Balatoni algásodás – Tavaly néhány napig tiltani kellett volna a fürdést, véli a kutató

A kutató szerint tavaly nyáron intézkedni kellett volna, mert több napon át alkalmatlan volt a víz a fürdésre - Fotó: Győrffy Árpád

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről az MTI-nek csütörtökön.

 

Istvánovics Vera kifejtette, a balatoni ökoszisztéma végső soron a hosszú távú regionális éghajlati változékonyságtól függ. A tavalyi algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba, annak oka az volt, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál. A magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás viszont ösztönözte a folyamatot – mondta Istvánovics Vera.
Közölte, a kutatócsoportnak az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz is eljuttatott álláspontja szerint felülvizsgálatra szorul az üzemi vízszint pár éve történt megemelése, az éghajlatváltozással jelentkező vízmennyiségi probléma mellett a vízminőségieket is figyelembe kell venni – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések. Szerinte az eddigieknél gyakoribb vízminőség-ellenőrzésre van szükség. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport további kutatásokat szorgalmaz a témában.

 

A keszthelyi part előtt található állomás durva adatokat mért tavaly – Fotó: Győrffy Árpád

Tavaly szeptemberben a Balatontippen megjelentetett cikkünkkel értük el, hogy nyilvánosság elé kerüljön a balatoni algásodás problémája.  A szakértők azóta többféleképpen magyarázták a rendkívüli helyzet kialakulásának okait. Igaz, az is kiderült, hogy megfelelő mérések, kutatások hiányában csak az algáktól átláthatatlanná vált vízben tapogatóznak.

Szeptemberben a téma tihanyi kutatója, Vörös Lajos professzor azt nyilatkozta nekünk, hogy “Ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és a foszfort a Zala vize hozta. Ezt erősíti egy másik adatsorunk, ami azt mutatja, hogy a Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására.”
Elmondta azt is, hogy a megnövekedett mennyiség biztosan összefügg a Kis-Balatonban zajló, számukra ismeretlen biokémiai folyamatokkal. “Mi a Balatonban végzünk méréseket. Pénzért hozzájuthatunk azokhoz az adatokhoz is, amiket a Vízügy napi rendszerességgel mér Fenékpusztánál a Zalán át a Balatonba érkező víz, illetve a foszfor és nitrogén mennyiségéről. Rendkívül fontos adatokról van szó, mert innen kapja a Balaton a befolyó vizek felét. Nagyon fontos lenne, hogy ezekkel az adatokkal dolgozni tudjunk, de ez sem lenne elegendő. Ha előre látni akarjuk, mire számíthatunk, és esetleg befolyásolni is szeretnénk a folyamatokat, akkor azt is tudnunk kellene, mi zajlik a Kis-Balatonban.”
Mint a Balatoni Szövetség legutóbbi közgyűlésén kiderült, az adatokhoz való hozzáférésben igazi változás azóta sem történt. A MTI anyag szerint Istvánovics Vera nem is számol a Kis-Balatonnal, mint lehetséges okkal, szerinte a tóban kell keresni az okokat.

 

Vörös Lajos a Kis-Balatonban Is keresné a Balaton algásodásának okát, Istvánovics Vera szerint az algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba – Fotó: Győrffy Árpád

Meglepő újdonság Istvánovics Vera nyilatkozatának az a része, amelyikben hivatali mulasztással vádolja az érintett hatóságokat. “A keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések” – mondta az MTI szerint.

 

Ha nem történnek valódi lépések, megérhetjük, hogy csak burokban fürödhetünk a Balatonban – Fotó: Győrffy Árpád

Ugyancsak újdonság a magasan tartott vízszint vízminőséget veszélyeztető hatásának kiemelése. Amit persze már régóta sokan mondanak, de az algásodással összefüggésben most jelent meg ilyen hangsúlyosan a feszített víztükör hatása.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

1 Comment on "Balatoni algásodás – Tavaly néhány napig tiltani kellett volna a fürdést, véli a kutató"

  1. Kocsis Miklós | 2020.02.14. at 20:26 |

    Durván 60 éve a szabad időm 80%-át, 40 éve pedig évi 6-7 hónapot töltöttem munkámból, hobbiból és hivatásból a Balatonon. Mégsem emlékszem olyan szintű sokkhatásra, amit a múlt évben a Balatonba engedett iszonyatos állapotú, és mennyiségű szennyezett Kis-Balatoni víz okozott. A keszthelyi öböl fuldoklott a huminsavas oxigénszegény víztől, színe a kávézaccot idézte. Érdekes, hogy erre nem tért ki Istvánovics Vera az elemzésében, mint algásodást kiváltó legfőbb tényezőre.
    Kitért viszont a magasabb vízszintre, mint vízminőséget károsító tényezőre!
    Ha igaza lenne a fent említett hölgynek, akkor a tihanyi kút 11m-es vizében már régóta katasztrófális állapotok uralkodnának!
    Elnézést kérek, hogy laikusként vitába szállok a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagjával, de a vízszennyezés időpontjában sokat emlegettük őket, mint olyanokat, akik ilyen esetekben azonnal közbeléphetnének, megkereshetnék a felelősöket és indítványozhatnák a felelősségre vonásukat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár