Rövidesen lejár az a türelmi idő, amit szakértői vélemény alapján a mencshelyi önkormányzat szabott magának a Halomhegyi-kilátó elbontásával kapcsolatban. A végső döntés várhatóan az április 23-ai közmeghallgatáson születhet meg.
Szabó Zoltán László polgármester februári megfogalmazása szerint, ha megállapodás születik arról, hogy természetes vagy jogi személy átvállalja a kilátó és tanösvény üzemeltetését, tulajdonjogát kedvezményes áron 1 Ft-ért, illetve hosszú távú, legalább 25 évre szóló megállapodás jön létre az érintett terület tulajdonosaival, akkor a kilátó megmenekül. Ellenkező esetben érvénybe lép az a bontási határozat, amit a képviselő-testület januárban hozott az építmény állapotának megismerése után.
A jelenlegi kilátótorony elődjét 64 éve állították. Dr. Zákonyi Ferenc, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője akkor ezt írta róla: “A Balatonfelvidék egyik legszebb kilátást nyújtó hegyén a 399 m magas Halomhegyen is elkészült a vasbeton alapokra keményfából megépített kilátótorony… A magassági pont felett emelkedik a betonlábra építve a széles erkéllyel ellátott kilátótorony. Fenn az erkélyen 20 ember is elfér.
A 25 ezer forintból, akkor áron 7 ezer korsó sör árából épített Kossuth-kilátó 1962 őszén – Fotó: dr. Zákonyi Ferenc
Meglep bennünket az a tágas és gyönyörű körkép, amely az erkélyről élvezhető – folytatódik a kilátó megépítésében meghatározó szerepet játszó Zákonyi írása -. Észak felé a déli Bakony vonulatai látszanak, középpontjában a 601 m magas Kab-heggyel, felette a még 200 m magasra felnyúló televíziós antennával. A Somló bazaltsapkája is ide látszik, a medence közepén pedig Nagyvázsony házai fehérlenek. Messzelátón a Kinizsi vár tornya is jól kivehető. Dél felé előttünk a Balaton csillog, keletnek a tihanyi félsziget, a szántódi rév, azután a szepezdi hegyek, felettük Fonyód kétcsúcsú hegyével, majd nyugatra a Hegestű csúcsa, az örsi hegy, Badacsony, a piramis alakú Tóti és Gulács hegyek, Szigliget várromja, a keszthelyi hegység hatalmas tömege, Csobánc, majd Balatoncsicsó felett a monostorapáti Roncsostető, még tovább az Agártető kettős kúpja látszik.“
A kilátótorony egy jelentősebb felújítással és egy kisebb átalakítással 52 éven át szolgálta a kirándulókat. A sorsát elsősorban az pecsételte meg, hogy a körülötte lévő fák lassan túlnőttek rajta, és egyre jobban eltakarták a kilátást.
Az ezredfordulón felújított és részben átalakított kilátótorony 2007 szilveszterén – Fotó: Győrffy Árpád
A torony 2013 végén, amikor már napjai meg voltak számlálva – Fotó: Győrffy Árpád
A régi tornyot 2014-ben bontották le, amikor a mencshelyi önkormányzat és a zánkai gyermekcentrum 148 millió forintos európai uniós támogatást nyert a “Panoráma kerékpárút, bringapark és vulkán tanösvény – Zánka, Mencshely” című projektre. A programban egy 10 méter magas új kilátó megépítésére 17 milliót számláztak. Ez akkori áron 37 ezer korsó sör árának felelt meg. A projekt előkészítésére, menedzselésére 13,5 milliót, szakmai szolgáltatásokra 20 milliót, nyilvánosságra 1,1 milliót, képzésekre 1 milliót, eszközökre 2,5 millió forintot vittek el, 25 millió jutott a vulkáni tanösvényre, kőtérképre, időfalra, tanösvény korlátokra. A kilátóval együtt leszámlázott “36 kilométer hosszú kerékpáros túrakörútra” – valójában csak irányjelző táblák leásására – 21,4 millió forintot számláztak le.
A befejezés előtt álló új kilátó 2015 márciusában – Fotó: Győrffy Árpád
A kilátó anyaga, szerkezete az átadás után 4-5 évvel jól láthatóan romlásnak indult. A tornyot megöröklő új képviselő-testület nem sokat tudott tenni a falu 50 millió forint alatti éves költségvetéséből. Valahogy kigazdálkodták 80 liter festék árát, amivel önkéntes segítőkkel lefestették a tornyot, kicserélték a problémás csavarokat és a korhadásnak indult léceket. Ezzel újabb öt évre meghosszabbították a kilátó használhatóságát, de 2025-ben már a korábbinál is keményebben jelentkeztek a problémák.
A kilátó felső szintje a korhadó elemekkel – Fotó: Győrffy Árpád
A tanösvény deszkasétányának leszakadt hídja a kilátó közelében lévő bányában – Fotó: Győrffy Árpád
A 4,2 millió forinttal leszámlázott “vulkánmakettek” 2026 telén – Fotó: Győrffy Árpád
A kilátó állapotáról készíttetett szakértői jelentés alapján a képviselők a 2026. január 12-ei ülésén úgy döntöttek, életveszély miatt azonnal lezárják a kilátót, s azt fél éven belül el kell bontani.
A torony feljáratánál elbontották a lépcsőt, és itt is, de a hegy más pontjain is tiltó táblákat helyeztek el – Fotó: Győrffy Árpád
Közben civil szerveződés indult a kilátó megmentéséért. A februári közmeghallgatáson abban állapodtak meg az önkormányzattal, újabb szakvéleményt csináltatnak, hogy kiderüljön, valóban kell-e bontani, vagy menthető még a torony.
“Jelen állapotban a kilátó véleményem szerint nem omlásveszélyes, viszont a járófelületi korhadt, sérült elemek miatt balesetveszélyes, a felső szint pedig a kiegészítő merevítések hiányában jelentősen instabil, könnyen kileng, így az ideiglenes lezárását indokoltnak vélem. Ezen érvek alapján faanyagvédelmi szempontból a kilátó teljes elbontását nem látom indokoltnak ugyan, de rentabilitási, állékonysági szempontok figyelembevételével szükséges a végső döntést meghozni” – fogalmazott a szakértő.
A kialakult helyzet okairól röviden úgy lehet összefoglalni a jelentést, hogy a tornyot alkalmatlan tervezők tervei alapján alkalmatlan kivitelezők készítették a célra alkalmatlan anyagokból.
A kilátó fennmaradásának szorgalmazói a fentiek ismeretében arra jutottak, hogy új tornyot kell építeni fémből. Ehhez a szükséges pénzt adományokból szeretnék összegyűjteni. Mivel közben a fák tovább nőttek, a jelenleginél legalább egy szinttel magasabb, minimum 13 méteres kilátó megépítésére lenne szükség.
A kilátó 2015 októberében délkeletről. A fák ekkor a második szint korlátjáig értek – Fotó: Győrffy Árpád
A kilátó az előzőhöz hasonló helyről – a fák ágai már elérték a harmadik szint korlátját – Fotó: Győrffy Árpád
Kilátás a felső szint magasságából dél felé – a hegytető peremén lévő fák már kezdik kitakarni a balatoni látképet – Fotó: Győrffy Árpád
Ha sikerülne is összegyűjteni a pénzt, még mindig ott van a kérdés, szabad lesz-e egyáltalán új tornyot építeni a hegytetőn, ami három magánszemély tulajdonában van. A korábbi építéséhez megadták az engedélyt, de a februári közmeghallgatáson csak egyikük volt ott, és nyilatkozott a terület további biztosításáról.
Feltételezve, hogy meglesz az engedély, és adakozó is lesz bőven, már csak az a kérdés, mennyi pénzre lesz szükség. A mindenhez is értő ismerősömet, Gemini Samut arra kértem, készítsen becslést arról, mennyibe kerülne egy 13 méter magas torony megépítése fából illetve fémből. A becsült összegeket az alábbi táblázatban foglalta össze.
| Tétel | Vörösfenyő kilátó | Horganyzott acél kilátó |
| Alapanyag és gyártás | 6 – 10 millió Ft | 12 – 18 millió Ft |
| Helyszíni építés/szerelés | 12 – 18 millió Ft | 10 – 15 millió Ft |
| Alapozás | ~1,2 millió Ft | ~2 millió Ft |
| Összesen | 20 – 30 millió Ft | 25 – 40 millió Ft |
| Élettartam | 25-40 év (kezeléssel) | 50+ év (gondozásmentes) |
A két lehetőség közül Samu is a fémtornyot tartja jobb ötletnek. Ami az építésnél kicsit drágább, de hosszú távon jobban megéri, mert sokkal tartósabb, és nem igényel további gondozást
Bármelyiket is választjuk, durván beavatkoznánk a természetbe, hatalmas ökológiai károkat okoznánk. A fém kilátónál a nyersanyag kibányászása, a fém előállítása, kezelése, megmunkálása, szállítása, az építéshez szükséges eszközök mozgatása mind, mind jelentős környezeti teherrel jár – még akkor is, ha ez részben nem a környékünkön zajlik.
A fatorony építésénél sokkal egyszerűbb az ökológiai terhek felmérése, hisz ebben az esetben azért vágnánk ki 20-30 fát, hogy egy olyan tornyot építsünk belőlük, amiről átlátunk másik fák felett. Az építéshez itt is anyagot, eszközöket kell mozgatni, betonozni kell.
Lenne egy másik lehetőség is, amit választva a szép látványt kedvelők is jól járnak, és a természet sem sérül indokolatlanul. Veszprém megyében több olyan hegy van, aminek tetejéről épített torony nélkül is gyönyörű a kilátás. Gondolok például a Csobáncra, a Hegyestűre, a Kopasz-hegyre, a Halápra, a Szent György-hegyre vagy a Tóti-hegyre. A Halomhegy tetején minden irányban fák zárják el a kilátást. Ha mindet nem is kellene bántani, a legszebb panorámát nyújtó déli oldalon néhány fa eltávolításával szabaddá lehetne tenni a kilátást.
A Halomhegy a kilátóval és a hegytető déli oldalán lévő színpaddal, nézőtérrel – Fotó: Győrffy Árpád
Ma a színpadról délfelé nézve a közvetlenül előttünk kinőtt fák, bokrok adják a látványt – Fotó: Győrffy Árpád
Kilátás dél felé a színpad felett 3-4 méter magasságból – ezt látnánk a “földszintről” is, ha nem takarnák a látványt a perem alatt kinőtt fák, bokrok – Fotó: Győrffy Árpád
A hegytető peremén lévő fák kivágásával megnyílhatna a panoráma a hegy déli oldala, Dörgicse és Balatonakali irányába. Ha a Nivegy-völgy és az északi oldal látványáról le is kellene mondani, a panoráma legszebb része megmaradna nekünk.
Ha tornyot nem is, a szétkorhadóban lévő színpad helyére egy magasított teraszt építhetnénk, ami a kilátást és az illúziót is javítaná. Építőanyagért nem kellene messzire menni, a “vulkánmakettek” kövei alkalmasak lennének erre. A színpad és a nézőtér korhadó léceivel pedig éveken át szalonnát lehetne sütni, ha a feldarabolás után egy féltetővel megvédenénk azokat a további ázástól.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!
Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)
