A sors kegyetlen játéka, hogy a Csokonai Társaság idei hévízi tanulmányi napjainak a szívvel foglalkozó előadásain épp az ötletadó, a társaság elnökségi tagja, Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő nem lehetett jelen, mert júliusban szívproblémái miatt elhunyt.
A tanulmányi napokat hagyományosan a társaság elnöke nyitotta meg. Tar Ferenc emlékeztetett rá, hogy a szervezet története a múlt század utolsó negyedére nyúlik vissza. A Zalából elszármazott Major-Zala Lajos Svájcból visszaköltözve a Hévízen vásárolt nyaralójába hívta meg Lajos napra művészbarátait, hogy újabb műveiket bemutassák egymásnak és beszélgessenek az írás dolgairól, a művészetről, barátságról, szeretetről. A névnapi irodalmi szalont 1985-től Csokonai Asztaltársaságnak nevezték, majd negyedszázada már “Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaság” néven hivatalos szervezeti formában működnek. A céljuk a magyar kultúra ápolása itt Hévízen. Mindezt úgy, hogy minél többen jöjjenek el az országból és a határon túli magyar területekről, ahogy ez az idén is történt. Bár tizenegy éve már az alapító nélkül működnek, a társaság céljai nem változtak semmit, most is olyan fontos dolgokról beszélnek, mint az álom, a család, a barátság és az idei alkalommal a szív, mondta az elnök.
A tanulmányi napok résztvevői a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház kultúrtermében
Tarr Ferenc beszélt arról is, hogy a folyamatos működés alapvető biztosítéka a hévízi önkormányzat, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház és mások kitartó támogatása.
A résztvevőket köszöntötte a rendezvénynek helyet adó, díjat, biztosító reumakórház vezetője is. Mint dr. Kvarda Attila főigazgató elmondta, azért is támogatják szívesen a társaságot, illetve a rendezvényt, mert az orvoslás mellett a kultúra és a művészet is rendkívül fontos. Ahhoz hogy jól tudják a szakmájukat művelni és az embert holisztikusan egyben tudják látni, ezzel a területtel is foglalkozniuk kell.
Az előadások előtt Gálfalvi György marosvásárhelyi irodalomtörténész emlékezett meg a barátról, pályatársról, Kántor Lajosról. Eget tartó ember volt – mondta a Korunk című folyóirat egykori főszerkesztőjéről. A nemzetiségi sorsban élőknek különösen fontos ez a fogalom. Ilyen eget tartó emberekre lenne szüksége, akik a közös sorsot nem csak felmutatni tudják, és nem csak a jelent teszik valamennyire elviselhetővé, hanem jövőt is biztosítják.
Kántor Lajosról a pályatárs, Gálfalvi György emlékezett meg
A rendezvény első két napján különböző területekkel foglalkozó emberek beszéltek a szívről, mint orvosi, vagy sportolói kérdésről és legfőképp versek, regények szereplőjéről különböző korok, alkotók műveiben. Az idén is főhajtással, koszorúzással emlékeztek meg Csokonai Vitéz Mihály és Major-Zala Lajos.
Prof. Dr. Veress Gábor, a balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgató főorvosa a szívkórház történetét, munkáját mutatta be. Majd Pálinkás Rita főnővérrel egy operett részletet és a Hulló levelek című dalt is előadták
Természetesen az idén sem maradt el a Lilla-díj elnyeréséért kiírt költőverseny, amihez Zalán Tibor költő kötelező alapként a Fekete krétám csendje; Eljutok, ugye eljutok a liftig; Alighanem, ha nem; Major Zala Lajos mondaná; A szív nem felejt – szöveget adta meg.
Hagyományosan Zalán Tibor ismertette a költőversenyhez felhasználandó alapszöveget
A zsűri a napközben megírt versek közül a nagykanizsai Kardos Ferencét ítélte legjobbnak, így ő kapta a Lilla-díjat. A díj a szobron kívül egy hét pihenés a Hévízgyógyfürdő szállodájában két személy részére teljes ellátással.
Mivel a zsűri kimagaslónak találta a második legjobb verset is, annak szerzőjét, Zelena Dorinát, a hévízi Bibó István Gimnázium diákját Tavirózsa-díjjal jutalmazta. A díjjal járó ajándék egy hosszú hétvége 2 fő részére a Hévízgyógyfürdő szállodájában. A két díjat Zalán Tibor és a díjakat felajánló dr. Kvarda Attila adta át.
A társaság az elnökség döntése alapján minden évben Csokonai-díjjal ismer el egy olyan személyt, aki az egyetemes magyar kultúráért és a Csokonai Társaság életének gazdagításáért sokat tett. A díjat az idén Bence Lajos szlovéniai író, költő, szerkesztő kapta. A Lendván élő irodalmárnak Tar Ferenc adta át az emlékplakettet és 100.000 forintos pénzdíjat. Az idén a fentieken túl Takács-Szencz Lívia Zala György díjas festőművész képét is megkapta a díjazott a festő felajánlásának köszönhetően.
A tanulmányi napok programját az idén fotókiállítás egészítette ki. Gelencsér Ferenc fotóművész, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum fényképésze, az irodalmi napok állandó résztvevője a negyedszázaddal korábbi rendezvényeken készítette a társaság múltját felidéző képeket.
A Lilla-díjas Kardos Ferenc (balról), Zalán Tibor és Tar Ferenc a fotókiállítás képei előtt – az alsón éppen Zalán Tibor látható mintegy 25 évvel fiatalabban, felette a mostani találkozóról betegsége miatt távol maradó Alexa Károly irodalomtörténész, legfelül Kántor Lajos
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Iratkozzon fel a heti hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!
