Félmilliárdos halbölcsődét építenek 10 ezer köbméter kőből a Tihanyi-félsziget partjainál

A Tihanyi-félsziget délnyugati oldalánál készülő mesterséges zátonyok, "akadók" tervezett helye a hajósoknak kiadott hirdetmény alapján - Térkép: Google Earth

Valami hatalmas építkezés zajlik a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán a Sajkodi sorként ismert sétaút előtt. Nagy uszályokról markolóval követ pakolnak a Balatonba, írta egyik olvasónk. Mint kiderült, mintegy 10 ezer köbméter kőből mesterséges zátonyokat, “akadókat” építenek ívóhelynek a halaknak.

 

Kérdéseinkkel és a kapott képpel, videóval a Balatont jogilag és gyakorlatilag kezelő siófoki Balatoni Vízügyi Kirendeltséghez fordultunk. A válasz nem tőlük, hanem felettes szervüktől, az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól érkezett.
– Nem minket kell keresni, mert semmilyen közünk nincs az esethez. Nem vízügyes munka folyik ott semmilyen szinten. Tudunk róla valamilyen szinten informálisan, de nem nyilatkozom róla, mert semmilyen közünk sincs hozzá. Nem mi vagyunk sem a megbízók, sem akik ott dolgoznak – pattintott le bennünket kedvesen Siklós Gabriella szóvivő. Mint később kiderült, a “semmilyen szinten nincs közünk hozzá” és a “tudunk róla informálisan” kijelentés még enyhén szólva is messze állt a valóságtól.

 

Balatoni kőrakodás a tihanyi Sajkodi sor előtt – Fotó: Kőszegi Nikolett

Szerencsére teljesen más fogadtatásban volt részünk a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságnál.
– A vízi munkavégzést Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedési Főosztálya engedélyezte. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság már ellenőrizte a vízi munkavégzés jogszabályi kritériumainak teljesülését, és jogsértést nem fedett fel. A munkavégzés célja egyébként a halak számára kialakított mesterséges ívóhelyek létesítése – válaszolta kérdéseinkre a kapitányság vezetője.
Horváth László rendőr ezredes egyúttal elküldte azt a hajósoknak szóló hirdetményt is, amit az engedélyező hatóság a víziközlekedésben érdekeltek tájékoztatására a munkavégzés helyéről, körülményeiről, céljáról és a vele kapcsolatos előírásokról kiadott. A tájékoztatóban található térkép alapján készítettük el térképes illusztrációnkat a munkavégzés, illetve a mesterséges ívóhelyek tervezett helyéről.

 

A vízirendőrséghez küldött kérdéseinkkel párhuzamosan a Köztársasági Elnöki Hivatalt is megkerestük, mivel horgászoktól olyan tippet kaptunk, hogy talán Áder János köztársasági elnökkel lehet kapcsolatban a munka, akinek ez a környék az egyik kedvenc horgászhelye.
– A Sajkodi sor előtt folyó balatoni munkálatokról nincs információnk. Kérdéseivel, kérem forduljon a Magyar Országos Horgász Szövetséghez – tanácsolta Altorjai Anita, a KEH sajtóigazgatóságának vezetője.
Természetesen meg is tettük, de ez mindeddig nem vezetett eredményre. Közben mégis bezárult a kör, mert a vízirendőrségtől kapott információk alapján felvettük a kapcsolatot Budapest Főváros Kormányhivatalával is, ahonnan másnap a válasz is megérkezett.
– A Balatoni Hajózási Zrt. (mint kivitelező), a Tihanyi-félsziget körül több helyszínen folytat halak mesterséges ívó helyeinek telepítésével kapcsolatos vízi munkát. A süllők szaporodását, a biodiverzitást növelő és fenntartó fenékkőszórások létesítésével járó hajózási tevékenységhez a Magyar Országos Horgász Szövetség kérelmére a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség adott vagyonkezelői hozzájárulást. A területen létesítendő műtárgyak (lásd: fenékkőszórás) nem vízjogi engedély köteles létesítmények. Tekintettel arra, hogy a tevékenységre mind a vagyonkezelői hozzájárulás, mind az egyéb kötelező jogszabályi feltételek fennállnak, ezért hivatalunk engedélyezte a vízi munkavégzést a Balaton jelölt szakaszán. A hivatal által kiadott engedély a hajózási tevékenység végzésére és a vízi közlekedés forgalmi szabályozására vonatkozik. A tevékenységről, valamint annak pontos helyéről a hivatalos tájékoztatást a Hajósoknak szóló hirdetményben hivatalunk a jogszabályban előírt módon közzétette – írták válaszukban.

 

Az uszályok és munkagépek a földvári Kelta sétányról – Fotó: Győrffy Árpád

Egy kormányhatározatból közben az is kiderült, hogy a mindeddig hallgató MOHOSZ a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel konzorciumban nyert támogatást a projektre, ezért ott folytattuk a tájékozódást. Kérdéseinkre választ is kaptunk, és ezzel egy időben a saját oldalukon is elhelyeztek egy ismertetőt a munkákról.
Mint Nagy Gábor horgászati ágazatvezetőtől megtudtuk, a projekt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Szent István Egyetem hármas konzorciumában zajlik. A munkálatok célja új ívó- és élőhelyek létrehozása több balatoni halfaj számára.
– A Balatonban található köves „akadókon” tapasztalataink szerint a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle is ívik. Ezen fajok szaporodását segítik elő az új ívási felületek, továbbá az ikrából kikelő ivadék számára búvóhelyet jelentenek a kövek között lévő rések, ennélfogva a produkció növekedését várhatjuk a beruházástól. Az akadók élőhelyet biztosítanak alacsonyrendű táplálékszervezeteknek, emellett vándorkagylóval sűrűn belepettek, így ideális táplálkozó helyül szolgálnak a pontynak, és több keszegfélének is. Összességében elmondható, hogy a Balaton egyéb, homogén aljzatú medréhez képest az akadók nagyban emelik a biodiverzitást, szerepük – balatoni léptékkel mérve – a tengeri korallzátonyokhoz hasonlítható – írta az ágazatvezető.
Megtudtuk tőle azt is, hogy a projekt során 8 db víz alatti kövezés jön létre, melyek mérete 800 és 1600 m2 közötti. Egy-egy akadóhoz 1000-1300 m3 térfogatú vízépítési terméskövet használnak fel. A MAHOP által nyújtott támogatás a 8 önálló projekt 491,5 millió forintos összes beruházási értékének 50%-át finanszírozza, a másik 50%-ot a konzorciumi tagok saját hozzájárulása fedezi.
Megkérdeztük azt is, hogyan érinti mindez az érintett területen a horgászati lehetőségeket.
– Az ívási időszakban időszakosan kíméleti területet jelölhetünk ki az akadóknál, de ezen kívül a horgászati lehetőségek változatlanok lesznek – válaszolta Nagy Gábor.

.

A hajósoknak kiadott hirdetmény szerint május 31-éig tart az akadók építése. Az összesen mintegy 10 ezer köbméter követ információink szerint az egyik alsóörsi vitorláskikötőben rakják uszályra, hogy az építkezéshez szállítsák. A Községi strand bejárata és a móló előtt elhaladó kőszállító kamionok már most is nagyon megterhelik az ilyen funkcióra alkalmatlan Vasút utcát.

 

Az alsóörsi Vasút utca egy csendesebb pillanatában – nem igazán arra tervezték, hogy egyszerre legyen közút, bicikliút, parkoló és még hatalmas kőszállító teherautók is közlekedjenek rajta – Fotó: Győrffy Árpád

A tavasz beköszöntével további problémákat okozhat, hogy a strandot és vitorláskikötőket kiszolgáló Vasút utca egyúttal a Balatoni Bringakör falun átmenő részének egyik szakasza is. A parkoló autók miatt már eddig is sok gondot okozott a bicikliseknek ez a szakasz, a kőszállító teherautók közlekedése akár életveszélyes helyzetek is teremthet.

Budapest Főváros Kormányhivatalától kapott információk alapján cikkünk elkészítése után újabb kérdésekkel kerestük meg a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget. Pénteken kora délután a válaszokat is megkaptuk a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól. Ezeket a kérdéseinkhez illesztve olvashatják.
Ha nem is engedélykötelesek a munkák, Önök vagyonkezelőként vélhetően fontosnak tekintik, hogy a Balaton működésében ne okozzon károkat, akár visszafordíthatatlan negatív folyamatokat egy ilyen nagy horderejű beavatkozás. Ezért kérem, válaszoljanak a további kérdéseimre.
– Végeztek-e, végeztettek-e számításokat arról, hogy a Balaton medrének egy ilyen jelentős átalakítása hogyan befolyásolja a víz, illetve az iszap áramlását az érintett területen, és ez milyen kihatással lehet a térségben lévő strandokra – sajkodi, örvényesi, balatonudvari, balatonakali községek strandjaira? – Ha végeztek ilyen számításokat, kik végezték ezeket, és milyen eredményre jutottak?

– A biodiverzitást növelő beavatkozás áramlási holttérben, a mederfenéken történik, hatása a számítási hibahatár alatt van. 

Választ kértünk arra is, hogy egy ilyen nagy mennyiségű berakási, szállítási munkához kell-e valamilyen engedély. Ha igen, vagyonkezelőként Önök adtak-e ki ilyent, és az engedélyes rendelkezik-e a parti kapcsolat használatához szükséges engedéllyel?

– Mivel rendszeres és folyamatos kőberakásra az alsóőrsi kikötő nem alkalmas, ugyanakkor máshol nincs lehetőség a kőbeszállításra, ezért a sikeres rehabilitáció érdekében a vízügyi igazgatóság, meghatározott feltételekkel egyszeri berakodásra adott ki engedélyt – válaszolta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól Németh Tímea PR referens.

Győrffy Árpád

Itt olvasható a folytatás: A Balatoni Limnológiai Intézet elhatárolódik a Tihany mellett folyó kőtöltési munkától

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

7 Comments on "Félmilliárdos halbölcsődét építenek 10 ezer köbméter kőből a Tihanyi-félsziget partjainál"

  1. Köszönöm a közzétett képeket!-süllők,a balatoni vándorkagylóval(dreissena polym) teli akadón.-
    Tökéletesen igazolja azon állitásomat,miszerint pazar mennyiségű táplálékforrást nyújt a különböző pontyfajtáknak
    Viszont ezen képekről nem derült ki,miért is van ott a süllő.
    Ha valóban annyira jelentős lenne a biodiverzítása(hal szempontból) az akadóknak,mint ahogy ez a köztudatba van “ágyazva”,akkor a fonyódi-aligai akadósoron tobzódnának a halak.(és egyéb kisebb-naygobb nevetlen akadókon is). Kis túlzással,-a hátukon lehetne gyalogolni. De erről szó nincs.Aki horgássza ezen akadókat az pontosan jól tudja ,mi a valós helyzet. A május eleji-vagy rosszabb helyzetben-április végi tilalom szabadulás alkalmával könnyen le lehet tépni jó néhány halat az akadók egy-egy kisebb szakaszán,amihez valjuk meg,nem nagy “tudomány” kell.A márgás,agyagos,kikövűlt pannon üledékformákon a déli part mentén, (ami nem emberi fej méretű kövekből áll a fészket illetően)-az északi parton,ill a Tihanyi-félsziget partja mentén a régi,kipusztult nád csököt letakarítva,a hajdani nád hajszálgyökereire ívik a süllő. Ezen mederalakulatok közé be vannak beágyazodva kövek,ami nagyon ritkán természetes eredetűek,és többnyire humán származásúak(sajnos)
    De térjünk vissza a pazar és csodás képekhez!
    Ha valaki jól ismeri a süllőt ívási időszakban,az pontosan tudja,hogy a süllő(és a köves is) ivás idejére ún. nászruhát őlt(hím egyedek). A farok úszó többnyire “megviselté” válik,és az alsó élen bevérzések is láthatóak,de ezen jellemzések,a mellúszókon is időnként megfigyelhetőek. A sérülésekre,a fészek kifürdése során tesznek szert. Az ívás után-az ikra “lekeléséig” intenziv fészekörzéssel,legyezéssel,az idegen halak elüzésével védelmezi a fészekaljat,ami szintén megviseli “hősünket”.(főleg a nagyobb egyedsúlyú,fogasnak nevezett egyedeket,melyek fészakalját gyakran kirabolják,fosztogatják az apró halfélék
    ) Valahogy ezen tüneti jellemzők,még nyomokban sem láthatóak a halakon.(persze ettől még készülhetett ívási időben,de ott az a hal nem ívik és nem őríz,föleg nem 40-50cm magasan a vándorkagylós kű felett.
    A vándorkagylót,az 1940-es évek elejére datálják,ami valóban régen volt,tehát nem novum,de ha egy kicsit várunk,akkor a busa,amur,gébfajták,törpeharcsát stb-stb ide sorolhatjuk.(tehát leőshonosozhatjuk?)
    Hibának tartom,hogy a tihanyi citromos,ill a mol tanya melletti,régi lepusztult nádas külső peremét megpakolták kővel.Azok már tradicionális süllőívó helynek számitottak.Most sikerült az egyik legnagyobb invaziv biomasszának ismét élőhelyet teremteni. (ha át nem szakad a márgapad az iszap alatt)
    Sajnos az a terület(citromos) már volt az emberi ostobaság szintere az 50-es években, mikor Rákosi elvtárs utasította klamentaturát,a citrom tenyésztésére

  2. Takacs Peter | 2020.01.23. at 21:39 |

    Észrevétel a Balatoni Hal mai tájékoztatójához: http://www.balatonihal.hu/Hirek/Tajekoztato-akadok-epiteserol-a-Balatonon

    Kedves Nagy Gábor, Kedves Balatoni Hal! Alsóörsre leszállított bazalt tonnája 5500 Ft. A hírekből kiszámítva a munkálatok közel 20.000 tonna köve 21.000 ft/t, ez a munkadíj picit magas, de reális. Alsóörsi utakban okozott kár hozzáadandó. Leírásukban hivatkoznak eliszapolódott és iszapmentes akadókról is, mikor éppen mit kíván a szöveg, és érvelésük . Nyilván tehát nem mindegy hova teszik le, mert a természet dönti el kidobott pénz volt-e. Írásukban egyrészt hivatkozzák, hogy ez a kövezés elenyésző meglévő és tervezett molo szárakhoz képest, másrészt mégis azt gondolják Balaton léptékű élőhely fejlesztésről van szó ami egymásnak ellent mond. A beidézett régebbi ívóhely fejlesztési hivatkozások nyilván nem számolnak a mai technologiával, amikor is Önök nagyon helyesen mesterséges fészkekről levéve, kikeltetik a halat, és előnevelt ill. későbbi állapotban visszahelyezik (süllő). Ezen hivatkozások véleményem szerint más halfajok ívóhelyeiről beszélnek. A parthoz ilyen közel nem élőhelyet teremtenek, hanem peca helyet, a drága halacskák nem elbújnak itt, hanem várják a csalit, és szerencsétlenebb esetben a többszöri C&R állatkínzást amit sporthorgászatnak hívnak. véleményem szerint nem a kagylós kövön ívik a süllő, kérem tájékoztatásukat ha máshogy vélekednek. Egy ilyen oázis a meder homok sivatagában, kíméleti egész éven át nem horgászható helyként támogatható lenne, ennek a tervnek a sorsáról az ismert horgász tanya előtt nincs ismeretem. Véleményem szerint az ügy 1 hónapon át el volt hallgatva, írás 01.15-én azért született, mert 01.16-án megjelent cikk előkészítő munkálatairól már Önök tudtak. A honlapjukon lévő képeken nem LMA 40/200 (40 kg lenne a legkisebb kő) hanem földes kő szerepel. A föld nem 5500 Ft/t, nem a Balatonba való, és élőhelyet sem teremt. Továbbá én is szeretnék “közvetlen jövedelem termelő képességgel nem rendelkező, ugyanakkor állami vagyont növelő” beruházást végezni, azaz terméskövet és földes követ, a Balatonba tenni mely nyomokban bazaltot tartalmaz, akkor abban konzorciumi, vagy támogató partnerként segítségemre tudnak-e lenni, hogy az általam üzemeltetett kemping halfogási vonzerejét növeljem?! Véleményem szerint cikkük sok csúsztatást tartalmaz, a szakmai vitát nem folytatták le, de mivel erre nincs is előírás, saját jogosnak vélt szakmaiságukkal privát horgászhelyüket ebből az összegből megteremtették. Amennyiben az akadó építést a további 25 idézett akadó felújítása is követi, és amennyiben a beszórt kövek nem merülnek el a híg iszapban, és 1 év múlva ezen a helyen leselkedő, megbúvó süllők tucatjait filmezik le ívási vagy azt követő időszakban, akkor elmondhatjuk, hogy a beruházás valamiféle célt elért. Várom szíves tájékoztatásukat az akadó sikerének megvizsgálásáról, lehetőleg előre bejelentett ellenőrizhető időpontban. Ezzel a jövő munkálatainak megalapozása, és a jelen ráfordítások hasznossága eldönthetővé válna, és talán az 50 éves hivatkozott események mai időszerűségének téziséről kaphatna mindenki tényszerű információt, ebben a mai vélemény vezérelt világban.

  3. A köveket vajon kinek a bányájából hozzák? Egy ilyen nagy összegű és horderejű beruházás esetén miért nem volt senki sem tájékoztatva? Mennyi a valós költsége a beruházásnak…?

  4. Halgazdálkodási szempontból a várható előnyök csekélyek.
    A Balatonban minden süllő megtalálta eddig is az ivási feltételeket.[ balin, köves, keszegfélék szintúgy]
    A kövek közötti rések, emberi léptékkel mérve is tiszavirág életűnek jósolható. A fenék közeli áramlásokat megtörő, tereptárgyak mögött kialakuló áramlási holt terek lassan, de biztosan telítődnek iszappal, hordalékkal. Így a neki szánt funkciót lassanként elveszti.
    Viszont a kövek felszínén megtelepedő nem őshonos vándorkagyló, pazar mennyiségű táplálékbázist fog nyújtani a különböző pontyfajtáknak.
    A süllő, kősüllő, balin, sőt semmilyen halfaj nem ívik a vándorkagylóra. A vándorkagyló telepek valljuk meg, a tó széltében-hosszában [kis túlzással] megtalálható.
    Horgászati szempontból rövidtávon ígéretesnek tűnő beruházás [már aki hozzáfér]. Mivel az egész tihanyi-félsziget fokozottan védett státusban van, így minden emberi beavatkozás körültekintést igényel. Így joggal elvárható lett volna egy tanulmány. Ad hoc mód nekiugrottak,sőt, semminemű előzetes tájékoztatás nem adtak ki ebbéli tervekről – a nagy horgászkonferencia beszámolói anyagában sem szerepelt-[elhallgatták].

  5. Vönöczky András | 2020.01.17. at 21:17 |

    Régebben, az 1960-as -70-es évekig augusztus végéig a parti sásos területet lekaszálták, elvitték alomnak az álattartók, télen a nádat levágták, így a tavaszi viharok minden törmeléket ki tudtak rakni a partra. Tavasszal olyan gyönyörű, tiszta Balatonpart várt minket, amit ma az emberek el se tudnak képzelni. A halak a meleg zsombékos parti sávban ívtak tömegével!
    A nádvágás elmaradásával olyan mennyiségű biomassza halmozódott fel, ami megakadályozza a halak kiúszását a parti sekély vizekre. Azt már csak a vaddisznó járja…..
    Kőhányások a vízben? Kár a Balatont átalakítani, a természetbe beleavatkozni. Még sohase járt sikerrel!

  6. Egy Horgász | 2020.01.17. at 18:17 |

    Szoktam arrafelé horgászni! A várt halgazdálkodási előnyöket nem is vitatom, bár durva beavatkozások esetén a természet nem mindig úgy reagál, ahogy azt elképzeljük. Nem ez az első jelentős beavatkozás ezen a partszakaszon, amelyik a halszaporodást kívánta elősegíteni, bár nem túl nagy sikerrel.
    A 10e m3 kő nem kevés, összességében egy kisebb szigetecskének felelne meg: kb. egy 30mx30 m alapterületű, és 30 m magas gúla térfogatával egyenlő.
    Kiszámoltam: a cikk elején levő Google térkép bejelölt kövezéseinek összalapterülete kb. 8000 m2, eszerint a lerakandó kőmennyiség átlagosan 1,2 m magasságú. Három kérdés is felmerülhet. Az első a hajózhatóság: ha a kövezés helyén a tófenék kemény, köves (most is vannak ilyen szakaszok arrafelé), akkor nyár végi alacsony vízállások esetén az ott sűrűn megforduló, mély merülésű tőkesúlyos vitorlások zátonyra futhatnak. Ha viszont a kövezést lágy, mély iszapos területre szórják(ilyenek is vannak ott bőven), akkor az iszap elnyeli a követ, és a tervezett kőmennyiség sem lesz elegendő. A harmadik kérdés is az iszappal függ össze: azon a partszakaszon gyakori az erős áramlat, ami viszi-hordja-lerakja az iszapot. A közölt térképen is megfigyelhetők ilyen áramlatok a félsziget mindkét oldalán. A kövezés óhatatlanul módosítja az áramlások irányát és helyét: ha ennek következtében maga a kövezés iszapolódik el, akkor az eredeti célt el is lehet felejteni. De az is fenyeget, hogy a Sajkodi (Bozsai) öböl és a vele szomszédos, igen látogatott Sajkodi strand jelenleg is létező eliszapolódása gyorsul fel.
    Remélhetőleg ezeket a kérdéseket szakértők előzetes hatástanulmányban megvizsgálták, talán éppen a közreműködő Szent István Egyetem kutatói. De a cikkben illetve a nyilatkozatokban ezekről semmit sem olvashattunk.

  7. Hatástanulmány?
    Tudományos fórum? , limnológia.?
    A Bozsai – öböl rohamos posványosodása, hanyatlása várható

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár