Szúnyogbomba robbanhat a nyáron a Balatonnál – 2015.03.19.
A szúnyogok szaporodásának kedvező időjárás és az állami döntések lassúsága együttesen hatalmas szúnyoginváziót eredményezhet az idén, és sokak nyaralását megkeserítheti a Balatonnál, ha nem változik a hozzáállás.
A szomorú jóslathoz a Balatoni Szövetség (BSZ) napokban tartott közgyűlésén elhangzottak adnak alapot. Mint a régió önkormányzatait tömörítő szervezet szigligeti ülésén kiderült a szövetség elvégezte, illetve végzi a szúnyogok elleni védekezés idei előkészítéséből ráháruló feladatokat. Sőt még többet is tettek annál, mint amire jelenleg lehetőségük lenne. De mindez nem lesz elég, ha időben nem tisztázódik, hogy a kormány hogyan és miből gondolja a ráeső rész elvégzését, finanszírozását.
A Balatonnál közel ötven éve zajlik szervezetten a szúnyogok irtása. A rovarok lassú alkalmazkodása a vegyszerekhez, a vegyipar fejlődése és a szigorodó környezetvédelmi követelmények miatt az első időszakban fokozatosan csökkentették az adott területre kiszórt hatóanyag mennyiségét, majd éppen harminc évvel ezelőtt a vegyszeres irtás mellett bevezették a biológiai védekezést is. Egy bacilus segítségével csak a szúnyogok lárváit pusztítják el, ellentétben a kémiai rovarirtókkal, ami a kifejlett szúnyogokon kívül a hasonló élőlények jelentős részét is kiöli egy időre a lepermetezett sávból. Mindkét módszer akkor lehet igazán hatásos, ha megfelelő időben és helyen alkalmazzák. Az elmúlt tíz évben nagyon bejáratottá vált a munka, mert állandó csapat alakult ki hozzá. A szervezést a Balatoni Szövetség titkársága végezte. A tagtelepülésektől összegyűjtött pénzből és az ugyanakkora állami támogatásból megbízta és finanszírozta a munkát végző céget és az őket irányító tudományos szakembereket, akik szúnyogok illetve csípéseik száma alapján döntöttek a biológiai és kémiai beavatkozások idejéről, kiterjedéséről.
Képünk csak illusztráció egy máshol permetező repülőről
Így volt ez egészen 2014 júniusáig, amikor a kormány bejelentette, hogy a katasztrófavédelem bevonásával az egész országot megvédi a szúnyogok támadásaitól. A Balatonnál addigra az egész szezonra tervezett három biológiai irtásból és az öt vegyszeres irtásból is kettőt-kettőt végeztek el az önkormányzatok finanszírozásával. A folytatást már a katasztrófavédelem szervezte. Egyesek szerint néha katasztrófálisan. Amíg korábban a beavatkozásokat általában a reggeli, délelőtti órákban végezték, hogy a lehető legkisebb problémát okozzák az embereknek, addig tavaly többször is előfordult, hogy megfelelő egyeztetés hiányában, délután éppen zajló rendezvények résztvevőit permetezték le a szúnyogoknak szánt vegyszerekkel.
A másik probléma a tavaly június vége előtt végzett munka kormányzati részének elhúzódó finanszírozása. Mint a BSZ közgyűlésén elhangzott, majdnem egy év után, néhány héttel ezelőtt sikerült végre megállapodni az illetékesekkel, hogy kifizetik a korábban megszokott részt.
Ugyanakkor mindmáig nem derült ki, hogy az idén az állam részéről milyen szervezet finanszírozza, végzi a szúnyogirtást, illetve finanszírozzák-e egyáltalán. Ez azért jelent óriási problémát, mert az időjárástól függően akár már április elején meg kellene kezdeni a biológiai védekezést.
Balassa Balázs, a BSZ elnöke elmondta, hogy az önkormányzatok a korábbiak szerint elkülönítették a költségvetésükben a településükre eső költség ötven százalékát, a szövetség pedig ugyancsak a korábbi gyakorlat szerint már elindította a közbeszerzési eljárást a kivitelező kiválasztására.
Az elnök sem tagadta, hogy nem igazán szabályos úgy közbeszerzést hirdetni, hogy nincs ott mögötte a biztos forrást, hisz nem tudják, mi lesz a 40-50 milliós állami résszel. De úgy vélik, nem tehettek mást, mert a munkát időben el kell indítani, hogy később minél kevesebb gondot okozzanak a szúnyogok. Ha most nem pusztítják el a lárvák jelentős részét, akkor később a kasztrófavédelem sem bír a kifejlett szúnyogok tömegével. Amíg tart a saját pénzük csinálják. Hogy utána mi lesz, arról fogalmuk sincs.
Mint Balassa Balázs elmondta, az önkormányzatok azt szeretnék, ha a korábbi években kialakult rend szerint, a jövőben is a szövetség szervezhetné a szúnyogirtást, az állam pedig a megszokott mértékben finanszírozná a munkát. Ehhez megfelelő tapasztalatokat szereztek az elmúlt években. A legfontosabb, hogy mielőtt tisztázódjon, hogyan lesz a folytatás – hangsúlyozta a BSZ elnöke.
Az ülésen a fentieken túl több más ügyről is tárgyaltak. Köztük elfogadták az alapszabály módosításait. Támogatták Balatonendréd, Káptalantóti és Ordacsehi csatlakozási szándékát rendes tagként a szervezethez. Támogatták azt is, hogy Veszprém pártoló tagként ugyancsak belépjen a Balatoni Szövetségbe.
Döntöttek a strandminősítő rendszerük szabályairól. Elfogadták a szervezet munkatervét is, amelyben meghatározták, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően több alkalommal szerveznek majd fórumot a Balaton Régiót érintő fontosabb kérdésekről, így például kerékpárutak helyzetéről, a velük kapcsolatos fejlesztési elképzelésekről, a háttértelepülések helyzetéről a régió turizmusával kapcsolatban. Ugyancsak megvitatják a régió közlekedési helyzetét is szakemberek és politikusok bevonásával.
Az ülésen átadták a szövetség kitüntetését is. Posztumusz Balaton Díjjal ismerték dr. Lázár Jánosnak, a Balatoni Szövetség tavaly elhunyt titkárának munkáját. Ugyancsak Balaton Díjas lett Bartsch János, a “Mozdulj Balaton” főszervezője, és Schildmayer Ferenc, Balatonalmádi nyugalmazott alpolgármestere. (Oldalunkon 2004 óta olvasható Schildmayer Ferenc írása a Balatoni Szövetség történetének első négy évtizedéről.)
Kép és szöveg Győrffy Árpád