A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről az MTI-nek csütörtökön.
Istvánovics Vera kifejtette, a balatoni ökoszisztéma végső soron a hosszú távú regionális éghajlati változékonyságtól függ. A tavalyi algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba, annak oka az volt, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál. A magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás viszont ösztönözte a folyamatot – mondta Istvánovics Vera.
Közölte, a kutatócsoportnak az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz is eljuttatott álláspontja szerint felülvizsgálatra szorul az üzemi vízszint pár éve történt megemelése, az éghajlatváltozással jelentkező vízmennyiségi probléma mellett a vízminőségieket is figyelembe kell venni – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések. Szerinte az eddigieknél gyakoribb vízminőség-ellenőrzésre van szükség. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport további kutatásokat szorgalmaz a témában.
A keszthelyi part előtt található állomás durva adatokat mért tavaly – Fotó: Győrffy Árpád
•
Tavaly szeptemberben a Balatontippen megjelentetett cikkünkkel értük el, hogy nyilvánosság elé kerüljön a balatoni algásodás problémája. A szakértők azóta többféleképpen magyarázták a rendkívüli helyzet kialakulásának okait. Igaz, az is kiderült, hogy megfelelő mérések, kutatások hiányában csak az algáktól átláthatatlanná vált vízben tapogatóznak.
Szeptemberben a téma tihanyi kutatója, Vörös Lajos professzor azt nyilatkozta nekünk, hogy “Ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és a foszfort a Zala vize hozta. Ezt erősíti egy másik adatsorunk, ami azt mutatja, hogy a Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására.”
Elmondta azt is, hogy a megnövekedett mennyiség biztosan összefügg a Kis-Balatonban zajló, számukra ismeretlen biokémiai folyamatokkal. “Mi a Balatonban végzünk méréseket. Pénzért hozzájuthatunk azokhoz az adatokhoz is, amiket a Vízügy napi rendszerességgel mér Fenékpusztánál a Zalán át a Balatonba érkező víz, illetve a foszfor és nitrogén mennyiségéről. Rendkívül fontos adatokról van szó, mert innen kapja a Balaton a befolyó vizek felét. Nagyon fontos lenne, hogy ezekkel az adatokkal dolgozni tudjunk, de ez sem lenne elegendő. Ha előre látni akarjuk, mire számíthatunk, és esetleg befolyásolni is szeretnénk a folyamatokat, akkor azt is tudnunk kellene, mi zajlik a Kis-Balatonban.”
Mint a Balatoni Szövetség legutóbbi közgyűlésén kiderült, az adatokhoz való hozzáférésben igazi változás azóta sem történt. A MTI anyag szerint Istvánovics Vera nem is számol a Kis-Balatonnal, mint lehetséges okkal, szerinte a tóban kell keresni az okokat.
Vörös Lajos a Kis-Balatonban Is keresné a Balaton algásodásának okát, Istvánovics Vera szerint az algásodást előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba – Fotó: Győrffy Árpád
Meglepő újdonság Istvánovics Vera nyilatkozatának az a része, amelyikben hivatali mulasztással vádolja az érintett hatóságokat. “A keszthelyi mérőállomáson mért klorofill-koncentráció tavaly több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések” – mondta az MTI szerint.
Ha nem történnek valódi lépések, megérhetjük, hogy csak burokban fürödhetünk a Balatonban – Fotó: Győrffy Árpád
Ugyancsak újdonság a magasan tartott vízszint vízminőséget veszélyeztető hatásának kiemelése. Amit persze már régóta sokan mondanak, de az algásodással összefüggésben most jelent meg ilyen hangsúlyosan a feszített víztükör hatása.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Durván 60 éve a szabad időm 80%-át, 40 éve pedig évi 6-7 hónapot töltöttem munkámból, hobbiból és hivatásból a Balatonon. Mégsem emlékszem olyan szintű sokkhatásra, amit a múlt évben a Balatonba engedett iszonyatos állapotú, és mennyiségű szennyezett Kis-Balatoni víz okozott. A keszthelyi öböl fuldoklott a huminsavas oxigénszegény víztől, színe a kávézaccot idézte. Érdekes, hogy erre nem tért ki Istvánovics Vera az elemzésében, mint algásodást kiváltó legfőbb tényezőre.
Kitért viszont a magasabb vízszintre, mint vízminőséget károsító tényezőre!
Ha igaza lenne a fent említett hölgynek, akkor a tihanyi kút 11m-es vizében már régóta katasztrófális állapotok uralkodnának!
Elnézést kérek, hogy laikusként vitába szállok a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagjával, de a vízszennyezés időpontjában sokat emlegettük őket, mint olyanokat, akik ilyen esetekben azonnal közbeléphetnének, megkereshetnék a felelősöket és indítványozhatnák a felelősségre vonásukat.