A balatoni halászat 2013-as betiltása óta nem kerülhetett igazi balatoni hal az üzletekbe, vendéglőkbe, mert a tóból csak a horgászok szerezhetnek zsákmányt, de ők nem adhatják azt másnak. A valóság azonban nem állhat az elhívatott emberek útjába. Újra van balatoni hal, sőt már európai szinten.
A közelmúltban balatoni miniszteri biztossá kinevezett Szári Zsolt Balázs, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezetője először hazai viszonylatban érte el, hogy mégis legyen balatoni hal az asztalon és az üzletekben, most pedig európai uniós szinten is elfogadtatták ezt.
Bizonyára sokan emlékeznek Bacsó Péter A tanú című filmjének arra a jelenetére, amikor Bástya elvtárs egy citrom megkóstolásával kénytelen a magyar narancs nemesítés sikerét ünnepelni, mert az egyetlen igazi narancsot Pelikán Pistiék megették.
Ahogy Virág elvtárs akkor Pelikán József kezébe nyomta a narancsnak kinevezett citromot, és kijelentette, hogy ez narancs, nem nyitok vitát a kérdés felett, mi is úgy kaptuk meg a Balaton vízgyűjtő területén lévő halastavakban nevelt halakat balatoni halként. Vitát erről sem lehet nyitni, mert jogszabályban rögzítették, hogy az előírásoknak megfelelő helyen és módon nevelt fogassüllőket és a pontyokat balatoni halnak kell tekinteni.
Most léptek egy nagyot az ügyben. A balatoni miniszteri biztos hatékony közreműködésével országosról európai szintre emelték a ügyet. A termékleírásnak megfelelő, de valójában balatoni vizet sohasem látott halakat a jövőben az unió teljes területén balatoni halnak kell tekinteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a valóságban is a Balatonban nevelődő hal mostantól nem tekinthető balatoni halnak, mert nem felel meg a termékleírásban rögzített előírásoknak.
– Győztünk! Ugye megérte! Látja Pelikán, most jól esik ülni a babérokon – mondta Virág elvtárs az esti színházi díszelőadáson.
– Azért van egy kis rossz érzésem, miért kell ekkora felhajtást csinálni. Mégiscsak becsaptuk az embereket – reagált Pelikán.
– Ugyan kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se balatoni halat, se másmilyent, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. A brüsszelieket? Azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót, legyen balatoni hal, és lett balatoni hal. Mi nem ígérgetünk a levegőbe.
Talán egyszer majd úgy nevethetünk a mai történeten is, mint Bacsó Péter ötvenes évekről készült szatíráján. Ma még azonban inkább sírhatunk, hisz ez nem film, ez a valóság.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Ha…
A “balatoni” minőségnek megfelelő zsírszegény pontyot a vízgyűjtőn,nem lenne nehéz előállítani,csupán az ahhoz szükséges szakmai elkötelezettség,elhivatottság és pozitív hozzá állásnak kellene társulni,egy megfelelő szakmai alázat mellett.
Magyarán nem megénekelni kellene a “balatoni halat” … kellő figyelemmel és technológiai előírások betartásával előállítani.
Étvágy szerinti etetéssel csak hizlalni lehet a pontyot.Okszerű etetésnek még a közelében sincs az ilyen etetés..
Több tonna,kiváló minőségű ponty került már a fogyasztók asztalára a Balaton vízgyűjtőjéből,éneklés nélkül, csupán egy “csipetnyi” szakmai alázattal és hozzá állással..de erre nincs jelenleg igény,egyébként is az éneklés olyan mint a Red Bull “Szárnyakat” ad..persze csak a kiválasztottaknak.
Katasztrófális!
Ahelyett, hogy a Balatonban segítenék a sűllőt és a fogast, meg a keszeget,
harcsát, de még a zsíros pontyot is, hogy jobban szaporodhassanak, eszement medencékben gyártják majd? Na, a kagylós résznél el is szakadt a vezérfonal.
Még 2x át kell rágjam magam rajta. Köszönöm a cikket és a hírlevelet is!
Ez pusztán az üzletről szól!
A lényeg, hogy kiírható legyen a vendéglátós egységek platformján. :Balatoni. Vajon a többi tógazdaság- melyek nem tartoznak a bhnp Zrt égisze alá, de a vízrendszerhez tartozik-szintén balatoniként tüntetheti fel a sudárt, a varászlóit, és süllőt?
A kommunikációban magas fehérjetartalmú természetes táplálék, ill kiegészítő kagylóhús(!) takarmány szerepel! Akkor vajon hova kerűl 4600-5000 tonna/év szemestakarmány búza és trikitálé? Ezen a mennyiségen nagyjából 1000 tonna! ponty állítható elő évente,ami környezeti terhelés szempontjából nem jelentéktelen, mivel nem zárt recirkulácios rendszerben termelnek. A víz meg a Balatonba folyik. Az már végképp felfoghatatlan, hogy a majdani kagyló tenyésztés zárt rendszerben, költséges beruházások mellett, miként veszi fel a versenyt, a dán orosz, chilei stb tengerrel rendelkező országok halászati- halhulladékból!!! előállított pelletizált takarmányaival. Mely gyakorlatilag ingyen van az előállitónak, a kagylót meg termelni kell, melynek már akkor költségei vannak, mielőtt pellet formát vesz fel. És a mennyiségi kagyló előálliáshoz terület is kell. Mindez a tanulmány, 129 millióba kerűlt, és valahol, valamelyik fiók mélyén fog porosodni. Olyan lesz mint a magyar citrom és narancstermesztés a Balaton partján.
A fogas húsa a világ minden táján szálkaszegény, sovány, fehérszínű,száraz, ízletes, ami genetikailag meghatározott tényező. Idegen íz, csak szennyezett fenolos vizekből származó süllőnél érezhető.
Állagát tekintve, a nemek között van némi differencia, melyet szakavatott gasztro inyencek “kiszúrnak” azonnal.
A hím példányok húsa feszesebb, masszivabb, tömöttebb, mint a nöstény egyedeké, ami gasztró szempontból tágabb lehetőséget nyújt az ínyenceknek, túl a prézlin. A legjobb táplálkozási viszonyok mellett sem zsirosodik a húsállomány,(szemben a ponttyal) csak és kizárólag a bélrendszeren és annak falán halmozódik fel.
Sajnos a süllő – állomány folyamatosan emelkedő nyomás alatt, szépen lassan, a hanyatlás útjára tért a Balatonon. Mindehhez hozzájárul a kedvezőtlen időjárási viszonyok ívási időben, melyekhez a tilalmi idő meghatározás nem igazodik. Büszke, nagymenő, “szakértő” “C&R állatvédők” százas nagyságrendben/fejenként, rángatják le a fészek-őrző hím süllőket, néhány egonövelő fosbuk posztért. Az általános tilalom idején, a halászat mellett is jobb sűllő állománnyal rendelkezett a tó mint manapság. Remélhetőleg Szári Úr, megharapja azt a bizonyos kisujját.