Kiválasztották a cégeket a balatoni túlfolyó csapjának korszerűsítésére, de magának a túlfolyónak a rendberakása már nem annyira biztos, ahogy az korábban ígérték.
A kormány 2015-ben döntött arról, hogy több más balatoni fejlesztésen kívül 12 milliárd forintot biztosít uniós forrásokból a “Sió-csatorna felújítása – természetvédelmi célú beavatkozások, meder-rehabilitáció, Sió-zsilip rekonstrukció” programra. Később a határozatot visszavonták, de egy 2016-os határozat a felsorolt fejlesztéseket és a hozzájuk rendelt 12 milliárd forintot ugyanígy megismételte.
A Sió-zsilip és a csatorna rendberakása évtizedek óta halogatott feladat, de mostanában különösen fontossá teszi, hogy az utóbbi években jelentősen megemelt, és folyamatosan magasan tartott balatoni vízszintet kritikus helyzetben a lehető leggyorsabban csökkenteni lehessen.
Néha a természet úgy dönt, hogy a Sióba már nem jut a Balatonból – Fotó: Győrffy Árpád
A napi.hu oldal oldal fedezte fel az uniós közbeszerzési közlönyben, hogy március közepén végre megszületett a közbeszerzés eredménye, a tervezést és az építést a Strabag Építőipari Zrt. és a Colas Alterra Zrt. végezheti nettó 12 milliárd 294 millió forintért. A pénzt az eredeti elképzelések szerint a uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) finanszírozza.
A szerződés szerint a feladat a “Balaton levezető rendszerének korszerűsítése” címet viseli, de valójában a Sió-csatorna rekonstrukcióját fedi. Fel kell újítani a balatonkiliti zsilipet, továbbá a hajózó- és a leeresztő zsilipet is. Ezek mellett át kell építeni három közúti hidat és lesz ahol a töltést is áthelyezik – írja a napi.hu.
A korábbról ismert részletek szerint a munka legfontosabb eleme a siófoki kikötőt és a Sió-csatornát elválasztó vízleeresztő zsilip újraépítése. A jelenleg 80 m3/s névleges, 60 m3/s tényleges kapacitással használható zsilipet a jelenlegihez képest 6 méterrel délebbre viszik. Az új zsilip a tervek szerint maximum 120 m3 vizet tud átengedni majd másodpercenként.
A hajózási- és a vízeresztőzsilip látványterve – a jobbról lévő vízeresztőzsilip a jelenlegi helynél hat méterrel délebbre kerül. Valószínűleg így tudták megoldani, hogy a kikötő felőli oldalon látható úttal közforgalmú bejárási lehetőség legyen a szórakozónegyednek álmodott mai Bahart-szigetre. A zsilip felett átvezető út ugyanis üzemi területként nem alkalmas az ilyen közlekedésre – Forrás: OVF
Ugyancsak felújítják vízeresztő zsilippel párhuzamosan, attól nyugati irányban lévő hajózási zsilipet is, aminek elsődleges feladata a jövőben is hajók átzsilipelése lesz a Balaton és a Sió között, másodlagos feladata pedig a vízeresztés. A zsiliprendszer medencéje 90 méter hosszú, 12 méter széles, 4,5 méter küszöbmélységű. Maximum 85 méter hosszú, 9,5 m széles, 2,5 méter merülésű hajókat lehet átzsilipelni vele.
A 44 méter hosszú, 7,3 méter széles Balaton – korábban Beloiannisz – motoros leúsztatása a siófoki hajózsilipen 2014. március 21-én – Fotó: Győrffy Árpád
A hajózási zsilip alsó kapuja – itt látható, mekkora vízszint különbséget kell kiegyenlíteni a Balaton és a Sió-csatorna között – Fotó: Győrffy Árpád
Felújítják a Sió-csatorna balatonkiliti duzzasztóját is. A Siófoktól délre, az OBI áruház közelében található duzzasztót a jelenleginél délebbre, egy későbbi elkerülő út hídjaként építik meg. Az eddigi “egy kapus” rendszer helyett külön lesz a vízszintszabályozó és a hajók áthaladását biztosító nyílás.
A Sió-csatorna Siófok határában – középen az M7-es autópálya, alul a kiliti duzzasztó, ami a jelenlegi helyénél sokkal délebbre kerül, és két részből áll majd – Fotó: H. Szabó Sándor
A korábbi információk szerint a Sió-csatornán töltésáthelyezést, depóniarendezést, Simontornya és Kölesd, valamint Siófok és a Kapos-torkolat között mederkotrást terveznek. Ugyancsak a tervek között szerepel a keresztező műtárgyak és az üzemi hidak rekonstrukciója, a töltéskoronák mechanikai stabilizációja, a mederrézsű helyreállítása, a árvízkapu felvízi oldal osztófalának rekonstrukciója illetve az árvízkapu feletti rész helyreállítása. Hogy ebből mi valósul meg, az még a jövő titka.
Eredetileg úgy tervezték, hogy a teljes költség mintegy fele szükséges a zsilipekkel, illetve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakkal kapcsolatos munkákra. Tavaly decemberi becslések szerint a pénz háromnegyede erre fog elmenni. Sőt még ez is tovább nőhet, s ezzel tovább csökkenhet az a keret, amit a Sió-csatorna helyreállítására lehet fordítani.
“A levezető rendszer elmaradó tételei között a Sió mederrendezési munkái szerepelnek túlnyomó többségben. Ezeket a projektból kimaradó szakaszokat, többletfenntartási feladatokat addig is megoldjuk, amíg el nem készül megfelelően a teljes csatorna rendezése. Most már inkább a beavatkozás első ütemeként kezeli az ágazat a projektet, így csak a legfontosabb (műtárgyak, mederszűkületek stb) dolgokat kezelik most. Remélhetőleg lesz rá hazai, vagy uniós forrás” – mondta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egyik illetékese egy tavaly decemberi vízügyi fórumon.
A fentiek szerint kompletten előáll az a helyzet, ami bizonyára minden épeszű szakmai szabállyal szembemegy
– 126 centiméterre emelték a Balaton nyári vízszintjét anélkül, hogy a sok helyen még 100 centiméteres maximális vízszintre tervezett tóparti közműveket, védműveket, ingatlanokat a tervezett szinthez igazították volna
– Nem csak megemelték a maximális szinteket, hanem néhány centi eltéréssel igyekeznek is pontosan ezen tartani a Balatont – gyakorlatilag egy feszített tükrű medencét hoztak létre, ami a nádban, s ezzel a tó más élővilágában jelentős pusztulást okoz
– A zsilip lecserélésével duplájára növelik a felső ponton a leeresztési lehetőséget, miközben az igazán problémás láncszemmel, az eddigi maximális eresztési mennyiség elszállítására se képes a Sió-csatornával csak úgy-ahogy foglalkoznak. A korábbi nyilatkozatok szerint a vízeresztő zsilip műszakilag rendben van. Jóval kisebb-ráfordítással felújíthatták volna a hajózási zsilipet, amivel akkor biztonságosan növelhetnék a leeresztési mennyiséget, ha pénz nagyobb részéből megcsinálják a Sió-csatornát. Igaz, így nem tudnák megnyitni a szigetet a kaszinózok előtt, mert továbbra is csak a zsilip “üzemi területén” lehetne megközelíteni.
Tengelyig érő víz a zamárdi Gáspár utcában 2014. május 15-én – Fotó: Győrffy Árpád
Fonyód, Árpád-part 2014. május 15-én – Fotó: Győrffy Árpád
Képzelhetjük mi lesz, ha az új zsilip elkészülte után esetleg hirtelen jön egy nagyon csapadékos időszak, amikor a Balaton ismét elindul a 140 centi felé. Azok, a korábban is telefonon leszóló emberek, akik eddig a magas vízszint érdekében rángatták dróton a vízügyi vezetőket, most majd arra adnak utasítást: Kinyitni mindent! Még az is lehet, hogy a 120 köbméteres leeresztő zsilip mellé a hajózási zsilipet is kinyittatják – ha már egyszer erre is készült. Nem igazán fogja érdekelni őket, hogy Somogy és Tolna hány településének határát teszi tönkre a mesterséges árvíz. Számukra fontosabb lesz, hogy a saját balatoni villájuk gyepe száraz maradjon.
2018. március 20. – Vízeresztés a 60 köbméteres maximális kapacitással – Fotó: Győrffy Árpád
Így dübörög át a másodpercenként 60 köbmétere vízmennyiség a Sió-zsilipen – Fotó: Győrffy Árpád
2018. március 20-án kilátás Siófok felé a siójuti hídról – jobbról illetve középen a Sió. Akkor csak 60 köbméterrel eresztettek, de a jövőben dupla ennyivel is dőlhet a víz erre a vidékre – Fotó: Győrffy Árpád
Ha a fent jósolt helyzet előállna, Siófokon akár csónakkal is lehet menni az OBI-ba, Tesco-ba. A délebbre lévő települések panasza pedig legfeljebb az égig hallatszik fel, az illetékesekhez nem nagyon.
Győrffy Árpád
Vízszint – Balatoni vízszintemelés hiányzó feltételekkel – 2014.01.31.
Cseppet sem vidám balatoni képeslap a víz világnapján – 2018.03.22.
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)
