Magasabb fokozatba kapcsoltak az egykori balatonaligai pártüdülő, a mai Club Aliga fejlesztői. A gyakorlatban is megkezdték a kiaknázását a kormánytól tavaly augusztusban rendelettel kapott kivételes lehetőségeknek. Ehhez desszertként a napokban még egy újabb milliárdos ajándékcsomag is érkezett nekik a közös kasszánkból.
Az úttörőtábori lakópark kapcsán írtam arról tíz napja, hogy egyes kedvezményezettek a kerítésen kívül már elkezdték beváltani azokat a bónuszokat, amiket közvetlenül a kormánytól kaptak a tavaly augusztusi rendelettel. A történet most a kerítésén belül folytatódik, a Club Aligában szintén elkezdődött a bónuszok beváltása az Aliga II néven ismert rész parti sávjának felosztásával.
Az ingatlan-nyilvántartásban 294-es helyrajzi számon szereplő terület nagyon fontos része volt annak a településrendezési szerződésnek, amelyik a Club Aligát birtokló Pro-Mot Kft. előző tulajdonosai és balatonvilágosi önkormányzat között 2013-ban létrejött. A megállapodás kimondta, hogy a közvetlenül a Balaton mellett mintegy 700 méter hosszan elnyúló terület parti sávjának túlnyomórészét önálló helyrajzi számra kell venni, és Aliga II sétány néven meg kell nyitni mindenki előtt.
A telek fentiek szerinti megosztására azóta sem került sor. A Pro-Mot Kft. új tulajdonosának, az akkor még Tiborcz-Mészáros érdekeltségű Appeninn Nyrt. 2018-as megjelenése óta esély sem látszott erre, tavaly augusztustól pedig már jogszabály is kizárta a lehetőséget. “A telken, illetve az abból telekalakítással létrejövő telkeken parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület, közhasználat elől el nem zárható terület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn” – mondta ki az Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet. A kormány megtiltotta annak érvényesítését, amit a falu lakóinak és nekünk is kiharcolt a tulajdonossal folytatott több éves tárgyalás alatt.
Nem rég végrehajtották a telek megosztását. Persze nem hosszában, hanem keresztben, összesen 16 részre bontva a kormányrendeletben kapott lehetőségeknek megfelelően. A kormány tavaly augusztusban ennél a területnél is szállodafejlesztéssel indokolta az itt zajló ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű kezelésének elrendelését. Ezzel a kiemelt jelentőséggel magyarázták, miért rúgták fel a korábbi építési, telekalakítási előírásokat, miért lehet az elfogadottnál kevesebb zöldterület, nagyobb beépítettség és épületmagasság, miért lehet akár közvetlenül a Balaton-partra is építkezni a máshol érvényes 30 méteres távolságtartás semmibe vételével.
A terület megtisztításának tavaly februári indulásánál az Appeninn Nyrt. közleményt adott ki, amiből kiderül, eszében sincs erre a területre szállodát építeni. “Az üdülőterület északi részén, az úgynevezett Aliga2 részterületen több, régóta elhanyagolt, védettséget nem élvező, és esetenként balesetveszélyes, korábban elzárt épület lebontása, valamint a körülöttük lévő elburjánzott növényzet rendbetétele is megindult. A fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának finanszírozását“ – írták 2020. február 18-án. (kiemelés gyá.)
A régi épületek többségének akkori ledarálásakor még egyértelműnek tűnt, hogy az itt álló Kádár-villa és a Castro nevével is emlegetett Elnöki-villa megmarad. Ma már erről is más híreket hallani. A két épület fennmaradását elvileg garantálná az önkormányzat településkép védelméről hozott 2017-es rendelete, ami helyi védettség alá helyezte ezeket. Kérdés, hogy ezt a tervezett értékesítés utáni későbbi tulajdonosok mennyire veszik majd komolyan.
A védettséget 2015 előtt még kötelezően be kellett jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, hogy a telek tulajdonosa véletlenül se mondhassa azt, nem szóltak neki. A bejegyzést előíró FVM rendelet 2015-ös módosítása, majd 2016-os hatályon kívül helyezése eltörölte ezt a kötelezettséget, s a településkép védelméről 2016-ban megalkotott törvény sem hozta vissza. A már említett helyi rendelet ugyan rögzíti, hogy a helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek mit kell tartalmaznia, de azt nem, hogy ezt a bejegyzést meg is kell csinálni. Az érintett telekrészek új tulajdoni lapjai nem tartalmaznak ilyen bejegyzést. Az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban küldött levelem pedig eddig válasz nélkül maradt.
Ugyanígy nem találtam a helyi rendeletben előírt védettségről tájékoztató táblát sem a két épületen. És a Kádár-villa esetében az önkormányzat arra se szorította rá a tulajdonost, hogy a jogszabályában előírtaknak megfelelően karbantartsa, megóvja a védelem alatt álló ingatlant. Mintha csak arra játszanának, hogy majd életveszélyes állapotra hivatkozva elbontsák az épületet.
Az 1974-ben épített, Ács Tamás által tervezett épület a védetté nyilvánítási javaslat szerint a 60-as, 70-es évekre jellemző kiemelkedő építészeti és egyben társadalomtörténeti emlék.* Ha így megy tovább, valóban csak emlék marad.
•
A fentiekhez kapcsolódó eheti hír, hogy a Pro-Mot Kft. újabb 1300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a közös pénzünkből. A turisztikai attrakció és szolgáltatás fejlesztés a Club Aligában című projekt célja, hogy “olyan új közösségi teret létesítsen a Club Aliga területén az ún. agóra fejlesztésével, amely jó eséllyel betöltheti a település főterének funkcióját köztéri bútorok és látványelemek elhelyezésével” – írják többek között az Appeninn Nyrt. közleményében.
Ha ez a települési főtér funkció itt megvalósul, az még nagyobb varázslat lehet, mint a Balatontól több száz méterre épített parti sétány Balatonfüreden. Hisz a Club Aliga érintett részét és a falu állandó lakosokkal sűrűn lakott területét nem csak nagy távolság, hanem a Club Aliga fölé tornyosuló magaspart is elválasztja egymástól. A kettő között több kilométeres kerülőre kényszerítve a közlekedőket.
A főtéri funkcióhoz szükséges szerves kapcsolat legfeljebb akkor alakulhatna ki a település érintett részei között, ha állandó helikopterjáratot működtetnének. Természetesen ez a lehetőség sem zárható ki, mert a most kapott támogatással együtt már 10.000 millióhoz közelítő ajándékból akár erre is telne.
Mint korábban írtuk, a kormány a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül tavaly áprilisban 1000 millió forinttal segítette a céget a “kikötő fejlesztése a Club Aligában projekt” megvalósításában, májusban pedig további 7.400 millió forintot kaptak a közös pénzünkből a “Balatonvilágos Club Aliga hotel és élményközpont fejlesztésre”.
Ennyiből akár helikopterezni is lehet.
Győrffy Árpád
*Jelzem, hogy a Kádár-villa védettségéhez politikai alapon közelítő hozzászólásokat nem tekintem védettnek, és törlöm azokat – gyá.
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Kedves Farkas Valéria!
A legbiztosabb, ha idézem a vonatkozó jogszabály fontosabb részeit.
“Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény vonatkozó részeit
71. § (1) A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(3) Vízparton a vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a partmenti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot, és azon a parti sétány kialakítását.
(4) A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el, kivéve, ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik. Jogszerűen épített épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.
46. Természetes partszakasz és közhasználatú parti sétány
74. § (3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a településrendezési eszközökben, kivéve, ha a kijelölés természetvédelmi érdeket sért, vagy állami feladatellátást akadályoz. Belterülethez csatlakozó partszakasznak tekinthető az a külterületi partszakasz is, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonal és a belterület között legfeljebb 50 m szélességben húzódik.”
Én ezt az egészet, soha sem értettem. Kötelező, vagy nem kötelező 30 m partot a köz számára szabadon hagyni?
Gátlástalan területrablás folyik! Kik választották ezt az önkormányzatot? A kormány milliárdjaiból csordogálhat másokhoz is?…
Újabb döbbenet! Sok évvel korábban a Tópart hotel melletti értékes területet osztották fel telkekre úgy, hogy a parti 10 m-s sáv megközelíthető maradt mindenki számára. Még padokat is kirakott az önkormányzat. Majd eltűnt a lejáró és a telkeket meghosszabbították a partig. Ma már luxus nyaralók sora áll rajtuk! Hány méter partot vesztett itt a település? Ez folytatódik most is!