Tihany – Limnológia – A busáknak nincs helye a Balatonban, ezért vissza kell állítani az ökológiai halászatot

Tihany – A busáknak nincs helye a Balatonban, ezért vissza kell állítani az ökológiai halászatot – 2015.10.09. 




A genetika új világokat nyithat a balatoni kutatásokban és a tó használatában is, derült ki az 57. alkalommal megrendezett Hidrobiológus Napokon Tihanyban. A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetében tartott háromnapos konferencián több fontos balatoni ügy, köztük a busaállomány helyzete, jövője is szerepelt a témák között.


 




A limnológia intézet teraszos toronyépülete Tihanyban az Öregkikötő mellett


 


A tanácskozást megnyitó Bíró Péter akadémikust a második nap közepén kértük arra, hogy értékelje a konferenciát. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának elnöke szerint az elhangzott előadások, illetve a mögöttük álló munka igazolta, hogy nagyon jól döntöttek, amikor központi témaként azt választották, milyen szerepe van a genetikára alapozott kutatásoknak a hibrobiológiában.


 



Bíró Péter szerint nagyon szerencsésen választották a konferencia témáját



A konferencia nagyon sok új dolgot hozott. Megmutatta, hogy a rendszertanra alapozott kutatások már nem állják meg helyüket genetikai háttér nélkül. A kutatók ma már a halfajok, baktériumok, algák, alsórendű rákok, gerinctelen szervezetek genetikai készletének felmérésével próbálják elkülöníteni a fajokat, illetve, hogy a területi elterjedés és a genetikai készlet hogyan függ össze, hogyan szavályozza az élettevékenységüket fajon belül.
– Például Takács Péter és kollégáinak kutatásai alapján megrajzolhatóvá vált a védett halfajok közül a fenékjáró küllő és a lápi póc genetikai elterjedésének térképe a Kárpát-medence legkülönbözőbb álló és folyóvizeiben. Egyértelművé vált olyan kérdések eldöntése is, hogy egyes alfajok hová sorolhatók például a fenékjáró küllő fajcsoporton belül.


Bíró Péter szerint ezeknek a kutatásoknak elsősorban elméleti jelentősége van, de a génkészlet változásából következtethetünk például a betelepült, idegenhonos állatok, növények helyzetének várható alakulására és a környezetükre gyakorolt hatásukra – magyarázta az akadémikus.


Tóth Viktor, a konferencia koordinátora, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, a hidrológiai társaság limnológiai szakosztályának titkára úgy látja, hogy ma a genetikai kutatások egy olyan korszakba értek, mint amikor a 15. században a tengeri hajók építése biztonságos tömegprodukcióvá vált, és segítségével elkezdődhetett a felfedezések kora.
– A genetika körüli technológiák mára elérték az olcsóságban, egyszerűségben, megbizhatóságban, aminek köszönhetően olyan ajtók nyílnak meg számunkra, amikről eddig fogalmunk sem volt.


 



Tóth Viktor az intézet egyik korábbi nyíltnapján a balatoni hínárokat mutatta be a látogatóknak


 


A konferencia előadásai között több olyan volt, amelyiknek már a címe is komoly feladványt jelenthetett az egyszerű halandónak. A genetikai módszerek alkalmazásával kapcsolatos kérdések mellett több konkrét gyakorlati problémákra keresett választ. Az előadásoknak visszatérő témája volt a balatoni busák ügye.


Vitál Zoltán, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos segédmunkatársa egy nagyobb kutatócsoport munkája alapján a busaállomány helyzetéről és balatoni ökológiai szerepéről beszélt. Több megállapításuk megerősítette a korábbi álláspontokat, ugyanakkor a busák lehetséges balatoni szaporodásával kapcsolatban árnyaltabban fogalmaztak.


A balatoni állomány kormeghatározása alapján elmondható, hogy egy vizsgált egyed sem származhat a legutolsó, 1983-as hivatalos telepítésből. Korábban egyértelműen úgy tudtuk, hogy a busa a Balatonban nem szaporodik, de mára kiderült, hogy bizonyos időközönként a Balaton is alkalmas lehet a busák szaporodására. Ikraszórásra utaló jelek megfigyelhetőek, de a szaporodás mellett közvetlen bizonyítékot eddig nem sikerült találni, és a genetikai vizsgálatok sem igazolják, hogy a balatoni busaállomány természetes szaporodási közösséget alkotna.
Vitál Zoltán is úgy véli, hogy a busaállomány utánpótlódásának jelentős része a vízgyűjtőn lévő halastavakból érkezhet, ahová még most is telepítenek busákat.


 



Vitál Zoltán és társai által végzett genetikai vizsgálatok szerint a balatoni busaállomány nem alkot természetes szaporodási közösséget


 


Bár a busák a Balatonban eddig nem csináltak különösebb galibát, semmiképp sem tekinthető jónak, hogy itt vannak. Ezért úgy vélik, hogy mindenképpen szükség lenne a busaállomány ritkítására. Ehhez vissza kellene állítani az ökológiai halászatot, és új módszereket is ki lehetne dolgozni.
– Ha a busák utánpótlódásának a forrását nem tudjuk kiiktatni, ha nem tiltják be az idegenhonos halfajok tartását a vízgyűjtő területén, illetve a szaporodást nem tudjuk meggátolni, akkor egyre több lesz belőlük a tóban. A Balaton csak bizonyos mennyiségű halbiomasszát képes eltartani. Mivel a busának ugyanaz a tápláléka, mint az ivadék halaknak, akkor a többi halfajok állományai kisebbek lehetnek, ha nem csökkentjük a busák mennyiségét – figyelmzetet a kutató.


Hasonlóan vélekedett a kérdésről Tóth Viktor is.
– Ha egy olyan idegenhonos halfaj bekerül a rendszerbe, aminek nincs ellensége, akkor ki tudja aknázni azokat a körülményeket is, amiket az őshonos fajok nem képesek. Nem csak a halaknál van ez így, a fák közül példaként mondatnám az akácot.
A kutató szerint a busával a másik nagy probléma az esetleg tömegesen jelentkező pusztulása lehet.
– A természet ismert törvényei szerint a busák jelentős pusztulásának már hét évvel ezelőtt be kellett volna következni. Mivel ez nem történt meg, talán valami elsimította a folyamatot. Lehetséges, hogy pusztultak ezek a dögök, csak nem láttuk, mert lépcsőzetesen történt a folyamat. Rosszabb esetben előfordulhat, hogy a vártnál öt-tíz évvel később kezdenek pusztulni. S ha pusztul, akkor elég látványosan fogja ezt megtenni.


 



A busa lehet ilyen is…


 



és ilyen is


 


A konferencia más témái közül Tóth Viktor is kiemelte Takács Péter lápi póccal kapcsolatos kutatásait.
– Kidolgozott egy eljárásrendszert, aminek segítségével már akkor előre láthatjuk, hogy milyen fajok lesznek veszélyeztetve, amikor még nem veszélyeztetettek. Kidolgozta a lépéssorozatot, hogy mit kell csinálni a problémák megismeréséhez és mit tehetünk ahhoz, hogy megvédjük. Ezeket az eredeményeket közvetlenül is tovább lehetne vinni a Balatonnál. Ha lenne például egy Balaton genom projekt, amiben megszekvenálnánk a tó összes vízben lévő élőlényét, akkor egy pontos pillanatképet kaphatnánk a tóról, ami segíthetné a későbbi változások megismerését. Ugyanakkor akár még egyes emberek szempontjából is hasznos információt kaphatnák például arról, hogy az adott pillanatban a strandok víze tartalmaz-e olyan algákat, amikre egyesek érzékenyek. Nagy pénz kell ahhoz, hogy az ilyen vizsgálatokhoz szükséges berendezéseket megvegyük, de maga a technológia már itt van  mondta a kutató.


Kép és szöveg Győrffy Árpád


Ide kattintva feliratkozhat heti hírlevelünkre, ha értesülni akar új cikkeinkről





Légy te az első hozzászóló a(z) "Tihany – Limnológia – A busáknak nincs helye a Balatonban, ezért vissza kell állítani az ökológiai halászatot" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár