Kandikamerával és új fogási korlátozásokkal is erősítenék a szabályosan horgászó balatoni pecások helyzetét – 2014. október 4.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél november 10-ig, hétfőig várják az érintettek véleményét a horgászrend tervezett átalakításáról. A változtatásokkal a rabsicok visszaszorítása mellett azt szeretnék elérni, hogy a “Balaton gyümölcseit” a jelenleginél nagyobb kör élvezhesse. Ugyanakkor egyes pontokon liberalizálják is a szabályokat, például a bojlizás korlátozott megengedésénél.
A talán legjelentősebb változás az a tervezett pont lehet, ami szerint “egy horgász az éves területi jeggyel az év során összesen 100 db darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg”. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a “horgász naponta legfeljebb 5 db darabszám-korlátozás alá tartozó halat foghat, ebből legfeljebb 3 db tartozhat egy fajhoz, de egy fajból sem foghat összesen 10 kiló feletti mennyiséget”.
Kapásra várva – a képek csak illusztrációk
A radikális csökkentésre azért jutottak, mert a fogási naplók adataiból kiderült, hogy jelenleg a mintegy 40 ezer horgász egy nagyon szűk csoportja a létszámarányánál sokszorosan nagyobb arányban részesül a zsákmányból.
2013-ban az összes horgász 2,2 százaléka (866 fő) fogta ki a teljes zsákmány 23 százalékát – összesen 144013 kilogramm halat. Egyes halfajokat külön vizsgálva még a fentinél is nagyobb aránytalanságokat tapasztaltak. A pontyok esetében például az összes horgász kevesebb mint egy százaléka – 371 fő – fogta ki a zsákmány 19 százalékát – 63 ezer kilogramm pontyot. A süllő esetében az összes horgász 0,17 százalékának – 68 fő – jutott a zsákmány 13,5 százaléka – 7595 kilogramm.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetői úgy vélik, hogy a kvóta igazságosabbá tenné a halfogás elosztását, egyenlőbb teherviselést eredményezne a területi engedélyt váltók között. Állításuk szerint téves az a logika, mely szerint egy szűk kisebbség miatt van “büntetve”a többség, hiszen ezzel éppen csak a szűk kisebbség, a horgászok mintegy 2,2 százaléka lesz korlátozva, miközben a rendelkezés a nagy többség érdekeit szolgálná, mert növelné a fogási esélyeiket – írták a módosítás indoklásában.
A szabályzat arra lehetőséget adna, hogy a maximális darabszám elérése után a horgász új “éves” engedélyt vásároljon és “nulláról kezdje” a fogást.
Horgászokat kérdezve nem is a darabszám korlát bevezetését, inkább a méretkorlátozások módosítását vitatták. A jövőben pontyot csak 35 centiméter felett lehetne fogni az eddigi 30 helyett, a süllőnél 40 (30 helyett), a balinnál 45 (40 helyett), a csukánál 45 centiméter lenne a minimális méret a korábbi 40 helyett.
A süllő és a balin a Balatonban később válik ivaréretté, mint más vizekben. A méretkorlátozásuk emelésével azt szeretnék biztosítani, hogy minden hal legalább egyszer leívhasson, mielőtt egy horgász kifogja és hazaviszi. A ponty esetében úgy érzékelték, hogy a horgászok többsége a 30 cm-es méretet igen kicsinek találja ahhoz, hogy elfogyassza, ezért kérték a méret emelését – fogalmaznak az indoklásban.
Vita várható azzal kapcsolatban is, hogy vitorlásról a jövőben csak az eddigi “nyílt vízi”, a parttól 1500 méternél távolabbi területekre érvényes engedéllyel lehet horgászni. Eddig a parthoz közelebbi területekre a jármű fajtájától függetlenül az olcsóbb engedély is elég volt. A jövőben függetlenül a parttól való távolságtól, vitorláson csak olyan horgászok tartózkodhatnak, akik a drágább engedéllyel rendelkeznek.
Ide a parti engedély is elég lehet
A szabályosan horgászók esélyeit szeretnék növelni az ellenőrzések hatékonyságának javításával is. Egyes becslések szerint maguk az engedéllyel horgászók is akár kétszer annyit kifoghatnak, mint amennyi a naplókba kerül, és hasonlóan nagy mennyiség vándorol az orvhalászokhoz is. Az ellenőrzések hatékonyságát egyes szabályok szigorítása, pontosítása mellett különböző technikai eszközök bevetésével is javítani szeretnék. Hosszabb távon még drónok alkalmazása is felmerült, de addig is fotókkal, hang- és filmfelvételekkel szeretnék rögzíteni a gyanús helyzeteket. Hogy az esetlege jogi problémákat elkerüljék, a horgászrend tervezett módosítása szerint a “területi jegy megváltásával tulajdonosa hozzájárul, hogy róla a horgászati tevékenységével kapcsolatosan a jogosult által fénykép, mozgókép és hangfelvétel készülhessen”.
Egy különleges élőlény, a balatoni horgászsün
Az indoklás szerint “sok esetben mire a halőr a helyszínre ér, már a megengedettnél több bot kivételre kerül, az esetlegesen gereblyéző “horgász” lecseréli szabálytalan eszközét. A részben már meglévő és az újonnan beszerzésre kerülő technika segítségével akár éjszaka is szeretnénk már távolról rögzíteni a szabálytalan cselekményt” – írták a tervezetben.
Fontos pontja a tervezett módosításnak a bojlis horgászás ismételt engedélyezése – még ha korlátok között is. Részben a bojlizás feltételeit biztosítja, hogy törlik a szabályzatból a halak nagy tápanyagtartalmú és nagy mennyiségű (napi 2-3 kg feletti) szoktató beetetésének tilalmát.
A bojli, maga a különleges beetető anyag, amivel a horgász egy adott helyre csábítja a nagytestű pontyokat, de más halakat is. A gombóc alakra formázott energiabombákat mindenki saját recept szerint készíti különösen nagy tápértékű anyagokból. Ezeket a parttól mintegy 200 méterre szórják a vízbe. A helyet bójával, bottal jelölik meg, hogy néhány napos szoktatás után ide eresszék le a parton lévő botok horgait. Aztán lesik a kapást – és mostanában még az ellenőrt.
A még kidolgozás alatt álló szabályok szerint a Balaton körül interneten lefoglalható bojlis horgászhelyeket jelölnének ki, ahol 250 méteres távolságra engedélyeznék a behordásos horgászást. Az ilyen módszerrel horgászók nem vihetnék el az öt kilogramm feletti pontyokat, a súlyhatár alatti pontyból is legfeljebb a napi kettő darabot – persze ezt is csak saját fogyasztásra, felhasználásra.
A tervek szerint a bojlisok egy hétre 21 ezer vagy egész évre 84 ezer forintért válthatnának jegyet. Az éves jegy vásárlásánál rájuk is vonatkozna az éves 100 darabos kvóta, és egy időben személyenként ők is csak két botot használhatnának.
A módosításokat októberben egy tihanyi konferencián is megvitatták, aminek szünetében halakat is telepítettek a Balatonba
Az egyik számozott ponty keresztapaságát Tósoki Imre tihanyi polgármester vállalta (balról). Jobbról Szári Zsolt, a BHN Zrt. vezérigazgatója regisztrálja a halra rögzített számot
A Balatoni Bringakör bemutatása >> A Balatoni Bringakör Bizonyítványról bővebben >>
|
balatontipp.hu címre, az oldalunk fészbukos üzenőjébe. Balaton balatoni szabadstrandok bicikliutak balatoni bringakör bringakörút bizonyítvány borok borászatok boros kulturális sport szabadidős programok koncertek látnivalók