Dupla aranytojást tojó tyúk – Sittlerakással kezelik a tájsebet a Balaton-felvidék szívében

A Rendesi-hegy tetejébe mélyedő balatonrendesi vöröshomokkő bányaErdők, szőlők ölelésében, a tótól alig másfél kilométerre lévő, a Rendesi-hegy tetejébe mélyedő balatonrendesi vöröshomokkő bánya, ami a jövőben sittlerakóként is működik. Balról a távolban a fonyódi dombok, jobbról a Badacsony

Negyven éven át hordhatják a sittet a világörökség várományos terület központjában lévő hegy gyomrába. Egy évtizedek alatt kialakult rend borul fel azzal, hogy a Mészkő-Polgár Kft. hulladékkal töltheti fel a Rendesi-hegy tetején működő vöröshomokkő bányájának kivájt gödrét. A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata a hulladék lerakását hivatalosan hasznosításként értelmezi.

Ahogy a Horváth László osztályvezető illetve Takács Szabolcs kormánymegbízott által aláírt határozatból kiderül, a Kft.-t képviselő Piller Péter 2018. augusztus 15-én nyújtott be kérelmet a balatonrendesi “0139 hrsz. alatti ingatlant érintő nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység végzése tárgyában”.

A balatonrendesi vöröshomokkő bánya és környezete a Google Earth térképén

A balatonrendesi vöröshomokkő bánya és környezete a Google Earth térképén

A kormányhivatal alig egy hónappal később ki is adta “az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatot”, amivel hozzájárult a “hulladék hasznosítási tevékenység” végzéséhez. A végleges hozzájárulás azonban csak két évvel később, 2020 októberében született meg, mert a kővágóörsi Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület fellebbezést nyújtott be az első, majd a második határozat ellen is. A másodfokként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal különböző okok miatt mindkét alkalommal megsemmisítette a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát.

Világörökségi várományosi terület az érintett települések szerint - A középen lévő Balatonrendes már eleve lemaradt a működő bánya miatt - Forrás: ORTT

A világörökségi várományosi terület. Az érintett települések színesen kiemelve. Balatonrendes már eleve lemaradt – vélhetően a működő bánya miatt -, de így is ott van pont a közepén – Forrás: ORTT

A kérelmező a kifogások alapján többek között egy erdőrésszel csökkentette a sittlerakásra tervezett területet és pontosította a “hasznosításra” kiszemelt hulladékok körét. Ezek után a Veszprém Megyei Kormányhivatal harmadik alkalommal már véglegesen rögzíthette, hogy “A rendelkezésre álló adatok és dokumentumok, továbbá a szakhatósági állásfoglalás és a jegyző nyilatkozata alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A tervezett tevékenység megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszereire nem jár jelentős környezeti hatással, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A tervezett tevékenység nem kötött egységes környezethasználati engedélyhez.”

A balatonrendesi vöröshomokkő bánya és sittlerakó a Káli-medencével

A balatonrendesi vöröshomokkő bánya és sittlerakó északon a Káli-medencével – Fotó: Győrffy Árpád

A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata alapján a Mészkő-Polgár Kft. jogosulttá vált a mintegy 3,5 hektáros területen többek mellett meddő, hulladék homok és agyag, kőtörmelék, hulladékkavics, üveg alapú szálas anyagok hulladékai, üveghulladék, hulladék beton, betonkészítési iszap, tégla, cserép, kerámia és azok keverékének, kotrási meddőnek a lerakására naponta maximum 120 tonna mennyiségben. A sittlerakás 40 éven át folyamatosan tarthat, mert a határozat szerint nem csak a most üres gödröt lehet feltölteni, hanem a jövőben kibányászott kő helyére is folyamatosan lehet a sittet hordani.

Hotel Via Bontása Keszthely

Akár a Rendesi-hegy gyomrába is elföldelhették volna a tavaly lebontott keszthelyi Via Hotelt, ha nem semmisítik meg a kormányhivatal első határozatát – Fotó: Győrffy Árpád

A hulladéklerakás ellen kétszer is tiltakozó Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület többek között az akkor még hatályos Balaton törvényre hivatkozott, ami kimondta, hogy az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők. A Balatont törvényt tavaly márciusban felváltó “Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szóló törvényben már csak az új hulladékártalmatlanító létesítését tiltják. Ez viszont nem lehet akadály, mivel a határozatban tételesen rögzített lerakható anyagok nem számítanak veszélyes hulladéknak, ez a lerakás sem számít ártalmatlanításnak.

Az sem segítené a tiltakozókat, ha az új törvényben is szerepelne a hulladéklerakó létesítésének tilalma, mert a hivatalos álláspont szerint Balatonrendesen nem lerakás, hanem hasznosítás történik. Illetve ebben az esetben maga a lerakás számít a hasznosításnak – hogy a sittel visszatemetik, majd talajréteggel letakarják, növényekkel beültetik a kibányászott kő helyét. A hasznosítást pedig nem tiltja semmi, és a cégnek engedélye is van ehhez.

A balatonrendesi vöröshomokkő bány és sittlerakó

A balatonrendesi vöröshomokkő bánya és sittlerakó a háttérben Pálkövével, Balatonrendessel, Ábrahámheggyel és a Balatonnal – Fotó: Győrffy Árpád

Bár nem tárgya az engedélyezésnek, de nem kerülhetjük meg a hasznosítás másik értelmét sem, az üzletit. Képzeljük csak el, micsoda hasznot hozhat, ha valaki a telkére befogad több mint egymillió tonna sittet, amit mai árakon tonnánként nettó kétezer forint feletti díjért lehet lerakni az üzemelő lerakókban. Mivel mindez egy továbbra is működő bánya folyamatos feltöltésével valósul meg, az érintettek akár innovációs díjat is érdemelnének. Gyakorlatilag megalkottak egy olyan aranytojást tojó tyúkot, amelyik elől a kő kitermeléssel, hátul a kitermelt kő helyének betemetésével duplán tojja az aranytojásokat legalább 40 évig.

Balatonrendesi vöröshomokkő bánya

A bányában már most is bőségesen van hely a sitt lerakására, de a folyamatosan zajló kitermelés miatt évtizedekig pótlása is lesz – Fotó: Győrffy Árpád

Az új sittlerakótól alig kétszáz méterre található az a rekultivált szeméttelep, ahová a környék településeiről hordták a háztartási hulladékot 1987-től. Természetesen veszélyes hulladékot ide sem lehetett lerakni, mégis előfordult, hogy egy badacsonyörsi pincészetből hét konténernyi, bor szűrésére használt ferrocianiddal átitatott azbesztlapot pakoltak le. Az eset miatti kiakadást fokozta, hogy a lerakás helyétől alig két kilométerre volt az akkor még működő Kékkúti-forrás, aminek akár a vize is szennyeződhetett volna.

Balatonrendesi szeméttelep

A balatonrendesi szeméttelep 1993-ban, ahová még ferrocianiddal átitatott azbesztlapok is kerültek legalább egyszer – Fotó: Győrffy Árpád

A zajos teherautó forgalom és hasonló ügyek is hozzájárultak a telep gyors bezárásához. Az évtized elején több más szeméttelepekkel együtt szarkofág alá temették ezt is 3,4 milliárdos uniós támogatással.

Rekultivált szeméttelep Balatonrendes

Így néz ki 2020-ban az uniós pénzből készített szarkofág, ami az egykori szeméttelepet elfedi – Fotó: Győrffy Árpád

Balatonrendesi szeméttelep csurgalékvíz tárolója

A múltat idézi ma is a balatonrendesi szeméttelep csurgalékvíz tárolója az évtizedek alatt összegyűlt anyaggal – Fotó: Győrffy Árpád

A felhagyott kőbányák esetében a Balaton-felvidéken eddig nem volt divatban hogy szeméttel temetik be. Az egykori bányagödrök ma is mementóként mutatják, mit követtünk el a hegyeinkkel. Ezek többnyire nagyon kedvelt kirándulóhelyek, tanösvényekkel, kiállításokkal mutatják be a távoli földtörténeti múltat és az emberek későbbi tetteit. De van példa arra is Alsóörsön, hogy színházzá, turisztikai szolgáltatásokat kínáló közösségi térré alakították a hajdani kőbánya gödrét.

Az alsóörsi kőbánya

Az amfiteátrummá, turisztikai központtá alakított alsóörsi vöröshomokkő bánya a nézőtér kialakítása idején májusban – Fotó: Győrffy Árpád

Ha valaki mégis sittlerakók nyitását tervezné bennük, a határ gyakorlatilag a csillagos ég lenne, annyi szabad hellyel rendelkezünk a Balaton-felvidéken. A legismertebbek közül a Hegyestűt csak azért nem vehetjük ide, mert fokozott védelmet kapott. A Haláp-hegy is önkormányzati védelem alá került, de manapság ez nem lehetne igazi akadály. De ott van a Hajagos is a hatalmas bányagödreivel. Ezekbe a Balatonrendesre szánt sitt sokszorosát földelhetnék el.

A Hegyesű torzója ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik kiemelt látogatóhelye

A Hegyestű torzója ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik kiemelt látogatóhelye – Itt is lenne bőven hely sittlerakásra – Fotó: Győrffy Árpád

A Haláp-hegy bányakrátere

A Haláp-hegy bányakrátere – Itt több mint 30 hektáros területen bányászták el a hegyet. Egy erre hajlamot érző vállalkozás hasonlóan gondolkodó hatósággal rendkívüli dolgokat művelhetne benne – Fotó: Győrffy Árpád

Hajagos-hegyi bánya

A Diszel fölött magasodó Hajagos-hegy felhagyott bazaltbányájának sziklafala a Csobáncról. Akár ezt is el lehetne takarni szeméttel – Fotó: Győrffy Árpád

Nem zárhatjuk ki, hogy jönnek majd olyanok, akik jogalkotóként, hatósági emberként és persze vállalkozóként a rendesihez hasonló megoldással képzelik az ilyen helyek “rekultivációját” is. Ahogy ez most kinéz, rajtunk nem fog múlni. Sajnos.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

2 Comments on "Dupla aranytojást tojó tyúk – Sittlerakással kezelik a tájsebet a Balaton-felvidék szívében"

  1. Apor Ivánné | 2020.12.03. at 19:24 |

    Kedves Győrffy Árpád,
    rendszeres olvasója vagyok a hírleveleinek. Köszönöm a jövő nemzedéke iránti töretlen
    kiállását. Egy a baj, a Balaton-felvidéken Önből csak egy van. Kellene több ezer.
    If I were now 50, I could help you. But I am over 75.
    Visszatérve a témára, kicsi ország, kicsi lélekszámmal vagyunk, de az 1 főre jutó
    szemét, építési hulladék,környezetrombolás, stb. tekintetében “világelsők”!
    Világelsők vagyunk a “térkövezésben”, a “láncfűrész” kezelésében. (ld. Bp. V.ker. Kossuth tér) (no az ott lévő szobrokról is van véleményem).
    Bezárva: milyen ország az, ahol nincs Vízügyi Hivatal, Műemlék Felügyelőség,Környezetvédelmi Minisztérium, Egyészgégügyi Minisztárium? Oktatásügyi Minisztérium?
    Van helyettük “Emberi erőforrás….” hülyeség. (v. hüjeség?)
    Jó egészséget, további szuper leveleket! Üdvözli egy vén nyugger: Apor Ivánné

  2. Marik Anikó | 2020.12.03. at 09:12 |

    Kedves Illetékesek! Leülhetsz, hlye vagy fiam, egyes!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár