Szeptember végén lépett életbe az a kormányrendelet, ami a jövőben meghatározza a Balaton parti sávjának használatát. A húsz évvel ezelőtti szabályozást felváltó “Vízparti Terv” rögzíti, hol működhet strand, kikötő, kemping, vagy más, a partra illő funkció, és a jövőben hová lehet ilyeneket tervezni, hol kell megtartani a zöldterületet.
A fentiek közül a vízpart szabad megközelítésére szolgáló, az év 365 napján, napi 24 órában használható parti sétányok terveit “járnám körbe”. Több település példáján, térképek, fotók segítségével mutatom be, hogy a jogszabály megalkotói hogyan is képzelik ezt egyes településeken. Az első cikkből az alsóörsi és a balatonalmádi helyzetet ismerhetik meg. Egyúttal előállok egy javaslattal nagy álmom, a Balaton-parti “tengerparti korzó” megvalósításáról.
Az 1919 lakosú, 1029 lakással rendelkező Alsóörsnek 6,6 kilométeres Balaton-partja van. A 2005 tavaszán elfogadott, mostanáig érvényes szabályozásban mintegy 530 méter hosszú parti sétánnyal számoltak. Az augusztusban elfogadott jogszabály ennek a háromszorosát, 1590 méter parti sétányt tartalmaz. Ebből 400 méter a szó közvetlen értelmében, a vízparton haladó parti sétány, további 550 métert tesznek ki az ugyancsak vízközeli mólók bejárható részei, 360 méter hosszú sétautat a víztől nádas vagy más növényzet választ el, a maradék 270 méter pedig alapvetően még csak a képzeletben él.
Az alsóörsi “valódi” parti sétányokat a település központjában lévő kikötők mellett és magukon a mólókon találjuk. A térképen a nagy piros kettős körök jelölik a parti sétányokat, a hasonló alakú szürkéskék jelzések pedig a közhasználatú mólón kijelölt sétányt. A korábbiakhoz képest új a kikötőtől nyugatra, a térkép szerint a bal oldalon jelölt parti sétány, és az új mólószár sétányként jelölése
Kikötőhöz nyugatról kapcsolódó terület a parti sétány nyomvonal mellett megkapta a “Fürdőzésre felhasználható partszakasz” jelölést is a Vízparti Tervben – így ezzel megszületett Alsóörs új (első) szabadstrandja, amihez ez a kormányrendelet és az általános fürdési szabályok adnak jogi biztosítékot – Fotó: Győrffy Árpád
A vízparti sétány korábban is jelölt és létező szakaszai a kikötő körül és a Sirály parkban – az utóbbinál húzhatták volna a part mellé is a vonalat, de így biztos egyszerűbb volt – Fotó: Győrffy Árpád
Fent a víztől távol, a nádas szélén jelölt, mintegy 290 méter hosszú, Vasút utcai parti sétány – a valóságban inkább nádi sétány. A balról látható három piros pötty a Blaha utcai vagy “horgásztelepi nádi sétányt” jelzi – térképen
A Vasút utca melletti, narancssárga vonallal jelzett “nádi sétány” a víz felől nézve – Fotó: Győrffy Árpád
A Vasút utcai nádi sétány a Vasút utcából – a sétány az aszfaltos burkolattól balra a fák helyén, vagy a fákon túl halad(na), de akár ezt az aszfaltot is tekinthetjük sétánynak – Fotó: Győrffy Árpád
A “Blaha Lujza nádi sétány” helye a fotón narancssárga vonallal jelölve – Fotó: Győrffy Árpád
Az elképzelt, kb. 270 méter hosszú parti sétány a település délnyugati sarkában lenne. Ennek külön érdekessége, hogy a Pelso kemping parti sávjára rajzolták rá. Ráadásul a zárt kempingben lévő területet nem csak parti sétányként, hanem “közstrandként” is megjelölték.
S ha már térképen csináltak egy sétányt és közstrandot, akkor gyalogutat is rajzoltak hozzá a kemping területén keresztül – a térképen a fekete pontokkal jelzett “gyalogos közforgalom elől el nem zárható területként”.
Ehhez a szabad rajzoláshoz az adhatta az ösztönzést, hogy az érintett területet soha nem rögzítették önálló telekként. Így a rendelet mellékletében is csak úgy tudták megnevezni, hogy megírták, milyen telekkel határos.
A kemping területére rárajzolt parti sétány és közstrand Alsóörs délnyugati sarkában a hozzá vezető ösvénnyel
Ugyanez képen – zölddel a Pelso kemping és a Pelso Bay parti sávjába tervezett sétány (közstrand), pirossal a megközelítést biztosító gyalogos ösvény útvonala a Camping utcától – Fotó: Győrffy Árpád
Kapu és kisajtó a Camping utca felől. Mindegyik lakattal lezárva. Innen lehetne kisétálni a tervezők által berajzolt parti sétányra és “közstrandra” – Fotó: Győrffy Árpád
Almádiban a parti sétányok kétharmada a víztől távol lesz
A 10066 lakosú, 5097 lakással rendelkező Balatonalmádi teljes balatoni partszakasza 8,3 kilométer hosszú. A húsz évvel ezelőtti, máig érvényes szabályozás 2100 méter hosszú parti sétánnyal számolt, a most elfogadott Vízparti Terv 2370 méter hosszon jelöl ilyen funkciót. A 2370 méter teljes hosszból 710 méter halad közvetlenül a Balaton-parton vagy a tóba nyúló mólón, 1660 méter pedig a Balatontól távol, a víztől nádassal vagy más növényekkel elválasztva.
A víz közelében található sétányok három helyen találhatók. Egy 60 méteres szakasz Káptalanfüreden a Nádas utca végén van, az ott lévő két önkormányzati strandot kapcsolja össze a parti sávban. Mivel a korábbi szabályozás óta beljebb vitték a strandok közé ékelődő ház kerítését, megháromszorozódott a korábban alig 20 méteres sétány hossza.
A Nádas utcai parti sétány piros pöttyökkel a térképen
A kutyások és a horgászok által is nagyon kedvelt hely képen – Fotó: Győrffy Árpád
A Káptalanfüredről a város közepe felé haladva egy, az én besorolásom szerint “nádi sétány” következik 900 méter hosszan. Ennek az utolsó 50 méteres szakasza igazi parti sétány lehetne, ha át tudnánk menni a több évtizede ott működő horgászkikötő kerítésén.
A káptalanfüredi és az almádi részt összekapcsoló nádi sétány nyomvonala térképen
Az érintett szakasz fotón – a sétány vonala narancssárgával jelölve a nádason túl – Fotó: Győrffy Árpád
A nádi sétány utolsó szakasza a horgászkikötőnek a partján is végigmenne – ha ehhez a kerítést elbontanák – Fotó: Győrffy Árpád
A sétára csábító parti sétány káptalanfüredi vége a parton – valahol itt menne a bicikliút mellett a dzsumbujban – Fotó: Győrffy Árpád
A város legnagyobb egybefüggő vízparti sétánya, az itt Négyméteresnek hívott partszakasz a Wesselényi strand és a Yacht kemping között, a Lottó üdülőtelep és az egykori focipálya előtt húzódik. A 350 méteres parti részt hivatalosan Szent István sétánynak nevezik.
A másik jelentős vízparti sétányt az almádi Öregpark – vagy újabban: Szent Erzsébet-liget – előtt, illetve az innen kiinduló mólónál találjuk. A nyitott partszakasz és a bejárható móló együttes hossza 300 méter.
A térképen balról látható a Lottó üdülőtelep és a focipálya előtti, jobbról pedig az Öregpark előtti és a mólón végigmenő “parti sétány
A képen a Lottó üdülőtelep és a Négyméteres előtti parti sétány, ami elsősorban a horgászok kedvelt hely – Fotó: Győrffy Árpád
Az Öregpark előtti sétány és a móló. A háttérben az egykori Auróra hotel, jobbra a budatavai partszakaszt elfoglaló magánkikötők, -üdülőházak a közbeékelődő Budatava stranddal – Fotó: Győrffy Árpád
Az almádi sétányegyüttes utolsó szakasza, az Eötvös utcától induló, a lozsántai szakaszt részben átfogó nádi sétány térképen
A 760 méter hosszú “lozsántai nádi sétány” délkeleti irányból fényképezve a Balaton felől – Fotó: Győrffy Árpád
Így néz ki a “lozsántai sétány” első szakasza az Eötvös utca végénél – Fotó: Győrffy Árpád
Elszakadva a valóságtól, kicsit az álmokról
Régóta hiányolok a Balatonnál legalább egy olyan sétányt, amilyent sok tengerparti városban lehet látni. A sétány egyik oldala maga a víz, a másik oldalon vendéglátóhelyek és más szolgáltatók sorakoznak, amelyek ezeket a helyeket igazán kellemessé, vonzóvá teszik, lehetőséget adnak a kikapcsolódásra, laza szórakozásra. Kicsit ezt pótolják a borhetek és hasonló programok, de a hely igazi varázsa nélkül. Ha rajtam múlna, én ilyen sétányt alakítanék ki Almádiban a focipálya előtti partszakaszon.
A sétány közvetlenül a víz mellett, a parttal párhuzamosan futna végig 10-15 méter szélességben. A burkolata színes kő lenne több helyen virágokkal, pázsittal foltozva. A sétány szélén több helyen nem túl magas, nagy lombú fák adnának árnyékot.
A sétány víz felőli oldalára minden oldalról használható padokat, ülőhelyeket telepítenék. A vízre kis mólókat építenék. Ezekre ki lehetne sétálni, ülni, ide köthetnének ki a maximum 10-15 személyes sétahajók, és azok a csónakok, amikkel a közelben lehorgonyzott vitorlások utasai partra szállnának. A kis mólók lehetőséget adnának a horgászásra is, hogy a horgászokat az elveszett part miatt kárpótoljuk. Lennének olyan, nagyobb stégek is a part előtt, amelyekre a parti éttermek, kávézók vendégei kiülhetnének a víz fölé fogyasztani.
A sétány part felőli oldalára kerülnének a vendéglátóhelyek és más üzletek. Fontos szabály, hogy az épületek nem lehetnek a Balatonhoz 30 méternél közelebb. Ezért a sétány és az épületek között kellene kialakítani a vendéglátóhelyek teraszait, kerthelyiségeit.
A vendéglátóhelyek méretben és kialakításban is különböznének egymástól. Lennének éttermek, kávéházak, cukrászdák, fagyizók.
Az épületek általában egyszintesek lennének, de némelyiknél a tetőteret is be lehetne építeni. Lehetnének olyanok is, amelyiknek a tetején is teraszt alakítanának ki a vendégeknek.
Az épületekben bent is lenne vendégfogadó rész, hogy rosszabb időben is fogadhassanak vendéget. Ugyanezért a kerthelyiségek egy része is védhető lenne valamilyen könnyűszerkezetes tetővel, elhúzható üvegfalakkal.
A vendéglátóhelyek között lehetne egy kis méretű “szabadtéri színpad” pódiummal, és 30-40 embernek helyet biztosító egyszerű padokkal. itt kisebb koncerteket, gyerekprogramokat és más előadásokat lehetne tartani.
Ugyancsak a vendéglátóhelyek között, a sétány közepén lehetne egy kis tér, közepén szökőkúttal, körülötte padokkal, hogy hangulatosabbá tegyék a helyet.
A “tengerparti sétány” a parkkal és a parkolóval a focipálya és a Négyméteres területén – A sétány a vendéglátóhelyekkel és az azokat kiszolgáló úttal, 45-50 méter széles sávot foglalna el a Balatontól számítva. A terület további részén egy parkot, és a vízzel ellentétes oldalon egy parkolósávot lehetne kialakítani – Fotó-illusztráció: Győrffy Árpád-ChatGpt
A park mintegy 100×220 méteres területű lenne. Kis méretű fákkal, bokrokkal, virágokkal lehetne beültetni. Sétautak hálóznák be sok paddal. Itt is el lehetne helyezni egy szökőkutat. Valamelyik sarokban lehetne egy kisebb zenesarok egy pódiummal – ami a park közepe felé nézne -, és egy néhány soros ülőhellyel, ahogy egyszerre 20-30 ember férne el. Ezen a részen a park növényzetét, sétaútjait úgy kellene kialakítani, hogy nagyobb érdeklődés esetén több ember is követhesse a színpadon zajló programot. A park egy másik pontján lenne egy játszótér, lehetőleg a Balatonhoz kapcsolódó játékokkal.
A terület vasút felőli oldalán lenne az autóparkoló az ott húzódó Véghely útra építve. Itt körülbelül 80 személygépkocsi férne el az útra merőlegesen.
Alternatívák
Amennyiben az önkormányzat a szolgáltatók bérleti díjánál több pénzt szeretne a területért, a park elhagyásával lakótelepet is lehetne építeni a park helyére. Mivel ehhez már több parkolóhelyre lenne szükség, földalatti garázsokat kellene kialakítani.
A tengerparti sétány lakóteleppel kombinálva – Fotó-illusztráció: Győrffy Árpád – ChatGpt
A pénzszerzést igazán azzal lehetne kimaxolni, ha az egész területet lakóházak építésére értékesítik – Fotó-illusztráció: Győrffy Árpád – ChatGpt
A vendéglátónegyed elhagyásával persze nem sok plusz helyet lehet nyerni, mert a víztől számított 30 méteres sávban nem lehet építkezni. Valószínűleg így is elférne egy 250 lakásos lakótelep, amihez a beruházó már megszerezhetné a 3%-os hitelt is a leendő vevőknek.
Ez a legutóbbi megoldás illene legjobban ahhoz a trendhez, amit Balatonalmádi az elmúlt évtizedekben követett. De talán ideje lenne váltani.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!
Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)
Légy te az első hozzászóló a(z) "Alsóörs – Almádi – Parti sétányok vízparton, nádasban, új szabadstrand és kerítések" íráshoz!