Vaddisznók csörtetnek, röfögnek a balatoni kertek málnásaiban

Nem Photoshop! Herceg Zoltán zseniális képén valóban egy vaddisznócsorda masírozik a révfülöpi házak között

Nem csak a budai villanegyedekben, a Balaton-parti településeken is kezelhetetlen gonddá kezd válni a vadon élő állatok megjelenése, bevackolása a gondozatlan kertekbe, erdősült parkokba. Jelenleg nincs igazi megoldás a problémára.

 

A kapcsolódó jogszabályok kizárják a szabad fellépés lehetőségét a kertek végében kóricáló rókákkal, őzekkel, vaddisznókkal szemben. Egy vadon élő állat a belterületre tévedve olyan törvényen kívüliséget élvez, hogy szinte még csúnyán ránézni sem szabad, lelőni, elfogni meg különösen nem. Ha egy vaddisznó a tehetetlenségünket látva megsajnálna bennünket, és öngyilkosságot követne el, még mindig ott a probléma, hogy mi legyen a tetemével. A tisztázatlan tulajdonjogú állati hullát legfeljebb akkor lehetne eltávolítani, ha a disznó búcsúlevélben rögzítené, hogy valódi volt az öngyilkossága. Ebben az esetben az illetékes hatóság tekinthetné elhullott vadnak, s így már lenne “jogosult” az elszállításra. Amennyiben a hatóság mégsem így gondolná, akkor csak a sakálok hordhatnák el, mert ha valaki hozzányúl, akkor lopást követ el.

Mindez azon a fórumsorozaton derült ki, amit a Balatoni Szövetség szervezett a közelmúltban több balatoni helyszínen. Mint Balassa Balázs elnök a veszprémi fórumon elmondta, több polgármester is jelezte a problémát, az egész balatoni régióban komoly gondokat okoznak a vadak. Abban bíznak, hogy a a helyzet megvitatásával talán segíthetnek a megoldás megtalálásában.

 

A veszprémi polgármesteri hivatalban tartott fórum résztvevői

Az urban wildlife, a városi vadvilág kialakulásában nincs igazán semmi meglepő, a világ számos részén évtizedek óta zajló folyamat, derült ki dr. Csányi Sándor és dr. Heltai Miklós előadásából. A Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója és helyettese az okok között sorolta az értékes élőhelyek eltűnését, leromlását, ezzel párhuzamosan új élőhelyek megjelenését a lakott területek gondozatlan részein és a városok elterpeszkedése miatt kialakuló szigetszerű területeken. Ehhez járulnak még a városi élőhelyek előnyös tulajdonságai is, mint a kedvezőbb mikroklíma, táplálékforrás olyankor is amikorra természetes körülmények között ritkábbak, a speciális búvóhelyeket, konkurensek és a ragadozók hiányát.

 

Csányi Sándor szerint évtizedek óta zajló folyamatról van szó, aminek kezelésére nem igazán készültünk fel

A rókák, sakálok mellett egyre több vaddisznó is jogcím nélküli lakóként használja a települések belterületét. A Budapesten közel húsz éve tartó vizsgálatok több más mellett GPS-szes nyomkövetéssel és táplálékelemzéssel azt igazolták, hogy a vaddisznók nem váltó, hanem állandó vadként élnek Buda belterületi részén. A gondozatlan kertekben és más területeken olyan búvóhelyeket és táplálék forrásokat találtak, amelyek teljes mértékben kielégítik a faj igényeit. Közben persze jelentős károkat okoznak és veszélyt jelentenek a környéken élőkre.

Ráadásul az ügy társadalmi megítélése is rendkívül ellentmondásos. Az emberek egy része pozitívan fogadja egyes kisebb állatok megjelenését. Sokan folyamatosan ételt tesznek ki a kertbe vackoló rókáknak. Sőt olyannal is találkoztak, hogy valaki még gyógyszert is tett az ételbe, mert látta, hogy szegényke megbetegedett. Ugyanakkor más emberek félnek, irtóznak ezektől az állatoktól.

 

Vannak, akik még gyógyszerrel is ellátják a kertjükbe beköltöző rókákat

Mint a veszprémi fórumon résztvevő polgármesterek, vadászok, rendőrök, természetvédelmi szakemberek hozzászólásaiból kiderült, a Balaton-parti településeken is egyre nagyobb gondot jelentenek a belterületekre betelepedő vadon élő állatok. A folyamat háttere itt is hasonló, megszűntek korábbi élőhelyek, miközben a nyaralók kertjeiben legalább ősztől tavaszig háborítatlan körülmények között élhetnek a vadak. De nagyon sok az olyan terület is, amit évek óta nem gondoznak, így a vadak teljesen új otthonnal tekinthetik. Sürgősen meg kellene állítani a negatív folyamatot, mielőtt nagyobb bajok lesznek.

 

Sok öreg néne lenne boldog egy ilyen őzikével is

A kutatók szerint a városi vadvilág problémájának megoldása elsősorban nem vadászati kérdés, hisz lőfegyverek használata egy településen belül különösen nagy veszélyeket rejt. A kilövéssel legfeljebb az egyik, nagyon korlátozott eszközként lehet számolni. A Vadászati törvény szerint igazán nem is lehetne ilyen módon kezelni az ügyet. A megoldást kizárja a törvény tulajdonosi, illetve “kártelepítési logikája”, ami a vadászterületeken kívüli belterületekre nem igazán tartalmaz magoldást az egyébként vadászható fajok esetében.
Tovább bonyolítja az ügyet a törvénynek az a rendelkezése, ami szerint lakott területen vadászat nem folytatható. Ez nem csak a bármilyen eszközzel történő vadászatot zárja ki, hanem a vad élve befogását is, mert az is vadászati tevékenységnek számít.

Heltai Miklós szerint a törvény rögzíti, nem csak elejteni, befogni, de még zavarni sem szabad a vadat a lakott területeken. A vadászati törvény ugyanis kimondja azt is, hogy “a vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni. A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni.”

 

Heltai Miklós szerint a jelenlegi jogszabályok több oldalról is akadályozzák a fellépést a belterületre tévedt vadakkal szemben

Ha mégis arra jutnának, hogy a rendkívüli helyzet miatt megkapott rendőrségi engedély birtokában fegyverrel lépnek fel egy a kertekben közveszélyt okozó vaddisznó ellen, akkor beleütköznek abba a jogi problémába, hogy a vadászfegyvert lakott területen össze se lehet szerelni. S ha ettől el is tekintenek, még mindig van egy gyakorlati probléma, hogy a vadászok nem kaptak kiképzést arra, hogyan kell, hogyan lehet ilyen helyzetben fegyvert használni.
Egy gellert kapott golyó, egy a vad mozgása miatt akaratlanul is megváltoztatott lőirány, de akár egy nem megfelelően meglőtt vad is rendkívül veszélyes lehet. És a felelősség végső soron azé a jó szándékú vadászé, aki feladatot vállalt ebben a nem tiszta helyzetben.

Hogy mennyire nem csak a képzelet játéka egy ilyen helyzet, arra kemény példa egy két évvel ezelőtt Révfülöpön megtörtént esett, amit Kondor Géza polgármester idézett fel a fórumon.

Húsvét előtt néhány nappal egy vaddisznó megellett a belterület közepén. A négy kismalac naponta bővítette a mozgáskörzetét, ment át a szomszédokba. Különösen veszélyessé tette a helyzetet, hogy az ünnep idején a szülőkkel sok gyerek is megjelenik a nyaralókban, és könnyen előfordulhat, hogy egyikük kismalaccal találkozik, aminek az anya nem igazán örülne.
A hatósági elképzelés az volt, hogy befogják a disznót és malacait, majd elviszik azokat egy vaddisznó farmra. Az önkormányzatnak ehhez finanszírozott egy állatorvost, aki a kábítólövedékkel elaltatja a disznót. Az elképzelés nagyon jó volt, de az altató lövedék három méter távolságról lepattant az állatról. A vaddisznó felállt és távozott.
A malacokat persze elvitték és izgultak, hogyan folytatódik a történet. Amitől féltek, bejött, este visszatért a koca a malacait keresve. Néhány óra alatt sikerült engedélyt szerezni a kilövéshez, kiüríteni a környéket, megszervezni a rendőri biztosítást. Aztán jött a lövés, de nem volt halálos. A megsebzett vaddisznó a kerítéseken áttörve eltűnt a sötétben. Több órán át eredménytelenül keresték. Másnap reggel nyugodtak meg egy kicsit, amikor kiderült, hogy a nádas felé látták rohanni. Azóta nem hallottak róla. 

Az ilyen történetek nem ritkák, és ha nem kezelik a helyzetet, a jövőben szaporodni fognak.

Heltai Miklós szerint több oldalról is meg kellene kezdeni a cselekvést.

A települési, lakossági feladatok között a legsürgetőbb azoknak az elhanyagolt kerteknek és más területeknek a rendbetétele, amelyek jelenleg vonzó búvóhelyként, táplálékforrásként a belterületekre vonzzák a vaddisznókat és más állatok. Ezt az önkormányzatoknak akkor is ki kell kényszeríteni, ha konfliktusokkal jár.

A másik feladat a vadászterületek gazdáié. Nekik tudatosabban kellene gazdálkodni a vaddisznó állományokkal és más vadakkal, azokat elfogadható szinten kellene tartani.

Szarvascsorda Tótvázsony határában

A kutató az alapvető feladatok közé sorolta a megfelelő jogi háttér megteremtését, a kapcsolódó jogszabályok ellentmondásainak feloldását egy új, az adott jelenségre vonatkozó önálló szabályozás kialakítását.

– Ki kell venni a városban megjelenő, konfliktust okozó fajokat minden más jogszabály hatálya alól. Önálló jogszabályt kell alkotni, ami rögzíti, hogy ki és milyen feltételek mellett léphet fel velük szemben. Szükség lenne egy önálló városi (települési) vadvédelmi szolgálat felállítására is a gyakorlati feladatok ellátására, és kutatási programokat kellene indítani a megfelelő alapadatok gyűjtése és a beavatkozások hatásainak mérése érdekében – vélte Heltai Miklós.

Kép és szöveg Győrffy Árpád

Az idén is torkos csütörtök a Balatonnál!

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

3 Comments on "Vaddisznók csörtetnek, röfögnek a balatoni kertek málnásaiban"

  1. Tisztelt Szabó Bianka!
    Köszönöm a pontosítást.
    Üdvözlettel
    Győrffy Árpád

  2. Szabó Bianka | 2017.02.15. at 12:49 |

    Tisztelt Balatontipp!
    A cikkben használt megnevezések helytelenek. A vaddisznócsorda, illetve a szarvascsorda.
    Vaddisznóknál a konda megnevezést használjuk, a szarvasoknál pedig a rudli a megfelelő.
    Tisztelettel:
    Szabó Bianka

  3. Vönöczky András | 2017.02.13. at 08:14 |

    Balatoni szüret vaddisznóval!
    Elmúlt év szeptember 15-én az egész hegy szüretelt, családok, baráti társaságok vidámsága volt hallható, körös-körül. Egyszer aztán nagy kiabálásra lettem figyelmes. Rosszallóan csóváltam a fejem, ki az, aki ilyen szép napon hangoskodik a hegyen? Pont most kell üvöltözni?
    Talán egy fél perc se telt el, mikor valami hatalmas fekete rohanó állatot pillantottam meg. Mi ez? Jól látok? Hiszen ez egy vaddisznó! De olyan sebességgel rontott keresztül a szőlőnkön, hogy –szó szerint- a kutya se érte utol. Lemaradt tőle, mint a borravaló.
    A megvadult állat pont azon a soron dübörgött végig, melyben a szüretelők szedték a mézédes finom szőlőt. Rögtön rájöttem, miért ordítoztak a hegyen, magam se tudtam mást csinálni: „vaddisznó, vigyázzatok vaddisznó”- ordítottam én is. A nagy ijedség után konstatáltuk, megvan mindenki, a legkisebb unokánkkal együtt, aki még leginkább négykézláb mászkálva élvezte a szüret örömeit. Rengeteg szüreten vettem már részt, de hogy ilyen veszélyre is számítani kell, az elgondolkodtató.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár