adatokkal – Győrffy Árpád – Balatontipp.hu KSH

Ráadásként egy képzeletbeli TOP50-hez itt van a következő 25 település neve sorrendben: Cserszegtomaj, Balatonszemes, Keszthely, Cserkeszőlő, Székesfehérvár, Vecsés, Tihany, Esztergom, Mezőkövesd, Balatonalmádi, Mátraszentimre, Berekfürdő, Tapolca, Gárdony, Bogács, Mosonmagyaróvár, Hegykő, Szombathely, Alsóörs, Szarvas, Fonyód, Tata, Balatonföldvár, Lenti, Orosháza. A sorból hiányzik Alsópáhok, amiről a KSH 2018-ból nem hozott nyilvánosságra adatokat a szálláshelyek alacsony száma miatt.  (Bevallom, a 31. helyen lévő Vecsésen kicsit meglepődtem, de aztán szembe jutott, ez nem káposzta, hanem repülőtér, illetve a Ferihegyi Repülőtérnél lévő hotelek.)

A balatoni adatok elemzésénél többen kifogásolták, hogy az összesítések nem tartalmazzák a magán szálláshelyek forgalmát – újabb hivatalos elnevezéssel az egyéb szálláshely kategóriába tartozók eredményeit. Ennek egyszerű oka van, a KSH ezeket az adatokat csak jóval később szokta nyilvánossá tenni. Mivel egyes településeknél a kereskedelmi és a magánszálláshelyek nagyon eltérő részesedéssel működnek, a kereskedelmi szálláshelyek teljesítménye önmagában nem biztos, hogy helyes sorrendet ad egy település teljes forgalmáról. Hogy közelítsünk a valós sorrendhez, a mindkét szektorban ismert 2017-es adatok alapján kiszámoltuk, mennyi lenne a magánszálláshelyek 2018-as forgalma, ha abban az évben is maradt a hasonló arányú teljesítés az adott településen. Ez természetesen csak egy becslés, akár játéknak is tekinthetjük. Én mindenesetre kíváncsian várom, mennyire igazolódnak a táblázatban becsült forgalmi adatok és helyezések a valódi adatok megismerése után.

 

*A becsült teljes forgalom 2018-ra a kereskedelmi szálláshelyek adataival és a magánszálláshelyek előző évi forgalmából becsült számokkal – Győrffy Árpád – Balatontipp.hu

Ha már megnyitottuk a magánszálláshelyek adatbázisát, hadd írjunk kicsit bővebben is néhány ott látott érdekes, de akár megdöbbentőnek is mondható adatról, változásról a fővárosi magánszálláshelyekkel kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy bármennyire is hihetetlen, Budapesten 2010 és 2017 között tizenhatszorosára nőtt a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Amíg 2010-ben 168 ezer éjszakát regisztráltak ebben a kategóriában, addig 2017-ben kétmillió-hétszázkilencvenötezer vendégéjszakát. Talán nem meglepő, hogy ennek 92 százalékát külföldiek töltötték a fővárosban. A főleg 2013-tól beindult hatalmas ütemű növekedés minden bizonnyal az Airbnb foglalási rendszer rendkívüli népszerűségének és persze más hazai és külföldi internetes szállásközvetítő cég működésének köszönhető.

A 2017-es adatok szerint a fővárosban a magánszálláshely szektor legnagyobb forgalmazója a 6. kerület, ahol 7 évvel korábbi 27 ezerről 1 millió 111 ezerre nőtt a magánszálláshelyeken eltöltött éjszakák száma. Nem tévedés, negyvenegyszeresére! Ebben a kerületben a magánszálláshelyek forgalma 2017-ben 3 százalékkal meghaladta a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát.
A nagyobbak közül 650 ezer éjszakát bonyolított a 7. kerület, ami 42 százaléka a kerületben működő kereskedelmi szálláshelyek forgalmának. A 8., 9., 13. kerületben is 100 ezer éjszaka felett volt az éves forgalom 2017-ben.  Az utóbbi években mindenhol folyamatos volt a bővülés, egyedül az 5. kerületben látni megtorpanást, ahol 2016-ban a korábbi forgalom duplájára 427 ezerre nőtt a magánszálláshelyeken eltöltött éjszakák száma, ám 2017-ben 337 ezerre esett vissza.

 

Esti fények – Az utóbbi néhány évben hatalmas átalakulás zajlott a budapesti magánszálláshely forgalomban – Fotó: Győrffy Árpád

A vidéki turisztikai célpontokat még elkerülte ez a bővülési tempó. Az ebben a szektorban százezer éjszaka felett forgalmazó települések közül Szegeden négyszeresére, Hévízen, Egerben, Sárváron és Gyulán közel háromszorosára, Siófokon pedig a korábbi duplájára emelkedett forgalom hét év alatt.

Az új internetes értékesítési megoldások várhatóan a hagyományos vidéki magánszálláshelyeknél is egyre inkább teret nyernek, ami jelentősen javíthat működési lehetőségeiken. A Balatonnál épülő lakóparkok, új villasorok  tulajdonosai közül sokan valószínűleg eleve ilyen céllal fektették be a pénzüket  ezen a vidéken. Így nem lepődhetünk meg, ha néhány év alatt itt is hasonló folyamatok zajlanak le majd mint a fővárosban. Ami persze egyik oldalról jó, ugyanakkor nagy kihívást jelenthet a hagyományos kereskedelmi szálláshelyeknek. Hisz várhatóan ugyanazt a vendégkört akarják majd többen megszerezni. Ha egyébként nem történnek érdemi lépések új vendégek megszerzéséért.

Végül néhány adat arról, hogyan változott az ország egyes turisztikai régióinak szerepe, súlya a kereskedelmi szálláshelyek forgalma alapján. 2008-ban, 2017-ben és 2018-ban számoltuk ki, hogy egy-egy idegenforgalmi régió hány százalékkal részesedett az ország kereskedelmi szálláshelyeinek összes forgalmából.

 

Egyes idegenforgalmi régiók részesedése a kereskedelmi szálláshelyek országos forgalomából 2008-2018 – Győrffy Árpád – Balatontipp.hu

Mint a grafikonból is látható, a Budapest-Közép-Dunavidéki Régió a 10 évvel ezelőtti 34 százalékról 38,5 százalékra, az Észak-Magyarországi Régió 7,1-ről 8,4 százalékra, a Dél-Alföldi Régió 5,8-ról 6,7 százalékra, a Közép-Dunántúli Régió 3,8-ről 4,6 százalékra növelte részesedését, miközben az Észak-Alföldi Régió, a Tisza-tavi Régió, a Balatoni Régió, a Dél-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli régió Jelentősége hasonló arányban csökkent.
Talán érdemes lenne végiggondolni a változások okait.

Győrffy Árpád

Részletesebb elemzésünk a balatoni helyzetről:

Zalakaros simán lelökte Siófokot a turisztikai verseny dobogójáról

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)

Légy te az első hozzászóló a(z) "Magyar TOP25 – A turisták legkedveltebb települései 2018-ban itthon, és ami mögötte van" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár