Tudósok és civilek próbálják megvédeni a Balatont a Vízügy tervezett megaprojektjétől

Nádaspusztulás a balatonedericsi strand előttNádaspusztulás a balatonedericsi strand előtt - A kutatók szerint a pusztulásban meghatározó szerepe lehet a magas vízszintnek - Fotó: Győrffy Árpád

Akár hosszú évekre lenullázhatják a Balatont az Országos Vízügyi Főigazgatóság tó védelmében hirdetett partfal emelő megaprogramjával és az annak indokául szolgáló vízszintemeléssel, derül ki azokból véleményekből, amiket a terv virtuális közmeghallgatására küldtek be civilek és a témával foglalkozó kutatók. A hozzászólók között van a Tihanyi Limnológiai Intézet, Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója, Honti Márk, a kutatócsoport tudományos főmunkatársa, több civil szervezet és magánszemély.

Január elején írtunk arról, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal a járvány miatt virtuális közmeghallgatást hirdetett a “Balatonpart közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére vonatkozó környezeti hatástanulmányról”. Most közzétették azokat a véleményeket és a rájuk adott válaszokat, amelyek a közmeghallgatás során születtek.

A szövegekben néhol KHT-ként szereplő környezeti hatástanulmány annak a munkának az egyik előkészítő anyaga, aminek keretében a Balaton körül kialakított partvédőműveket és kapcsolódó létesítményeket a tó néhány éve megemelt szintjéhez igazítanák. A tervezett beavatkozás a Balaton teljes partszakaszának közel negyedét, a köz által használt részek mintegy felét közvetlenül érintené, a többi változatlanul maradna. A tervezett beavatkozás nagyságát talán érzékelteti, hogy egyedül a régi partvédőművek elbontását és helyükre új megépítését 32,5 kilométer hosszon, további partvédőmű szakaszok felújítás, megemelését 20 kilométer hosszon tervezik. Néhol az új partvédőmű akár 80 centiméterrel is magasabb lehet az eddiginél.

A közmeghallgatásba bekapcsolódó szervezetek, személyek részben a konkrétan tervezett intézkedések általuk vélt hibáira hívták fel a figyelmet, de legalább ekkora súllyal jelenik meg a vélemények között a partfalépítés indokaként szerepelő vízszintemelés bírálata. Az alábbiakban néhány véleményből szemezgetünk. (Aki a többi hozzászólásra és a rájuk adott válaszokra is kíváncsi, ide kattintva elolvashatja.)

Nincs garantált eredmény, de rengeteg a kár

Az Ökológiai Kutatóközpont Tihanyban működő Balatoni Limnológiai Intézete aggályosnak tartja, hogy a tervezett beruházással alapot adjanak a 120 cm-es vízszint hosszabb távú fenntartására, miközben az csak 2023. november végéig rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel.

Kutatások szerint több tényezővel együtt a megemelt vízszintnek szerepe lehet az újbóli időszakos „alga csúcsok” kialakulásában és a nádasállomány pusztulásában. A megemelt és a Balaton természetes vízjárásához képest igen szűk tartományban szabályozott vízszint nem kedvező az élővilág számára a természetes ökológiai folyamatok fenntartása szempontjából. Fontos lenne ezért mérlegelni olyan dinamikus vízszintszabályozási üzemmód kialakításának lehetőségét, ami jobban figyelembe veszi az élővilág igényeit – írják többek között.

Az algáktól már-már spenóthoz hasonlító víz Balatonszárszón a Kond utcánál

Az algáktól már-már spenóthoz hasonlító víz Balatonszárszón a Kond utcánál 2020 júliusában – Fotó: Szongoth Gábor

A klímaváltozási szcenáriók alapján a Limnológiai kutatói úgy vélik, hogy a megemelt vízszint feltehetően nem fogja megvédeni a Balatont az aszályos időszakok során – legalábbis a fürdőzés és egyéb rekreációs tevékenységek igényeit kielégítő mértékben.
A modellezések alapján a 2000-2003-as évek aszályához hasonló események bekövetkezésének valószínűsége növekedni fog az elkövetkező évtizedekben. Érdemes ezért a nagy volumenű beruházások megkezdése előtt mérlegelni az alternatív javaslatként felmerülő egyéb terveket is a Balaton jövőbeni vízháztartását érintő problémák orvosolásához (pl. alternatív vízpótlási megoldások kidolgozása, és ehhez környezeti hatástanulmányok készítése). Kiemelt figyelmet kellene fordítani emellett a természetes vízvisszatartást javító intézkedések alkalmazására a vízgyűjtőn – javasolják.

Fel kellene adni a magas vízszint tartást

A balatoni algásodást kutató Honti Márk és Istvánovics Vera úgy véli, hogy a környezeti hatástanulmány már-már szőrszálhasogató részletességgel foglalkozik a tervezett beavatkozások lokális hatásaival. Ennek a nagy alaposságnak a fő célja szerintük a tágabb, de a projekthez szorosan kapcsolódó összefüggések mellőzésének elrejtése.

Valótlan állításként említik KHT-nek azt a részét, ami szerint „2019-től a környezetvédelmi engedély és a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya 35700/9132-14/2018. iktatószámú határozata alapján véglegesen módosult a vízjogi üzemeltetési engedély.” Mint írják, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala által a Balaton vízszintszabályozásának módosítására VE09Z/04872-127/2018 számon kiadott környezetvédelmi engedély valójában csak 2023. november 30-ig érvényes. Ráadásul a vízszintemelés ideiglenes engedélyezése óta olyan folyamatok váltak láthatóvá, amik kérdésessé teszik annak véglegesítését. Amennyiben nem születne meg a végleges engedély, “a jelen KHT tárgyát képező projekt tárgytalan, annak értelme csak akkor lenne, ha biztosan „végleges” maradna a +120 cm-es vízszinttartás” – szögezik le.

A megemelt vízszint miatti problémák között kiemelik a nádasok pusztulásának ügyét és a klímaváltozás hatására kiújult algásodást, ami szerintük részben a magas vízszintnek tulajdoníthatunk. “Lehet azon vitatkozni, hogy mekkora ez a rész, de nem lehet úgy tenni, mintha ezek a problémák – melyekre a partvédő művek rendezése semmiféle megoldást nem nyújt – nem léteznének.”

Pusztuló nádas 2019-ben Zánkánál 124 centiméteres vízállásnál

Pusztuló nádas 2019-ben Zánkánál 124 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád

Miközben a megemelt vízszint és a tó egy részén elvégzett partvédőmű emelés számtalan problémát okoz, ők is úgy látják, hogy alkalmatlan az éghajlatváltozás során várható hosszabb aszályos időszakok alatt bekövetkező alacsony vízállás elkerülésére. Az időjárás változékonysága és az előrehaladó éghajlatváltozás miatt már a közeljövőben is elkerülhetetlen, hogy a vízszint néha jelentősen a szabályozási szint alá süllyedjen. Ekkor a megemelt partvédművek alatt 60-80-100 cm-rel felsejlő víztükör valóban riasztó látványt nyújt majd. Így vagy úgy: teljesen hiányzik a tervezett beavatkozások hatásainak vizsgálata a klímaváltozás tükrében – állapítják meg.

Alsóörsi strandlejáró 126 centiméteres vízállásnál

Alsóörsi strandlejáró 126 centiméteres vízállásnál – Itt 40 centiméterrel emelnék a partvédőművet – Fotó: Győrffy Árpád

Alsóörsi strand lépcső

Ugyanaz a a lépcső az alsóörsi strandon, de itt 41 centiméteres vízszintnél – A kutatók szerint a jövőben is lesz ilyen, csak akkor 40 centivel magasabb partfal tornyosul a száraz meder fölé – Fotó: Győrffy Árpád

Az üdülési szezonon kívülre időzített munkavégzés és a szükséges források ütemezésének nem-ismerete azt jelenti szerintük, hogy a projekt akár 4-5 évig is elhúzódhat, miközben a tervezők az építéshez az 50 centiméter alatti vízszintet határozzák meg ideálisnak. “Akkor tehát várható, hogy éveken át +50 cm-re eresztik ősz elején a Balatont?” – teszik fel a kérdést, és úgy vélik “Vízpótlási lehetőség nélkül ez fölöttébb kockázatos lépés lenne. A tanulmány az optimális (igen alacsony) vízálláson túl nem részletezi, hogy milyen vízállás-tartományban végezhető a kivitelezés és hogy ez milyen kockázatokat jelent a tó vízgazdálkodása szempontjából” – írják.

Honti Márk és Istvánovics Vera szerint “a jelenlegi vízszintszabályozási rend nem egyetlen lehetséges védekezési mód az éghajlatváltozás káros hidrológiai hatásai ellen. Ebből következik az is, hogy a magas vízszinttartás kedvezőtlen hatásai ellen igenis lehetséges a magas vízszinttartás feladásával védekezni” – szögezik le.

Visszaköszön az ötvenes évek voluntarizmusa

Morvay István tájépítész, területrendezési tervező, a Balatonakarattya-i Bezerédj Strand Egyesület tagja, alelnöke és tájépítészeti szakértője szerint a jelenlegi vízszint és partfalemelési koncepció elfogadásának nemzetgazdaságilag elfogadhatatlan és kockázatos kihatásai lehetnek. A projekt a tágabb környezet számára előnytelen, súlyos kockázatokat hordoz, az érintettek számára jól beláthatóan káros következményekkel jár.
Mivel a magasabb vízszint korrigálására tervezett partfalemelés a Balaton partvonalának csak töredékére vonatkozik, úgy véli, a horribilis kiadásokkal járó és a környezetre hosszú időn keresztül zavaróan ható beruházás az üdülési funkcióknak végső soron pozitívumokat nem hoz. Ezek a járulékos kockázatok a tanulmányban bagatellizálva vannak – állítja ő is.

A tervet párhuzamba állítja az 50-es években indult “Balaton körbebetonozási programmal”, amit sokak azóta indokolatlannak és elhibázottnak tartanak. “A jelen megoldási javaslat valójában az 50-es évek voluntarisztikus gazdaságpolitikájának továbbvitelét jelentené a vízügyi ágazat vonatkozásában” – véli bevezetőjében, majd konkrét részletekbe menően leírja a tervezett projekt szerinte várható negatív hatásait. A közvetlen környezetében várható gondok – köztük a suvadás veszélye, a felszíni víz elvezetésével, a zöldterületekkel kapcsolatos problémák – mellett úgy véli, hogy a terv megvalósítása a régió egészére súlyos hatással lehet. Véleménye szerint “a project több évre lehetetlenné teszi a Balatonnak, mint üdülő tónak a használatát, ami a nemzetgazdaság érdekeire tekintettel elfogadhatatlan, és politikailag sem védhető”.

A Balaton 120 centiméteres szintje miatt megemelkedő talajvíz közvetve akkor is így pusztítja a strandok pázsitját, ha a partvédőművet és a közvetlen parti sávot megemelik (2021.02.25. Balatonederics, 120 cm-es vízállásnál) – Fotó: Győrffy Árpád

Talajvíz az Istria sétány felújításához ásott árokban 120 centiméteres vízállásnál Siófokon

Talajvíz az Isztria sétány felújításához ásott árokban 2021.02.24-én 120 centiméteres vízállásnál Siófokon – Fotó. Győrffy Árpád

A fentieken túl megfogalmazta véleményét a Balatonberényi Fürdő és Szabadidő Egyesület, Balatonfői Partalja Környezetvédelmi Egyesület, Csopak-Paloznak Horgászegyesület, Garádi Péter Ábrahámhegy, Homonnay Zsombor Ábrahámhegy, Révfülöpi Polgári Kör, Tolnay-Knefély György – Miklós Tamás (Révfülöp), Szép Lajos, Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal mb. megyei főépítész, Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület.
A dokumentumok szerint a vízszint megemelését korábban kezdeményező, majd üdvözlő Nők a Balatonért Egyesület két hét hosszabbítást kért a hozzászólásukhoz, de erre nem volt lehetőség.

Ez az eljárás nem a vízszintemelésről szól

A kormányhivatal közreadta a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság észrevételekkel kapcsolatos nyilatkozatát is. Ebből itt csak a fentiekhez leginkább kapcsolódó részeket idézzük. (Ha valaki a teljes válaszra kíváncsi, ide kattintva elolvashatja.)

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság figyelemmel arra, hogy a beadott hatástanulmányi tervdokumentációban változás nem történt, továbbra is fenntartja a 35700/8883-3/2020.ál.t iktatószámú állásfoglalását.
A tárgyi hatásvizsgálati eljárás nem a Balaton vízszintjének emelésére szól, hanem a megemelés hatásainak mérséklésére tartalmaz megoldásokat, melyekre vonatkozóan a hatástanulmány is említi, hogy nem teljes körűek. Így tehát a vízszintemelés szükségtelenségére, az abból eredő vízminőségi és vízgazdálkodási kérdések nem jelen eljárás tárgyát képezik.

Az észrevételek között felmerült az is, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala a VE09Z/04872-127/2018. iktatószámú határozatával a 2023. november 30-áig engedélyezte a magasabb vízszintet illetve üzemrendet. Így a jelen hatástanulmányt illetve az abban javasolt beavatkozások elvégzését korainak, feleslegesnek tartja. A környezetvédelmi engedély azonban még nem ad lehetőséget a tervezett munkák elvégzésére, a létesítmények megvalósítására. Azokra külön engedélyeztetési eljárások keretében kell a szükséges hatósági engedélyeket beszerezni a tényleges megvalósításra, melyre vonatkozóan korábbi állásfoglalásunkban előírást is tettünk.
Jelen eljárás csak a tervezett beavatkozások környezeti hatásaival foglalkozik. Természetszerűleg ha a magasabb vízálláshoz tartozó üzemrend további engedélyezése nem lesz lehetséges, a tervezett beavatkozások kiépítésére sem lesz kötelezettsége a kérelmezőnek.

Figyelemmel arra, hogy a tárgyi eljárásnak nem az üzemrend változásból következő hatások elemzése a feladata – az külön eljárás tárgya volt -, hanem a kialakult hatások mérséklésére tervezett, a tervben bemutatott helyeken történő – nem feltétlen jelenti az összes negatív hatással érintett területet – részletezett beavatkozásoknak a várható hatásainak vizsgálata, a vízügyi és vízvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat továbbra is fenntartja – írta Magosi Lajos tű. ezredes igazgató megbízásából Maincz Tamás hatósági szolgálatvezető-helyettes

A Balaton 120 centiméteres szintnél Siófok széplaki részén a Zichy utcánál

A Balaton 120 centiméteres szintnél Siófok széplaki részén a Zichy utcánál – Fotó: Győrffy Árpád

Zavar az erőben?

Mint korábban írtuk, a projektet tervezőként a Magyar Állam tulajdonában lévő, tulajdonosi képviselőként az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó Viziterv Environ Kft. készíti elő. A Viziterv Vízügyön belüli súlyát talán érzékelteti, hogy vezetőjének havi alapbére 1,8 millió forint.
Február elején szakmai körökből olyan híreket lehetett hallani, hogy a kutatók ellenállását látva a Vízügy most elengedi a partvédőművek átalakításával kapcsolatos projektet, inkább egy talán ennél is többet hozó ügyre, a Balaton kotrására koncentrál. Ezeket a híreket erősítette az is, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal a Viziterv Kft. kérésére január 26-tól felfüggesztette a partvédőmű projekttel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálati eljárást. Később azonban az eljárást újraindították.

Illés Lajos, a Viziterv ügyvezetője a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) február 19-ei ülésén adott tájékoztatást a Balatonnal kapcsolatos munkáik aktuális állásáról, így beszélt partvédőművekkel kapcsolatos ügyekről is.
Mint elmondta, “a projekt környezetvédelmi engedélyezése jelenleg folyamatban van, március 5-ére várjuk az engedély kiadását. Reméljük, hogy a környezetvédelmi engedélyt a projekt megkapja.
Az érdekeltek az elmúlt hetekben, hónapokban – tekintettel arra, hogy a vírushelyzet miatt személyes közmeghallgatásra nem volt lehetőség – online véleményezték. Elég sok észrevétel, javaslat beérkezett. Ezeket feldolgoztuk, válaszainkat, javaslatainkat a hatóság irányába megadtuk, illetve azt is, hogy hol látjuk lehetőségét annak, hogy az észrevételeket a projekt későbbi tervezési fázisában figyelembe vegyük” – mondta a BFT ülésen adott tájékoztatójában.

Persze a terv megvalósításáról azután is lemondhatnak, ha megkapták a környezetvédelmi engedélyt. Hisz az engedélyre mindenképp szükségük van ahhoz, hogy a munkáért a nettó 216 millió forintos díjat az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Vizitervnek kifizethesse.

Frissítés: A környezetvédelmi engedélyt 2021. március 8-án kiadták. Itt olvashatja a hirdetményt.

Győrffy Árpád

Előzmény
Bele is szólhat! – Vitalehetőség a balatoni partvédőművek megemeléséről, felújításáról

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

2 Comments on "Tudósok és civilek próbálják megvédeni a Balatont a Vízügy tervezett megaprojektjétől"

  1. Molnár Imre | 2021.03.08. at 22:06 |

    A déli parton nagyon sok olyan helyen nőttek új nádasok, ahol 30 évvel ezelőtt nyoma sem volt nádnak,pl Balatonboglár nyugati részén a Bácska köznél, vagy a Radnóti utca végén. Itt hogy hogy nem pusztul a nádas?

  2. Péter Dr. Garádi | 2021.03.07. at 17:42 |

    A Balaton olyan komplex, hogy nem szabad csak egy szakterület alapján vizsgálni. Igaz, hogy Istvánovics Vera is írta, hogy több vizsgálat és társadalmi konzultáció szükséges a vízcsökkentés témájában. A kutatási eredményével egyetértek, de a következtetésével nem. Azt nem értem, hogy egy kutatócsoport -, pláne, ha a Műegyetem benne van – miért nem egészül ki hidrológusokkal, vízmérnökökkel, település mérnökökkel, stb.?
    Azért írom ezt, mert a vízállást nem lehet úgy belőni, mint ahogy Istvánovics Vera gondolja. Mi van, ha leszállítják 70 cm-re és jön egy aszályos év és júliusra lesz 20-30 cm-es vízállás? Vagy 120 indúl és a szárazság miatt áll be 70-re? A déli parton az alacsony vízállás a kőpart miatti visszaáramlás miatt, zátonyokat, turzásokat épít. Ilyenkor a turzás és a part között alig van vízmozgás és a meleg hatására “berohad” a víz. (L. erről a tihanyi intézet neves kutatójának cikkét: https://mta.hu/tudomany_hirei/minden-amit-a-balaton-algairol-tudni-akart-voros-lajos-okologus-attekinto-irasa-110849) Láttam ezt Fenyvesen néhány éve, amikor 60 cm-nél kisebb volt a vízszint. (Megjegyzés, így fűződtek le a berekterületek is a Balatontól, mert tartós évekig, évtizedekig tartó aszályos időjárásnál új turzás épült. Ma ezen megy a déli vasút és épült ki az ottani nyaraló sáv.) Persze, ha ilyen bekövetkezik gyanítom ön lesz az első, aki ezt érszrevételezi, elfelejtve, amit a mély járatú hajókról írt. Pedig korábban is voltak ilyenek, persze nem ekkora számban. A vízcsökkentés iszonyatos hínarasodáshoz vezetne, mint ahogy a ’60-as években a Keszthelyi- és Szigligeti-öblökben, meg más helyeken is volt. Volt olyan Kékszalag verseny, melyet a hínár miatt csak Györökig vittek.

    A Műszaki Egyetem kutatócsoportjának egyik tagja előadást tartott a 2019-es algavirágzásról. Az hangzott el ott, hogy a ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje óta nem volt 1) algavirágzás, a megépül vízvédelmi rendszereknek köszönhetően, és annak, hogy a vízgyűjtőn lecsökkent a tápanyagterhelés. Tehát a Balatonba nem tudott bemenni a tápanyag. 2) A problémás évben (2019) a befolyóvizekben nem volt kimutatható tápanyagnövekedés.
    Ugyanakkor a Zalán kívül nem vizsgálnak más befolyókat tápanyagra nézve, csak, ha valaki haváriát jelez. A teljes befolyó vízmennyiség 40%-t adja a Zala. Marad 60%. Ennek a 70%-a (az össz. 42 %-a) a Badacsony-Fonyód vonaltól Ny-ra folyik a Balatonba. Vagyis több, mint ami a Zalából jön. Ezeket nem vizsgálják. 2020 júniusában a Balatonmárián olyan algavirágzást láttam a Nyugati Övcsatornában (mely a 2. legnagyobb vízhozamú befolyója a tónak és 30-50%-t hozza a Zala vízmennyiségének) és a kikötőben, amit életemben nem. Még agyon trágyázott halastavakban sem, pedig ilyet láttam eleget. A Zalának a Kis Balaton valóban egy jó szűrője. A többi befolyó szűrői sajnos messze nem ilyen hatékonyak. Pl. ott a Tapolca patak, melyen van egy intenzív haltelep (pisztrángos), és utána szűrő nincs. Vagyis én nem zárnám ki exkatedra a külső tápanyagterhelés lehetőségét. De, ha mégis megtesszük, kedvezésképpen a tudós uraknak és hölgyeknek, akkor ott van 30 év szálló pora, mely tápanyagokat is hordozva hullik a Balatonba. Mi ez, ha nem külső forrás.
    Ha igaz ez a hőrétegződéses dolog (melyet hipotézisként felállítottak, majd a vizsgálatok alapján tényként állapítottak meg), akkor ez úgy lehetne elfogadható, ha arra is magyarázatot adnak, hogy az elmúlt 30 évben miért nem fordult elő egyszer sem hasonló. Tápanyag biztosan volt az üledékben, meleg volt, 2-3 nap szélcsend, vagy gyenge szeles idő biztosan volt. A hőmérséklet rétegződést nem vizsgálták, tehát visszamenőleg erről nincs információ. De minden egyéb adatot meg lehetett volna szerezni, hogy választ adjanak arra, hogy miért nem volt 30 nyáron az 1000-1500 napból egy napon sem, ami olyan helyzetet idézett volna elő, mint 2019-ben. A meteorológiai adatokat (hőmérséklet, szél, légnyomás stb.) napra és 30 évre (még régebbre is) visszamenőleg le lehet kérdezni, a vízállási adatokat szintén, az 1 m mélyen és a felszínen mért vízhőmérsékleteket szintén, a hullámmagassági adatokat szintén. Egyedül a 10-20 cm-kénti hőmérséklet rétegződést nem. De a többi adatból erre is lehetne már következtetni. Tehát addig, amíg ezt visszamenőleg nem modellezik és ez alapján nem jelentik ki, hogy ilyen egyedi, véletlenszerű helyzet, a kiváltó faktorok tekintetében 30 éve nem fordult elő, mint 2019-ben, addig én ezt az előadásban részletezett megállapítást nem tudom elfogadni.
    Ehhez jön az is, hogy kijelentette az előadó, hogy 2020-ban szerencsére a kiváltó tényezők nem álltak össze, úgy, mint előző évben. Nos, akkor a nyári algavirágzást Györök előtt, majd Mária és Berény térségében, Ábrahámhegy és Fonyód között, Szepezd és Lelle között, Szárszó előtt mi okozta? Akkor is jogos ez a kérdés, ha olyan magas klorofill koncentrációk nem is voltak, mint 2019-ben a Keszthelyi- és Szigligeti öblökben. De az algavirágzás így is tény volt, ráadásul 2019 előtti 30 évben nem hogy a Keszthelyi- és Szigligeti öblökben nem volt, de ettől K-re soha. Még a nagy eutrofizációs évtizedekben sem.

    Ami az algákat illeti Vörös Lajos (ÖK Balatoni Limnológiai Intézet) Istvánovics Vera és mts-i véleményével ellenkezőt fogalmazott meg cikkében (https://mta.hu/tudomany_hirei/minden-amit-a-balaton-algairol-tudni-akart-voros-lajos-okologus-attekinto-irasa-110849), mert szerinte az alacsony vízállás a vízminőségre nézve hátrányosabb, mint a magas.

    Az algatúlszaporodás megakadályozására, a lehetőségének csökkentésére nem az alacsonyabb vízszint a megoldás, hanem a lepelkotrások újbóli megkezdése. Ehhez azonban olyan tározókra is szükség van, ahova a kotort üledéket elhelyezik, majd onnan elszállítják. Ilyen jelenleg csak egy van, mely üzemel, a Györök és Vonyarcvashegy közötti területen. Persze az is abszurd, hogy innen teherautókkal kell elszállítani a kiszikkadt üledéket (mely bányasebhelyek betemetésére és egyéb rekultivációs célokra kiváló), nem pedig vasúton. Pedig a kérdéses területen könnyen lehetne egy iparvágányt építeni az üledék elszállítása céljából.
    Az egy más kérdés, hogy az érintett települések lakossági fórumain mindent megvétóznak.
    (Megjegyzés: az is abszurd, hogy a kikötőkhöz és más megvédendő területekhez szükséges hullámtörő követ teherautón kell 50-100 km-ről szállítani, óriási környezeti károkat okozva, mert 1) a civilek bezáratták az utolsó permi homokkő bányákat, 2) eladták az utolsó ipari kikötőket a Balatonon, vagyis ilyen már nincs.

    Ami a nádasok pusztulását illeti érdekes, hogy itt is csak a magas vízállást említik, mint negatív faktort. Pedig van még jó néhány károsító tényező: 1) évtizedek óta a teljes és egységes nádvágás elmaradása (az avas öreg nád megfertőzi gombabetegségekkel a fiatal tavaszi hajtásokat, az új nádat), 2) a nádasok felszabdaltsága, stégekkel, bejárókkal, 3) a nádasok part felőli részén a nedves rétek eltűnése a feltöltések miatt (az az növénytársulási egymásutániság szakad meg mely a nyílt víz felől nézve a következő: nyílt víz élővilága, hínarasok, nádas, sás, gyékényes, nedves rétek, füzesek, égeresek) stb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár