Az idei balatoni nyár fő sajtóslágere már nem a lángos ára és a tavalyi szakértői jóslatok ellenére újra támadó árvaszúnyog támadás, hanem a víz drasztikus fogyása volt. Az alábbiakban néhány képpel az ősz eleji, közepi látványt mutatom be, s egyúttal felidézem, az évtizedek óta tartó gondolati erőlködést a külső vízpótlás megoldására.
2026 októberében több Balaton-parti településen jártam, hogy dokumentáljam, milyen is a Balaton 29-32 centiméteres vízállásnál. A földről, levegőből készített fotókat településenként csoportosítva láthatjátok. A strandok, kikötők mellett megnéztem néhány befolyót is, mint kiderült, ezektől most nem sok segítséget várhatunk. Az időhiány miatt néhány olyan települést kihagytam, amiről már két hónappal korábban írtam.
Bevezetőként csak annyit, hogy a Balaton vízszintváltozásának határait a 20. század elejéig Baross Gábor rendelete határozta meg, amiben a gőzhajózási koncesszió feltételeit rögzítette. Eszerint a Sió-zsilipet úgy kell működtetni, hogy a tó legalacsonyabb szintje az Adria színe felett 103,96 méter, a legmagasabb 104,91 méter lehet. Ez a mai kijelölt 0 ponthoz képest -13 centiméteres minimumot és 82 centiméteres maximumot jelentene.
A Vasárnapi Újságban megjelent rajzon a vízállás szabályozására részben lehetőséget adó Sió-zsilip 1863. október 25-én tartott megnyitó ünnepsége – Forrás: arcanum.com
A 20. század első kétharmadában fokozatosan nőtt a vízeresztés lehetséges kapacitása, javították a “levezető árok”, a Sió medrét, és korábbinál nagyobb leeresztő képességű zsilipet építettek Siófokra. Ezek a fejlesztések tették lehetővé, hogy az 1970-es évek közepén olyan, a turizmus igényeit jobban kielégítő szabályzatot alakítsanak ki, amelyik már 70 és 100 centiméter között próbálta tartani a vízszint változását.
Mivel a vízszintet igazán csak alulról tudták szabályozni, hozzátenni nem tudtak, ezért 1997-ben kísérleti jelleggel bevezették a 110 centis maximumot, majd 10 évvel ezelőtt áttértek 120 centiméteres maximum alkalmazására, hogy szárasság esetén lassabban fogyjon el a Balaton. Ennek persze káros hatása is volt a természetre, az épített környezetre. Ráadásul nem tudta felülírni, hogy alapvetően a természet az úr.
Az ezredforduló után négy éven át tartó vízhiány 2012-ben és az idei nyáron újra jelentkezett.
Siófok
Az október végi helyzet bemutatását a címképen látható siófoki Nagystrand fotója után folytassuk a Balaton “nyári fővárosában”.
Hullámtörő a siófoki Aranyparton a Mészöly Géza utcánál 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Mederben sétálók az Aranypart délnyugati végén 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Kőszórás és partfal óvatos sétálókkal a siófoki Rózsakert előtt 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Távolabb a siófoki Újhelyi strand, közelebb a Deák Ferenc sétány és a “Sportstrand” a Bakony utcánál 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Homokon ragadt vitorlás a siófoki Ezüstparton a Tihany utca előtt 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Csónak- és vitorláskikötő a siófoki Ezüstparton 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Száraz meder kőszórással a Cinege-patak torkolatánál a siófoki Ezüstpart délnyugati végénél 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Zamárdi
Életkép varjakkal és kenussal Zamárdiban a Kiss Ernő utca előtt 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A zamárdi Nagystrand keleti része 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A zamárdi csónakkikötő a Bácskai utcánál 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonszemes
A balatonszemesi Napfénystrand szörfössel 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Sétálók a száraz mederben Balatonszemesen a Semmelweis utca előtt 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonlelle
A balatonlellei Napfénystrand medre 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A balatonlellei Nyugati – vagy Virág utcai – szabadstrand egyik hullámtörője 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonboglár
Balatonboglár – kilátás a Platán strand keleti oldalán 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A balatonboglári Szigetstrand 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Fonyód
A fonyódi (fonyódligeti) Árpád part csúszdája 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A fonyódi Árpád part csónakkal, biciklissel 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A fonyódi Árpád part előtti meder délnyugati irányból 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Katamarán a fonyódi Hunyadi László utca sarkánál, távolban a Tomaj motorossal 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Fonyód-Fonyódliget – a Pogányvölgyi-víz kiszáradt torkolata2026. október 15-én 31 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Fonyód – emberek a Kodály utca előtti mederben 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A fonyódi Panoráma strand 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A Tomaj katamarán a fonyódi kikötőben 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A kikötőbejárat kotrása Fonyódon 2026. október 4-én 29 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonfenyves
Balatonfenyves – csúszda a Központi strand északkeleti végén 2026. október 15-én 31 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonfenyves – a Központi strand medre a fonyódi hegyekkel a háttérben 2026. október 15-én 31 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonfenyves – Központi strand medre háttérben az északi parti tanúhegyekkel 2026. október 15-én 31 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonfenyves – akár víz nélkül is használható “lakóhajók” a vitorláskikötőben 2026. október 15-én 31 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Fenékpuszta
A Zala-folyó torkolata Fenékpusztánál 2026. október 15-én 31 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Keszthely
Keszthely – a Helikon strand medre 2026. október 26-án 32 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Keszthely – a Városi strand gyermeköble 2026. október 26-án 32 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Tihany
Tihany – a Sajkodi strand 2026. október 18-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Tihany – fürdőzők hattyúval a Sajkodi strandon 2026. október 18-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A tihanyi Belső-tó az egykori csónakkikötő mólója felől 2026. október 18-án – Fotó: Győrffy Árpád
A tihanyi Belső-tó nyugati irányból 2026. október 18-án – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonfüred
A balatonfüredi Esterházy strand keleti része a gyereköböllel 2026. október 27-én 32 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Röviden a vízpótlásról
A elmúlt 60 évben több megoldást is felvázoltak a Balaton vízének külső pótlására. Számítások születtek a karsztvíz felhasználásáról, a Duna, a Dráva vagy a Mura vízének fel- illetve átszivattyúzásáról, a Rába vízének földalatti alagúton a Balatonba vezetéséről.
A Mura és a Dráva találkozása a horvátországi Légrádnál, Őrtilos közelében 2026. szeptemberében. A jobbról érkező Murából Murakeresztúr közeléből, a balról jövő Drávából Zákány közeléből vezetnék a vizet a Balatonhoz. Mindegyik esetben szivattyúkkal kellene átemelni a közbe ékelődő dombokon – Fotó: Győrffy Árpád
A Rába Marcaltőnél egy korábbi áprilisi áradás idején. A vizét több patak és a Zala-folyó közbeiktatásával, egy a Kemeneshát alatti alagúton hoznák a Balatonba – Fotó: Győrffy Árpád
A vízpótlás tervezgetése közben az is kiderült, hogy külső vizet nem tudunk érdemi mennyiségben a Balatonhoz hozni. S ha tudnánk is, egy ilyen beruházás jelentős környezeti károkat és más problémákat okozna az érintett területeken. Így igazán két kérdés marad:
– Hogyan tartható fenn ebben a korlátozott természeti formában a tóra épülő gazdaság működése, mennyire kell elébe menni a változásoknak
– Mit teszünk, ha a vízszint csökkenését pozitívan fogadó természet, nádak és más növények elveszik tőlünk az eddig használt területek, lehetőségek jelentős részét
Az alkalmazkodás egyik elképzelt módja – Önjáró lángos- és sörfutár az Árpád part medrében – Fotó és montázs: Győrffy Árpád
Vannak más utak is
A badacsonyi strand 2026. október 26-án 32 centiméteres vízállásnál – mára a nádas nemcsak a Tátika erkélye alatti területet foglalta el, már a strand medrének egy részét is elvette. Ha tovább tart a szárasság, a nád és kísérői még több területet követelnek maguknak, amiben számíthatnak a “zöldek” támogatására – Fotó: Győrffy Árpád
Az elárvult területeken a növények mellett megjelenhetnek az állatok is – ahogy a képen látható paloznaki nádas közepén. Igaz, ők még nem merészkedtek át a 71-es alatti aluljárón. de erre is sor kerülhet – Fotó: Győrffy Árpád
Pótlás nélkül mi lesz a vízszinttel?
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján jövő tavasszal akár ki is önthet a Balaton, mert olyan esők jönnek, amit a továbbra is felújításra váró Sió-meder nem tud levezetni. De az is előfordulhat, hogy kisebb emelkedés után jövő ilyenkorra a mainál is 30 centiéterrel lesz alacsonyabb a tó vízszintje, ami aztán ismétlődhet is.
Balatoni vízmélységek a vízrajzi osztály 1894-95-ös felvételei alapján – Forrás: Hungaricana – Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Ma már közpénzen készül pontosabb, a kornak megfelelőbb digitális térkép is, de amíg ahhoz nem férhetünk hozzá, elég ez a régi rajz is, ami első ránézésre mutatja, hogy a déli part jelentős részéhez nagyon közel kezdődik a mélyebb Balaton. Így például a siófoki partok előtt alig 6-800 métert kell mennünk, hogy a mély víz határához, a “maráshoz” érjünk. Ez azt jelenti, hogy a mai 2-300 méter széles száraz mederrészek legfeljebb duplázódni tudnak ezen a vidéken, s így egy mínuszba forduló vízállás sem hozhat további változást.
A januári rianás jól mutatja, hogy a siófoki Ezüstpart előtt hol húzódhat majd a száraz meder határa egy esetleges további vízszintcsökkenés esetén – Fotó: Győrffy Árpád
Az északi parti települések többségénél ennél jobban mozoghatnak a határok. Nem is szólva, feltöltődés miatt még sekélyebbé váló Keszthelyi-öbölről. De bízzunk abban, hogy a természet mihamarabb jó útra tér.
Felirat a siófoki Aranypart délnyugati részén a száraz mederben 2026. október 2-án 30 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Minden tiszteletem Istiné. de remélem, a víz mihamarabb elmossa az üzenetét. S ha mégsem, akkor ránk vár, hogy a siránkozás és a megvalósíthatatlan elképzelések kergetése helyett az alkalmazkodáshoz és az eddigi értékek fenntartásához kellene a közös választ megtalálni, és a válaszok alapján a szükséges lépéseket megtenni.
Győrffy Árpád
Néhány korábbi írásom a témában
Mi lesz velünk Balaton?! – Értelmes alkalmazkodás vagy reménytelen reménykedés
Balatoni élet a negatívba forduló vízállás után
2026-ban még nem szárad ki teljesen a Balaton
Merre tovább balatoni vízszint?
Megtalálták a mentőövet a Balatonnak
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!
