A balatoni parti sétányok kialakítását is szabályozó kormányrendelet bemutatását a balatonfüredi és a siófoki előírásokkal, helyzettel folytatom. A két településen látott lehetőségek jól szemléltetik az “észak” és “dél” között megmutatkozó különbségeket. Az is kiderül, hogy van, ahol akár perre is mennek a part megnyitásáért, míg máshol előzékenyen lemondanak róla.
Ahogy a Balatonalmádival és Alsóörssel foglalkozó írásban, itt is alapvetően csak a hivatalosan “parti sétányként” vagy “közhasználatú mólón kijelölt sétányként” szerepeltetett szakaszokkal foglalkozok. Ezeknek az év 365 napjában és a nap 24 órájában nyitottnak kellene lenni a sétálók előtt, vagy a jövőben nyitottá kellene tenni ezeket.
Balatonfüreden az ezredfordulón azt tervezték, hogy a mólótól legalább a Marina szállóig megnyitják a partot mindenki előtt. Ehhez megvolt a jogi háttér, a többségében önkormányzati vagy állami tulajdonú parti telkek is segítették volna a terv megvalósítását. Bár a nyilatkozatokban azóta is ezt hirdetik, a valóság mégis más lett.
A parti sétánynézőt a város délnyugati határától és a központban lévő mólótól egyaránt mintegy két kilométerre található, a város tulajdonában lévő Füred kemping területén kezdem.
A jogszabályhoz kapcsolt térképen a kemping megmaradt részének parti sávja látható a kikötőnek lehasított résszel. A pontozás azt jelzi, hogy az érintett részt “közhasználatú területként” sorolták be. A piros karikában lévő piros pöttyök pedig a parti sétány nyomvonalát mutatják – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
Ugyanezt a területet láthatjuk a fotón is. A narancssárga vonallal jelzett partszakasz elvileg parti sétány. Ez vonatkozik a narancssárga vonal jobb oldali ötödénél lévő, külön lekerített LUA Beach-re, a LUA “Felnőtt” Hotel strandjaként, rendezvény területeként használt részre is. A kép jobb oldalán zölddel a Kékszalag Port vitorláskikötő területén kijelölt és használható parti sétányt jelöltem – Fotó: Győrffy Árpád
A kemping szabályzata szerint a strandként (is) működő parti területet 2025.04.25.-2025.10.05. között belépőjeggyel lehet látogatni – az idén felnőtteknek 2300 forint -, az év további részében a parti terület szabadon bejárható. Azt is írják, hogy “Strand nyitva: 2025.06.21.-08.31. Vízimentő csak ebben az időszakban biztosított. Ezen kívül fürdőzés csak saját felelősségre megengedett. Napi nyitvatartási idő: 9:00-19:00 óráig.”
A kormányrendelet a közhasználatra kijelölt területekről azt írja, “ingyenes vagy szolgáltatás ellenértékeként térítés fejében történő közcélú használata azonos feltételekkel bárki számára biztosított vagy biztosítandó…” Nekem ez azt mondja, hogy a sétálásért, de talán még a szolgáltatás nélküli fürdőzésért sem kérhetnek tőlem térítést. Ha ezzel mégis elzárják a sétálók elől a területet, az azt jelzi, hogy ez a rész jelenleg nem tekinthető működő parti sétánynak.
Lényegében ugyanez vonatkozik a kempingből lekerített LUA Beach előtti területre is, ahol a nyári szezonban térítésért sem írnak külsősöknek belépési lehetőséget, de az idei nyári szezon szeptember 13-ai lezárásától a “strandterület saját felelősségre látogatható” – Fotó: Győrffy Árpád
A Kékszalag Port parti területén 130 méter hosszú sétányt találunk, amihez csatlakozik a 190 méter hosszú móló. Az előző fotón zöld színnel jelzett sétányokat szabadon bejárhatjuk.
Ha tovább sétálnánk a hajóállomás felé, inkább menjünk ki a 71-es főút mellé, mert a partot elfoglaló szállodák előtt egy másfél kilométeres lezárt szakasz következik. Így itt normál halandó akkor tudja megközelíteni a Balatont, ha kibérel egy szobát valamelyik szállodában, vesz egy apartmant, vagy hajóhelyet bérel valamelyik kikötőben. A zártság alól egyedül a Silver udvarnál lévő, ma is nyitott 30 méteres partszakasz kivétel. És talán az lesz majd a Le Meridien Hotel 200 méteres partvonala, ahol az ígéretek szerint bárki kisétálhat majd a partra, ha elkészült a szálloda. Azért nézzük végig, miről is maradunk le, hisz a kormányrendelet szerint ezen a másfél kilométeren is bőven lenne lehetőségünk parti sétára.
A térkép bal oldalán a magántulajdonban lévő Marina Hotel területe látható. A korábbi szabályozásban ennek partját “zöldterület kialakításra alkalmas területként” jelölték. A friss szabályozásban rátették a “közhasználatra kijelölt terület” fekete pontjait és a parti sétány jelzését. Erre legfeljebb a jövőben számíthatunk. A térkép jobb oldalán, a Füred Hotel előtt közhasználatra kijelölt zöldterületet látunk parti sétánnyal, ami átnyúlik a Flamingó Hotel elé. A Füred Hotel előtti nyitott részen fürdési lehetőséget jelző “farkasfogakat” is rajzoltak. A közhasználatú zöldterület felnyúlik a Széchenyi sétányig (71-es), így biztosítva szabad bejárást a partra. Pontosabban így kellene lennie – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
A Marina Hotel partja, strandja, amit az új szabályozásban közhasználatú területként és parti sétányként jelölnek. Én a valóságnak megfelelően narancssárga vonalat húztam rá, mert ez jelenleg csak papíron nyitott előttünk – Fotó: Győrffy Árpád
A Hotel Füred két oldalt az apartmanházakkal. Az egykori tudósítások szerint tíz évvel ezelőtt itt egy igazi NER-bázis alakult ki illusztris vendégekkel, lakókkal. A kormányrendelet szerint itt is szabadon sétálhatnánk. A valóságban nem. A közterületként létező parti sávot a Bóka István vezetésével működő önkormányzat 2014-ben 10 évre bérbe adta a hotelt felújító, és az apartmanokat építő Czigle Falingó Hotel Kft-nek strand céljára. A Széchenyi utcáról bevezető közhasználatú zöldterületen pedig a Flamingó hotel parkolóját alakították ki. A szerződés közben lejárt, de bizonyára újra kötötték, mert a parti közterület továbbra is zárva van előttünk – Fotó: Győrffy Árpád
Korabeli reklámtábla a NER-bázis építkezése előtt. Örök panorámát és saját homokos strandot ígértek a vevőknek – Fotó: Győrffy Árpád
Sétánkat tovább folytatta a hajóállomás felé lezárt partokat találunk. Balról a Flamingó Hotel épületei, majd az elbontott Uni Hotel telke előtt egy nádas, amit a kormányrendelet szerint parti sétányon járhatunk félig körbe – Fotó: Győrffy Árpád
A Széchenyi sétány felől így néz ki a nádas körüli parti sétány kerítéssel, nádszőnyegekkel takart – valószínűleg nem létező – északi része. Bemenni az autó közelében lévő ajtón lehetne. Kártyával, ami nekem nem volt – Fotó: Győrffy Árpád
Következő megállónk az épülő ötcsillagos Balaport Hotel, ahol az ígéretek szerint szabadon sétálhatunk majd a parton, ha elkészül. Óriási változás lenne a füredi hotelek eddigi, bezárkózó gondolkodásához képest. Az talán csak engem szomorít el, hogy a város legfontosabb partszakaszai elé telepített vitorláskikötők itt is elzárják majd előlünk az igazi balatoni panorámát. A másik szomorúságom, hogy az önkormányzat ezt a tervezett sétányt nem vetette fel a kormányrendeletbe, így bármikor mégis kitehetik elénk a stoptáblát – A képen az épülő “Le Méridien BalaPort Lake Balaton Resort” és a Birges Marina – Fotó: Győrffy Árpád
A Balaport Hotel leendő bejárata a keleti oldalon a Zákonyi sétány felől – ma még építési területként lezárva -Fotó: Győrffy Árpád
A rendeletben szintén nem szereplő, de a valóságban létező 30 méteres nyitott part a Silver udvarnál – Fotó: Győrffy Árpád
Sétánkkal eljutottunk a hajóállomáshoz, ahol egy igazi különlegességet találunk. A balatonfüredi Deák Ferenc-sétány – mai nevén “Tagore” – százhatvan éve adja a mintát ahhoz, hogyan is kell egy elegáns parti sétánynak kinézni. Ahogy más gyógyhelyeken, eredetileg ez is elsősorban a savanyúvíz séta közbeni kortyolásához biztosított helyet. Később meghatározó társasági térré, találkozási ponttá vált.
A Deák-Tagore-sétány és környezete a jogszabály térképén. A sétány a Vitorlás térrel együtt 550 méter, a mólón és a mólófejen kijelölt szakasz 360 méter hosszú – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
Ugyanez képen is. A város igazi, együttesen 910 méteres parti sétánya a móló felől – Fotó: Győrffy Árpád
Az idők során a sétány fái és a partot szegélyező oszlopok, láncok többször cserélődtek, miközben a városnak ez a része máig a 19. század közepén maradt. Nem engedtek az akkor kialakult arisztokratikus – mára inkább uraskodó – keretekből – Fotó: Győrffy Árpád
Csak a borhetek és más búcsúi kitelepülések hoznak rövid időszakokra más szint, hangulatot a víz mellé – sokszor egy másik végletet jelentve – Fotó: Győrffy Árpád
Nem tartozik a jegyzett sétányok közé, de sokak kedvenc parti helye (volt) a móló bejáratánál kialakított deszkaterasz és a Vitorlás étterem teraszát a Balatontól elválasztó szabad parti sáv – Fotó: Győrffy Árpád
A terasz előtti sávot a rendelet a Vitorlástérhez kapcsolt közhasználatú zöldterületként jelöli – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
A deszkaterasz mostanra gyakorlatilag használhatatlanná vált az előtte kinőtt nádas miatt – Fotó: Győrffy Árpád
A Vitorlás terasza előtti területre pedig be sem lehet menni, évek óta virágosládák zárják el a sétálók elől – Fotó: Győrffy Árpád
Kelet felé haladva a Brázay parkban találjuk a következő kijelölt parti sétányt, ami egész évben, egész nap elérhető mindenki számára. Az itt található sétányok összes hossza 140 méter.
A térkép bal oldalán a Brázay park parti sétánya, jobbról a város szélén található Koloska-kikötő, aminek mindkét mólójára rárajzolták a “sétány közhasznú mólón” szürkéskék pöttyeit. Érdekessége az új szabályoknak, hogy a Brázay park nyitott parti részét ugyanúgy “fürdőzésre felhasználható partszakaszként” jelölik a farkasfogakkal, mint a tőle jobbra lévő Aranyhíd strand partját – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
Balról a 800 milliós támogatással megépített, “intim luxust” biztosító Aranyhíd strand, ami az eredeti vállalás szerint tavaly nyílt volna meg, de úgy tűnik erre még egy évet várni kell. Jobbról a tőle kerítéssel elválasztott Brázay park, ami egész évben látogatható. Narancssárgával a parti sétánynak a nádas takarásában lévő részét jelöltem, zölddel a nyitottat. Bár a Brázay panoráma stégje nem szerepel a rendeletben kijelölt sétányként, azt is beszámítottam a füredi valós lehetőségek közé – Fotó: Győrffy Árpád
Az Aranyhíd strand homokos és a Brázay park kövekből épített parti sávja közelebbről. Ahogy írtam, a fenti térkép mindegyiket “fürdőzésre felhasználható partszakaszként” jelöli. A jelenlegi helyzetben ez azt jelenti, hogy a köveken bemászva ugyanúgy lehet fürödni a Balatonban, mint a majdani belépő kifizetése után az Aranyhíd strand homokján besétálva. Ezzel a luxusstrand mellett Füreden is újra megszületett egy szabadstrand – Fotó: Győrffy Árpád
Az új fürdési lehetőséget már többen ki is próbálták a nyáron – bár a be- és kikászálódás kicsit nehéz ügy – Fotó: Győrffy Árpád
A parti séta utolsó állomása a város keleti szélén, a Koloska kikötőben lehetne. Ahogy fent látható, a kormányrendelet térképes melléklete szerint mindkét mólót “sétány közhasznú mólón” jelzéssel láttak el.
A móló sétányok jelölésére azért használtam a narancssárga színt, hogy jelezzem, ez a 200+90 méter hosszú séta lehetőség legfeljebb a jövőben lesz így – Fotó: Győrffy Árpád
A kikötő kapujában lezárt sorompó és egy “Belépés csak karszalaggal” felirat fogadott. Mivel karszalagom nem volt, inkább elsétáltam az utolsó helyszínre, a város másik végére – Fotó: Győrffy Árpád
A füredi sétánynézőt a város határának délnyugati szélén, közvetlenül a tihanyi határnál fejeztem be, ahol a füredi részen egy alig 120 méteres parti sétány árválkodik.
A bal sarokban a tihanyi terület, jobbra a füredi. A határt az Aszófői-séd medrét követő fekete átlós vonal jelöli. A sétányt magát a 71-es főútra rajzolták rá – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
Hogyan került ide a sétány? A két települést összekötő 71-es főút, avagy születéskori nevén a “tihanyi műút” egykor nem csak lovasfogatok, autók közlekedésére, hanem sétányként is szolgált. Kilencvenkilenc évvel ezelőtt, 1926-ban az útnak ezt a szakaszát közvetlenül a Balaton medrében kialakított kőtöltésre építették, átvágva az Aszófő felé elnyúló ingoványos területet.
A két település határát adó Aszófői-séd hídjától keletre 120 méter távolságra egy kőfal indult a Balaton felőli oldalon, ami rövid megszakítással egészen a Tihanyi révig határolja az utat, illetve a kőfal és az úttest között kialakított sétányt. A fal 40-80 méterenként kis terasszal, rondellával szélesedett ki, hogy a sétálók, autózók megpihenhessenek, és gyönyörködhessenek a Balatonban, amit ekkor itt még kevésbé takart el a nádas. Mivel az országban ekkor összesen 9 ezer személygépkocsi és 3 ezer motorkerékpár volt, nem zavarta a nagy forgalom a sétálókat.
Pihenő nő az egyik rondellánál a füredi határ közelében 1933-ban. A háttérben a Tihanyi-félsziget az Óvár-tetővel – a Google AI Studio színezésével – Fotó: Kieselbach Tamás – Fortepan.hu
A fal a rondellákkal ma is áll, de a széles sétány a 71-es út többszöri szélesítése miatt nagyon elkeskenyedett. A tihanyi részen, a “deltától” a révig használható formában mostanáig maradt. A kormányrendelet készítői a tihanyi műút egykor sétányként is készült teljes szakaszát ma is feljelölték parti sétányként. S ha már egyszer Füredre átlóg belőle 120 méter, oda is berajzolták a sétányt jelölő piros pöttyös karikákat a 71-es főútra.
Ha magán a főúton nem is tanácsos sétálni, az 1980-as évek végén az út mellett kialakított kerékpárút lehetőséget ad a gyaloglásra is – a képen a Tihanyt és Balatonfüredet elválasztó patak hídja – Fotó: Győrffy Árpád
Siófokon a múlt és jelen is más
Bár a siófoki turizmus is nagy múltra tekint vissza, a közvetlen parti lehetőségeket a Kádári-időszak virágzó évei határozzák meg ma is a Balaton mindenkié jelszó alapján. 1961 és 1975 között több mint 6 kilométer hosszúságban kiszélesítették a várost a Balaton kárára. A 100-150 méter széles új parti területeken vállalati és szakszervezeti üdülőket, szállodákat építettek, miközben mindenhol meghagytak egy 30 méter széles nyitott sávot a fürdéshez, napozáshoz, sétáláshoz a víz mellett. A nyitott parti sáv egy részét időközben elvették, lezárták, de mostanra gyakorlatilag teljes hosszában visszanyerte az 50-60 éve kapott funkcióját, szabadstrandként és parti sétányként szolgál egyszerre.
(A part átalakításáról az Azok a 60-as, 70-es évek – Amikor a legjobb balatoni szabadstrandok születtek című írásomban olvashatnak részletesen más településekről is.)
A siófoki sétánynézőt a város északkeleti szélén kezdjük. A mintegy 4 kilométeres gamászai, sóstói partszakasz akár valahol az északi oldalon is lehetne. Van két fizetős strand – a Gamásza, Sóstói -, és a parti telkek jelentős része leér a vízig.
A keleti part részlete Sóstón a Klára-telepnél – Ahogy a rendelet térképmellékletén is látható, sok telek leér a vízig, vagy a nádasig, de mások előtt zöldterületet jelöltek ki. A part vonalában sorakozó farkasfogak a fürdési lehetőséget jelzik, máshol parti sétányt vagy sétányt és fürdőhelyet egyaránt kijelöltek. Ezek elsősorban azoknak érdekesek, akik a közelben nyaralnak – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
Egy részlet a partról a Sóstói strand közelében. Arra itt nem merek vállalkozni, hogy a magán- és közösen használt stégeket megkülönböztessem – Fotó: Győrffy Árpád
A város belső része felé haladva, a “Szabadisóstó” vasútállomástól 40 méterre találjuk az első kicsit komolyabb sétányt és egyben szabadstrandot, amit Rejtő Jenő fordulatát használva, Szabadstrand a pesti vonathoz névre kereszteltem.
Jobbról a Szabadstrand a pesti vonathoz a sétánnyal. A balról látható kiszögelés pedig már a feltöltött területen kiépített “Aranypart” kezdetét mutatja – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
A százméteres parti sétány és szabadstrand a Szabadisóstó állomás alatt. November elején a füves terület Baross utca felőli részére járdát építettek, és a vízelvezetést is rendezték. A képen nem látható a strand jobb oldalán lévő mosdó – Fotó: Győrffy Árpád
A sétány nézőnk következő állomása a Balaton leghosszabb egybefüggő parti sétánya, amit a tó feltöltésével kialakított siófoki Aranyparton alakítottak ki,
A képen az Aranypart északkeleti vége. Ahogy a képen is látszik, illetve nem látszik, a nyitott parti sétányt jelölő zöld vonal a végtelenben tart. A “szállodasornál” (Táncsics utca) lévő túlsó vége innen 4,2 kilométerre van. Ahogy itt is látható, a parttól számított 30 méteres sáv mindenkié, bárki használhatja. (A narancssárgával jelzett részről majd később.) – Fotó: Győrffy Árpád
Az Aranypart keleti felén a víztől kicsit távolabb építették a kövezett sétányt, így a sétálók és strandolók nem zavarják egymást. A város központjához közelebbi részen korábban kiépített sétány még közvetlenül a part mellé került – Fotó: Győrffy Árpád
A Kilián György és a Mészöly Géza utcánál két hullámtörőmólót építettek. Ezek öble igazi homokvárépítő hely, és egyben 100-100 méter további vízparti sétaút. A képen a Mészöly utcai móló. A parton látható, hogy az Aranypartnak ezen a részén közvetlenül a víz mellett alakították ki a kövezett sétányt – Fotó: Győrffy Árpád
Az Aranypart nyugati vége a Tátra utcai mólóval és a Szent István sétány előtti “Arany-öböllel”. Az öböl néhány évvel ezelőtt még sokkal nagyobb volt, de hagyták, hogy a nádas elvegye egy részét. Még egy-két ilyen év, és nem sok marad belőle – Fotó: Győrffy Árpád
Sétánkat a hajóállomás felé folytatjuk, de közben a “szállodasornál” és a Nagystrandnál el kell hagynunk a partot.
A térképen jobbról az Aranypart délnyugati vége, majd az “Arany-öböl” után balról az 1962-66 között épített szállodasor. A partszakaszán közhasználatú, fürdőzésre használható zöldterületet és parti sétányt is jelölnek, ahogy a bal szélen látható fizetős Nagystrand északkeleti sarkát is képzeletben megtoldották egy, a strandtól leválasztott, közhasználatú, fürdésre használható zöldterülettel – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
A siófoki szállodasor előtti part az 1966-ban utolsóként elkészült Hotel Európával és annak éttermével egy 1978-as képen – Fotó: Urbán Tamás – Fortepan.hu
A szállodasor előtti terület önkormányzati tulajdonban van, de a Balázs Árpád polgármester vezetésével dolgozó korábbi képviselő-testület pénzért hozzájárult, hogy a szállodasor akkori tulajdonosa szolgalmi jogot jegyeztessen be a területre, és azt lezárja. Később a szállodák már így kerültek új tulajdonosokhoz. A Lengyel Róbert vezetésével működő jelenlegi testület úgy látta, hogy jogsértő volt a korábbi üzlet, a szolgalmi jogot nem lehetett volna megadni, és a földhivatalnál azt nem lett volna szabad bejegyezni. A szabad part visszaszerzése, megnyitása érdekében bírósághoz fordultak. Vesztettek, s ez mintegy 10 millió forintba került a városnak. A legutóbbi megnyilatkozások szerint a bírósági utat elengedték, de nem tettek le arról, hogy itt is legyen nyitott parti sétány.
Ha egyszer a szállodasor előtti terület megnyílna, akkor a most napközben lezárt, fizetős Nagystrandnál is léphetne az önkormányzat, hogy a kikötőtől az Aranypart északkeleti végéig szabadon sétálhassunk bármikor.
A szállodasor napjainkban. A kormányrendelet szerint a narancssárgával jelölt vonalon nyitott parti sétányt kell kialakítani (valamikor). A kép jobb oldalán a Nagystrand széle látható. Az óriáskerék árnyékával fedett öbölben egy közhasználatú, fürdésre használható zöldterületet terveztek a rendeletben – Fotó: Győrffy Árpád
A térkép jobb oldalán látható Nagystrandot megkerülve eljutottunk a város parti központjába. A nagy zöld terület a parti sétánnyal a Rózsakertet jelöli. Balra tőle a mólóra kimenő és a hajókikötő partjára bejelölt sétány jelölését látjuk – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
A Rózsakert részlete a sétánnyal egy tavaly májusi képen. A háttérben a Nagystrand az óriáskerékkel és az Aranypart elejénél álló Club 218 épülete – Fotó: Győrffy Árpád
A kép jobb oldalán a mólón és a hajóállomás területén kijelölt vízparti sétány. A hozzánk közelebb eső végénél kezdődik a Sió-csatorna közelmúltban felújított vízeresztő zsilipje. Ennek területe nem szerepel kijelölt sétányként, de tavasztól-őszig szabadon bejárható – Fotó: Győrffy Árpád
Sétálók a sétányként és kilátóként is használható zsilipen. (Az autó valami munka miatt lehet a területen. A zsilipre egyébként csak gyalogosan lehet bemenni, még a biciklit is kint kell letámasztani. – Fotó: Győrffy Árpád
Újhely – Ezüstpart – Széplak
A Sió-csatorna után rövid időre megint el kell búcsúznunk a Balaton-parttól, azt a Hotel Azúr és más szállodák zárják el előlünk. A parti sétány a sötétzöld folttal jelzett Újhelyi strandon kezdődik újra, majd az Ady sétányon és a térkép bal oldalán kezdődő Ezüstparton halad tovább kis megszakítással Siófok délnyugati sarkáig – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
A tőlünk elzárt partszakasz részlete a Sió nyugati partján A kép bal szélén a lefordított csészealj a fákkal takart meteorológiai obszervatórium – Fotó: Győrffy Árpád
A parti sétány Újhelyi strandtól induló szakasza a Bakony utcáig – Fotó: Győrffy Árpád
Az előző fotón is látható terület egyik részlete a földről. Az Ady sétány egyik, gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakasza a Balatonnal – Fotó: Győrffy Árpád
Az Ezüstpart északkeleti sarka a Bakony utcánál a sportpályákkal – Fotó: Győrffy Árpád
Az egykori Nehézipari Minisztérium üdülője előtti terület sokáig kettéosztotta az ezüstparti sétányt. A kerítést négy éve közösen bontotta le Witzmann Mihály, a térség országgyűlési képviselője és Lengyel Róbert polgármester, hogy a város és mindenki használatba vehesse ezt a partszakaszt is – Fotó: Győrffy Árpád
Az Ezüstpart sétány egy további szakasza apartmanházakkal és a sétány előtti vitorláskikötővel és a sétány melletti Calypso étteremmel – Fotó: Győrffy Árpád
Biciklisek valahol az Ezüstpart sétány nyugati részén – Fotó: Győrffy Árpád
Az Ezüstpart a délnyugati végéről, a Cinege-patak hídjától – Fotó: Győrffy Árpád
A siófoki Balaton-part délnyugati vége kicsit az északkeletire hasonlít a sok vízpartig érő telekkel. De itt a nádastól szabad part nagyobb részén fürdőhelyet jelző farkasfogak sorakoznak a vízben – ahol a parton sétálni is lehet. Ráadásként a Zamárdival határos utolsó 200 méteren van egy igazi szabadstrand mosókkal, büfékkel. A térképen jobbról az Ezüstpart vége, majd a Cinege-patak és a Zichy utca közötti sétány. Utána következnek a vízparti nyaralók kisebb-nagyobb közösségi partszakaszokkal, majd zárásként az Orgona utcai – másoknak Bimbó utcai – szabadstrand – Forrás: 287/2025 kormányrendelet
Még a 60-as éveket idéző sétány részlete a Cinege-patak és a Zichy utca között. Mivel itt nincs kijelölt strand, a kutyákat is be lehet hozni, és akár együtt is lehet fürödni velük – Fotó: Győrffy Árpád
A fürdőhelyként jelölt Gyöngyvirág utcai vízpart Siófok délnyugati részén. Nyitott mindenki előtt, de ha valaki strandolni szeretne, 600 méterrel arrébb az Orgona utcai szabadstrand sokkal jobb lehetőségeket kínál – Fotó: Győrffy Árpád
Az Orgona – Bimbó – utcai szabadstrand. A parti sétányt jelző zöld vonalat azért nem húztam végig, mert a strand széle már Zamárdihoz tartozik – Fotó: Győrffy Árpád
Korábban írtam, hogy még visszatérek az Aranypart északkeleti végére húzott narancssárga vonalra. Ezzel a színnel jellemzően azokat a parti sétány szakaszokat jelöltem, amelyek szerepelnek a jogszabályban, de valamiért mégsem sétálhatunk rajtuk. Siófokon ilyen a szállodasor előtti part – amiről korábban írtam -, és az Aranypartot északkeletről határoló 2662/1 helyrajzi számú terület.
Egy, a város honlapján szereplő dokumentum szerint a közterületnek számító parti sávot a 2024. 10.01-2027. 09.30. közötti időszakra bérbe adták a szomszédos társasháznak – Fotó: Győrffy Árpád
Saint-Exupéry kis hercegének rókájával szólva: semmi se tökéletes. De talán inkább azt mondom, hogy nem kellene ebből rendszert csinálni!
♦
A fentieket kicsit összegezve, Balatonfüreden összesen 2790 méter hosszúságú kijelölt parti sétányt találtam, ami a 6900 méteres teljes parti sáv 40 százaléka. A nem csak kijelölt, hanem az év 365 napján, a nap 24 órájában be is járható parti sétányok hossza 1520 méter – ebbe beleértve a mólókon kijelölt sétányokat, a tihanyi műút melletti sétányt és a Silver udvar nyitott partját is. Az 1520 méternyi nyitott sétány a teljes parthossz 22 százalékát jelenti.
A 15950 méteres Balaton-parttal rendelkező Siófokon a kijelölt parti sétányok teljes hossza 9900 méter, ami 62 százaléka a part teljes hosszának. Az év 365 napján, a nap 24 órájában bejárható parti sétányok együttes hossza 9360 méter. Ez a teljes parthossz 59 százaléka.
A fentiek alapján Siófokon hatszor annyi a bejárható parti sétányok hossza, mint Balatonfüreden. Ráadásul Siófokon a sétányok több mint 90 százaléka ingyenes strandként is használható, amíg Füreden egy százalékot sem ér el ez a rész.
Mivel Balatonfüreden a természeti lehetőség is kevesebb a nyitott sétányokhoz a több nádas és ipari terület miatt, a települések vendégfogadási kapacitását is összevetettem a parti sétányok hosszával. A KSH legfrissebb adatai szerint Balatonfüreden 15325 vendégágyat tartanak nyilván a szállodákban, szobakiadóknál és más szálláshelyeken. Az 1520 méteres összes hosszal számolva a városban száz vendégágyra 9,9 m szabad part jut.
Siófokon a KSH szerint 24350 a vendégágyak száma. A 9360 méternyi sétánnyal számolva kiderül, hogy 100 vendégágyra 38,4 méter hosszú szabad parti sétány jut. Ez négyszerese a füredi lehetőségeknek.
Jó balatoni sétálást mindenkinek!
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!
Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)
Légy te az első hozzászóló a(z) "Siófokon négyszer annyi nyitott part jut egy vendégágyra, mint Füreden" íráshoz!