Balatoni Panteon – Emlékhely azoknak, akik haláluk után is itt vannak velünk

Halottainkra emlékezve a hozzátartozók, barátok, jó ismerősök mellett gondoljunk azokra is, akik tetteikkel, vagy csak egyszerűen létükkel fontossá váltak a Balaton vidékének és halálukkor valamelyik tó körüli temetőben találtak nyughelyet. Ezzel az írással nekik szeretnénk egy Balatoni Panteont létrehozni.

 

Halottak napjára készülve 2015 októberében jártuk először körbe a Balatont, hogy tisztelegjünk a nagy balatoniak emléke előtt, s hogy a Balatontippen felépítsük egy Balatoni Panteont. Lefényképeztük a sírokat és térképen is feltüntettük a helyüket, így talán mások is könnyebben követhetnek bennünket egy emlékező kiránduláson.

Az idén új személyekkel bővítettük a gyűjteményünket. Sajnos ketten közülük az elmúlt évben bekövetkezett haláluk miatt kerültek a panteonunkba. A Balatonfűzfőn élő Vágfalvi Ottó festőművész éppen egy évvel ezelőtt hunyt el, a Zánkán nyugalomba helyezett Szekeres Károly keramikus pedig januári halála miatt került  írásunkba.
Az egykor Zalaszántón, majd élete jelentős részében Keszthelyen élő Mikus Gyula festőművész szerepeltetésén már tavaly is gondolkodtunk, azóta többen is megerősítették, hogy itt lenne a helye.
Végül a negyedik személy, a balatoni gőzhajózásban meghatározó szerepet játszó Hertelendy Károly nagy közös adósságunk. A települési betűrendet megkerülve kezdjük is az idén vele a sort.

Lesencetomaj

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly (Lesencetomaj, 1784 – Lesencetomaj, 1861. november 5.) országgyűlési követ, főszolgabíró, Zala vármegye alispánja, a balatoni gőzhajózás elindításának meghatározó alakja. “Régi dunántúli nemesi származású család sarjaként született. Jogot végzett és inszurgens századosként részt vett az 1809-es nemesi felkelésben. 1810-1819 között a zalaegerszegi járás főszolgabírója. Zala vármegye alispánja és – Deák Ferenc mellett – országgyűlési követe az 1832-1836-os, majd az 1839-1840-es országgyűlésen. A reformkor küzdelmeiben a konzervatív-nemesi álláspontot képviselte, a zalai konzervatívok vezetőjének tekintették” – olvasható a család internetes oldalán.

Bő egy hónappal ezelőtt (2016) a balatoni gőzhajózás megindulása kapcsán már hosszan idéztük Lichtneckert András kutatót Hertelendynek a gőzhajózás megindításával kapcsolatos érdemeiről. Mint írja, “A balatoni gőzhajózás eszméje Hertelendy Károlytól ered, aki azt először 1837-ben a füredi savanyúkút mellé kihelyezett panaszkönyvben fejtette ki. Kossuth Lajosnak a Pesti Hírlap 1842. augusztus 7-i számában közzétett írása nem hozta előbbre a balatoni gőzhajózás létrehozását, annál inkább egy Fletscher nevű bécsi vállalkozó fellépése, aki 1844-ben monopóliumot akart szerezni a Balatonon való gőzhajózásra. Ebben a helyzetben Hertelendy belevágott a szervezésbe, megkezdte a részvényesek gyűjtését. 1845. szeptember 1-jén kiadta a Gőzöst a Balatonra című röpiratát, ezzel zászlót bontott a balatoni gőzhajózásért szervezkedő Balaton-vidéki csoport.”
Lichtneckert András a kérdésről részletes előadást tartott a balatoni helytörténészek október 29-én rendezett füredi találkozóján erről november elején olvashatják majd beszámolónkat. De talán a fentiekből is kiderült, hogy hatalmas adósságunk van Hertelendy Károly felé.

Sajnos ez derül ki a lesencetomaji temetőben is, ahol a családjával közös sírban nyugszik.

A ravatalozó feletti dombon található síremlék rendezett környezetben van, de maga a sír környékének elrendezése jelzi, hogy a temető gondozói sincsenek igazán tisztába vele, hogy milyen jelentős halottjuk van. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy éppen arra az oldalra ültettek fákat az emlékoszlopok elé, ahol Hertelendy Károly emléktáblája található.

 

 

Ha valaki nem elég célzatosan keres és nem elég elszánt, akkor meg sem találja a feliratot. GPS koordináták: É 46,852159, K 17,35705

Bővebben – Balatoni gőzhajózás – újabb tények, érvek Hertelendy Károly kiemelkedő szerepéről
Kései tisztelgés egy kiemelkedő balatoni ember előtt

Badacsonytomaj

Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) festőművész. A Balatonról készített egyedi stílusú, látásmódú képeivel iskolát teremtett a tájfestészetben.

Az idén centenáriumát is ünnepeljük Egry és a Balaton összetalálkozásának, mert éppen 100 éve került sebesülésével a Badacsonytomajon működő hadikórházba.

 

 

 

 

 

Egry József sírja a badacsonytomaji “Alsó” temetőben található. A Síremlékét Borsos Miklós szobrászművész készítette badacsonyi bazaltból. GPS koordináták: É 46,80223, K 17,51360

Balatonfüred-Arács

Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 3. – Balatonarács, 1920. május 13.) – geológus, író, szerkesztő, több más mellett a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának elnöke, a Balaton első átfogó kutatásának kezdeményezője, majd erre építve A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása (1920) című könyv szerzője. Lóczy Lajos ma is rendkívül érdekes és tanulságos könyvét ide kattintva lehet behívni, illetve letölteni.

 

Dr. Zákonyi Ferenc (Romonya, 1909. augusztus 28. – Balatonfüred, 1991. május 29.) író, helytörténeti kutató, idegenforgalmi szervező, a modern Veszprém megyei turizmus megteremtésének meghatározó alakja, műemlékek helyreállításának elindítója, szervezője, útikalauzok, monográfiák szerzője, szerkesztője.

 

Balatonfüred

Lipták Gábor (Budapest, 1912. június 30. – Balatonfüred – Veszprém -, 1985. május 29.) író, szerkesztő, a balatoni regék, mondák és más történetek feldolgozója, a térséget népszerűsítő könyvek írója, fotósa, a Balatonhoz kötődő hazai irodalmi, művészeti élet szervezője, kovásza.

 

GPS koordináták: É 46,95623, K 17,86717 – a sírról egy 2012-es fotót tettünk fel, mert a 2015-ös képen növényzet már szinte teljesen eltakarta a feliratot.

Hankóczy Jenő (Veszprém, 1903. – Budapest, 1976) Benacsek Jenőként született, később édesanyja nevét használó mérnök, gazdasági vezető, a balatoni vitorlázás és hajózás fejlődésének meghatározó alakja. Több más vitorlás és személyszállító motoros hajó mellett tervei alapján és irányítása alatt készült a Kékszalag rekordját 57 éven keresztül tartó Nemere II. vitorláshajó.

Hankóczy Jenő kezdeményezésére épült fel a balatonfüredi új hajóépítő üzem, ahol már nagyobb acélhajók is épülhettek, javaslatára épült meg a siófoki hajózózsilip.

Hankóczy Jenő sírja a város nyugati részén, az Aszófő felé menő Bajcsy-Zsilinszky utca déli oldalán lévő temetőben található a városi díszsírhelyek között, Lipták Gábor sírjának szomszédságában. GPS koordináták: É 46,95623, K 17,86717

Balatonfűzfő

Vágfalvi Ottó (Szerencs, 1925. augusztus 30. – Balatonfűzfő, 2015. október 17.) festőművész, népművelő. 1943-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Burghardt Rezső, Berény Róbert és Bencze László voltak a mesterei. 1950-ben Balatonfűzfőn, illetve Fűzfőgyártelepen telepedett le, ahol először a Nitrokémiánál mint “propagandista”, majd a gyártelepi művelődési ház igazgatója dolgozott 1978-as nyugdíjba vonulásáig. Főleg a Balaton ezer arcú szépségét mutatja be képeivel, melyeken elsősorban a színek, fények kapnak főszerepet.

 

 

 

 

Műveit nagyon sok kollektív és önálló kiállításon mutatta be hat és fél évtized alatt.

Balatonszárszó

József Attila (Budapest, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) a XX. század egyik legjelentősebb és legmeghatározóbb magyar költője. Balatonszárszón először 1936 augusztusában, szeptemberében pihent mintegy másfél hónapon át, majd 1937. november 4-től itt töltötte életének utolsó hónapját. Tragikus halála után Balatonszárszón temették el december 5-én, de öt évvel később a budapesti Kerepesi úti temetőben újratemették. Balatonszárszón múzeum és az első sírjának helyén állított emlékmű őrzi az emlékét.
Mások mellett valószínűleg Balatonszárszón született az alábbi rövid verse nem sokkal halála előtt.

József Attila – (DRÁGA BARÁTIM…)
Drága barátim, kik gondoltok még a bolonddal
nektek írok most, innen, a tűzhely oldala mellől,
ahova húzódtam melegedni s emlékezni reátok.
Mert hiszen összevegyült a novemberi est hidegével
bennem a lassúdan s alig oldódó szomorúság.
Emlékezzetek ott ti is, és ne csupán hahotázva
rám, aki köztetek éltem s akit ti szerettetek egykor.
1937. november

 

 

 

Balatonszemes

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) színművész, a XX. századi magyar színjátszás, versmondás kiemelkedő alakja. Balatonszemeshez édesanyja, született Gundel Katalin itt lévő nyaralója révén kötődött. A sírján kívül a községben múzeum is őrzi emlékét.

Nagy László: Gyászom a Színészkirályért – részlet
…Csönd vagy te, csönd vagy te Színészkirály,
te jajtalan immár, de bennem baj van:
belémtestáltad Mohácsod, érzem,
te holtomiglan átvérzel rajtam.
Légy forgószél, őrült Színészkirály,
az legalább, ki a nagyranőtt sírból
szél-Krisztusként ragyogva kiszáll –
bömbölj magadra, hogy vivát, vivát,
hahotázd meg a Gyászbaborúltat –
a mozdonykerék-nagy koszorúkat
gurigáld a versemen át!

Bujtor István (szül: Frenreisz István, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) színművész, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró, színházi vezető. Édesanyjuk, Gundel Katalin révén Latinovits Zoltán féltestvére volt. Megszállott vitorlázóként és filmesként szorosan kötődött a Balatonhoz. A tóról forgatott több mint féltucatnyi filmje révén máig a Balaton egyik legnagyobb népszerűsítője.

 

 

Keszthely

Dr. Bakonyi Károly (Csopak, 1921. december 22. – Keszthely, 2010. május 26.) kertészmérnök, szőlőnemesítő, a borkultúra aktív ápolója, fejlesztője, terjesztője. Kiemelkedő szőlőnemesítő munkájával sikeres klónokat alkotott és több nevessé vált szőlőfajtát hozott létre, köztük a nemzetközileg is rendkívül elismert Cserszegi fűszerest.

 

 

Gróf tolnai Festetics György (Ság, 1755. január 1. – Keszthely, 1819. április 2.) földbirtokos, gazdaságszervező, iskolaalapító és fenntartó, a tudományos és művészeti élet kiemelkedő támogatója.

 

 

A mauzóleumot 2015 őszén eredeti formájában felújították. Mivel a templomi kripta nem látogatható, itt is tiszteleghetünk a Festetics-család elhunyt tagjai előtt. GPS koordináták: É 46.75441 K 17.24034

 

 

Mikus Gyula festőművész (Celldömölk, 1905. október 16. – Keszthely, 1996. december 6.) Öt éves korától Tapolcán éltek szüleivel, majd innen a szegedi tanítóképzőbe került, ahol 1927-ben végzett. A következő 15 évben Zalaszántón tanítóskodott, majd a Keszthelyi polgári leány- és fiúiskolában rajztanár lett. 1952-től “főállású” festőművészként dolgozott.
Az 1930-as évek végétől sok kollektív és egyéni tárlaton szerepeltek munkái, amiket jelentős díjakkal ismertek el. Balatoni festőként különösen az 1950-es évek elejétől kezdve voltak jelentős képei. Visszatérő témája volt a Szigligeti-öböl körüli táj, a balatongyöröki Bece-hegyről feltáruló világ szépsége, sokszínűsége. Több munkája látható a www.mikusgyula.hu című oldalon.

 

Halála után két évvel Keszthelyen állandó kiállítás nyílt műveiből, de egy idő után anyagi okokra hivatkozva bezárták.

 

Tihany

I. András király (1013 – Zirc, 1060. december 5.) 1046-1060-ig Árpád-házi magyar király. Tettei közül számunkra máig élő hatása van a Tihanyi Bencés Apátság megalapításának.

 

 

 

Zánka

Szekeres Károly (Zánka, 1940. február 17. – Balatonfüred, 2016. január 3.) Munkácsy-díjas keramikus, iparművész, Érdemes művész. Herenden porcelánfestést tanult, majd szakmunkásként dolgozott. Közben a dolgozók levelező középiskolájába járt, majd az Magyar Iparművészeti Főiskolára felvételizett, ahol 1967-ben szerezett diplomát. Ezután tervezőként dolgozott tovább a Herendi (egy időben Városlődi) Majolikagyár elindításánál. Több használati edényegyüttest, főző-, sütőedényeket tervezett. Szobra, térplasztikái, beltéri alkotásai láthatók szülőfalujában, Zánkán, ahol az önkormányzat korábban díszpolgárrá választotta. Térplasztikáit, épületdíszeit megtalálhatjuk többek között Herenden, Veszprémben, Szekszárdon, Budapesten és Keszthelyen. Műveiből állandó kiállítás látható a zánkai Tájházban.

 

 

Szívesen fogadjuk a javaslatokat a névsor kiegészítéséhez, a segítséget a leírások bővítéséhez, csiszolásához, ha olyan személyről tudnak, aki a balatoni régió valamelyik településén nyugszik és a térség egészére kiterjedő jelentőségű volt a tevékenysége.

Győrffy Árpád – egyben a külön nem jelzett képek, reprodukciók készítője

Szerkesztői hozzászólás helyett

Nagyon köszönöm az eddigi és a további hozzászólásokat, javaslatokat. Az elsőre még válaszoltam is, de azt látom, hogy a javaslatok ismeretében lehet majd csak megfelelő módon végiggondolni a válaszokat és az anyag bővítésének irányait. Ezért várnék a további válaszokkal, reagálásokkal.
2016.11.03.  –  Győrffy Árpád

 

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre