Jó eséllyel bízhatunk abban, hogy mégsem indul meg a Balaton kiszáradása az évszázad végén. Sőt egy új javaslatnak köszönhetően még a legkritikusabb időjárási változások esetén is biztos lesz a megmaradása.
A múlt héten másokkal együtt mi is megírtuk, hogy Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízrajzi referense a Balaton kiszáradásának megindulását jósolta az évszázad végére. Mint akkor elhangzott, a megfordíthatatlannak tűnő folyamat fő okozója az átalakuló időjárás. A melegebb, szelesebb nyarakon az eddiginél kevesebb lesz az utánpótlás a tóba hulló esővel és a vízgyűjtőről befolyó vízzel. Ezzel szemben nagyobb mértékű lehet a tó párolgási vesztesége.
A párolgás jelentőségét talán érzékelteti az a Varga Balázs által publikált anyag, amiben a Balaton vízveszteségét ebből évi 900 tó milliméterre teszik.
A szakértők szerint a jövőben ez a mérték akár másfél-kétszeresére is nőhet, tehát 1,5-1,8 méteres vízszintet is elvihet a Balatonból a párolgás egy év alatt.
A kiszáradás elleni védekezési lehetőségek között eddig nyilvánosan csak a külső víz pótlás merült fel. De az évezred elején lezajlott száraz periódus miatt felállított Somlyódy Bizottság a külső vízpótlást mind a folyókból, mind a karsztrétegből való vízpótlást elvetette. Drágának, részben megvalósíthatatlannak, megbízhatatlannak, a karsztos megoldást ráadásul elégtelennek és rendkívül veszélyesnek találták.
Mint most kiderült, már akkor felmerült a legkézenfekvőbb, mondhatnánk pofon egyszerű megoldás, de a közvélemény ellenállásától félve még csak említeni sem merték. Most azonban megvan a megfelelő politikai háttér az ilyen ügyekhez is.
Egy ökológusokból és vízügyi szakértőkből álló csoport arra a megoldásra jutott, hogy a leghatékonyabb védekezés, ha a párolgást csökkentjük. Erre pedig a párolgási felület méretének csökkentésével van lehetőség.
Mint akkor kiszámolták, a Balaton 600 négyzetkilométeres vízfelületét legalább 15-20 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az így megspórolt párolgási veszteség és a párhuzamosan alkalmazott más eszközök hosszú távra biztosítani tudják a tó fennmaradását.
Az akkori javaslatot a későbbi adatokkal frissítve most aktualizálták. A hozzánk eljutott változat szerint
jellemzően a Balaton déli parti övezetében a jogi partvonalat a jelenlegihez képest átlagosan 1,3 kilométerrel északnyugati irányba tolnák. Magyarán ennyivel kisebbre vennék a tó szélességét a jelenleg még víz alatt lévő területek feltöltésével.
A partvonal tagoltsága, az érintett természeti környezet, illetve a jelenlegi és majdani funkciói alapján egy-egy helyen az átlagtól jelentős eltérések lehetnének az új terület szélességében.
A tervezett megoldás a kikötők területét többnyire érintetlenül hagyná, csak annyi változás lenne, hogy amíg ma a tóba mélyen benyúló mólószárakkal akadályozzák a fenékiszap természetes áramlását, a jövőben kis lagúnaként adnának helyet a hajóknak az egyenesre alakított partvonal mögött – ahogy például már régóta működik a gyenesdiási vitorláskikötő, vagy a télen átadott Vonyarc Marina egy korábban feltöltött területen.
A gyenesdiási kikötő – ilyen, illetve hasonló lesz a többi kikötő is, csak mélyebben kerülnek a szárazföld belsejébe
A sok vitát kiváltó fenyvesi kikötőnél is megoldódnak a gondok
A strandok esetében hasonló lenne a helyzet. Az újonnan feltöltött terület nagyobb részével növelnék a pihenésre, sportolásra használható területeket, ugyanakkor itt is hagynának az új partvonalból a szárazföldbe ékelődő lagúnás részt, ahol természetes fövenyt alakítanának ki a mederből kinyert balatoni homokból.
Az így átalakított strandokon biztonságosabbá válna a fürdés, mert megszűnne a “marás” és más veszélyes mélyedések, amik jelenleg egy-egy szakaszon a sekély víz hirtelen mélyülését okozzák. A viharoktól is védettebbé válnának ezek a helyek. Ugyanakkor az úszni akarók is jól járnának, mert közelebb kerülnének a mélyebb vízhez, nem kellene annyit gyalogolni.
Néhol már el is kezdődött a parti sáv kialakítása
A nagyobb befolyók torkolatánál meghagyják a nádasokat az új partokba ékelődve, máshol az új partszakasz elé telepítenek új nádasokat a helyi igények szerint. Erre egy japán-macedón-magyar kutatói együttműködés keretében, génmódosítással kikísérletezett nádfajta ad lehetőséget, ami a jelenlegi balatoni náddal szemben jól bírja az állandó magas vízszintet és könnyen telepíthető.
Az újonnan nyert szabad parti területen parkokat, kutyafürdetőket és más, természetközeli közösségi területeket alakítanának ki. Idekerülhetnének azok a nagy kiterjedésű élményparkok is, amik megfelelő működéséhez elengedhetetlen a víz közelsége.
Szedik ki a fenékiszapot a töltéshez
Egyes szakaszok előtt különböző időre bérelhető, vagy 90 évre előre megváltható horgászpáholyokat építenének. Ezek vékony, de masszív lábakon állnának a part közelében, így télen sem kellene lebontani – miközben az iszapáramlást nem akadályoznák. Nagy lagúnás fesztiváltereket is kialakítanának vízszínpadokkal – a területet akár sportprogramokra is lehetne használni.
Szántódnál mintegy fél kilométerrel szélesítik ki a partot, viszik közelebb Tihanyhoz, és egyúttal megépítik a hidat is, ami így már sokkal rövidebb lehet.
A feltöltések kialakítását az új, biológiai rendszerű partvédőművek megépítésével kezdik, amik nem akadályozzák a tó természetes működését, lehetőséget adnak a víz öntisztulására. A partvédőmű megépítése után kezdődik a feltöltés a meder belső részeiben lévő üledékekből.
Akciót is hirdetnek az északi parton lévő strandok, kikötők üzemeltetőinek. Ingyen elszállítják a területükről kitermelt iszapot, ha az üzemeltető maga kitermeli, illetve kitermelteti azt.
A javaslat kidolgozói gondoltak a jelenlegi parti telkek tulajdonosaira is. A hivatalosan a jogi partvonallal érintkező telkek tulajdonosai kárpótlásként jogot kapnak arra, hogy északi part állami kézben lévő területein, különböző szervezetek üdülői és már megszilárdult zagytereken csere területet válasszanak maguknak. Amennyiben maradnának a jelenlegi helyükön, eladhatják a parti telekre szóló választási jogukat.
Az északi oldalon így parti területhez jutó tulajdonosoknak azonban szerződésben vállalni kell, hogy szükség esetén részt vesznek a mentésben, és ehhez megfelelő csónakot, kishajót tartanak és megszerzik a szükséges vízimentői képesítést.
A szerződésük azt is tartalmazza, hogy az új parti terület joga nem szól örökké, ha esetleg az északi oldalon is szükségessé válik a szűkítés, akkor ezt kárpótlás nélkül tudomásul kell venniük.
Ha nem sikerül minden érintettnek északon helyet találni, akkor az újonnan kialakításra kerülő területeken is terveznek kismértékű parcellázást a megfelelő jogosultsággal rendelkezőknek. Az így elfoglalt terület azonban nem haladhatja meg a teljes új terület 10 százalékát. Az ide kerülők nem kerülnének közvetlenül a víz mellé, mert egy 10 méteres sávot mindenképpen közösségi használatban hagynának. Erre azért is szükség lenne, hogy egy későbbi esetleges újabb mederszűkítésnél ne jelentsenek gondot a már ott lakók.
Gondolkodnak a Kis-Balaton felületének jelentős csökkentésén is, mert ott is rendkívül nagy a párolgási veszteség, de a betemetés helyett itt hínarasítással próbálják megfogni a vizet. Hasonló megoldást terveznek a Zala-torok előtti területen a berényi naturista strand és a keszthelyi Déli szabadstrandot összekötő vonaltól nyugatra.
A program a Nemzeti Együttműködés a Balatonért (NEB) név alatt valósulna meg. Az új parti területek kialakítását, birtokba adását, használatát a 1156/2016. számú kormányhatározattal életre hívott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) balatoni igazgatósága koordinálná.
Zsuzsa (az ismerősöknek Zsuzsi). a rétegkotró is újra munkába állt a töltésanyag kitermelésére
Anyagi fedezetként magán befektetésekkel számolnak, és az uniós támogatásokat is részben átcsoportosítják erre a munkára. Jellemzően az északi parton lévő településektől várnak ehhez néhány éves lemondást. Ott legfeljebb néhány kiemelt szerepű település számíthat támogatásra.
A terület kialakítása várhatóan 5-6 évet vesz majd igénybe, ennyi idő alatt ülepedik le megfelelően az iszap.
Ez egyes strandokon átmenetileg nehezítheti kicsit a fürdést, de függősétányok kialakításával ilyenkor is lehetővé teszik a strandok megfelelő használatát. És ha ez nem is sikerül majd mindenhol, abban bíznak, talán mindenki megérti, hogy ennyi kényelmetlenséget vállalni kell a Balaton megmentése érdekében.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Kapcsolódó írások
Elektromos hajóval a Várkert Bazárból a badacsonyi Kisfaludy-kilátóba!
Balatoni sziget – pünkösdkor vehetjük birtokba a még névtelen balatoni szigetet
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Tisztelt Fülöp Pál!
A fenti cikket április 1-ei tréfának szántam – ahogy a megjelenés dátuma is jelzi. Természetesen nem zárom ki, hogy lesz, aki meg akarja valósítani, sőt esetleg meg is valósítja.
A nádasról úgy tudom, hogy mindeddig nem sikerült kidolgozni a megbízható szaporítását. A kutatók szerint a magas és állandó nagyságú vízszintet pedig eleve nem szereti.
Mi lenne ha több nádast hoznának létre? És több vízi növényt telepítenének, ez is nagy mértékben csökkentené a párolgást! Jaaaa, hogy abban nincs semmi üzlet? Értem…
Nagyszerű, tudományos keretekbe öntött a tanulmány, a részletes elképzelés, ami, ha nem április 1-én készül, illetve kerül fel a honlapra akkor néhányan komolyan vehetik.
Jó ötlet, alapos munka, fotókkal jól illusztrálva, gratulálok a szerzőnek! 🙂
(Végül, ha teljesen lecsapolnák a Balatont, akkor el lehetne adni állami földterületként, előtte egy csomó mindent lehetne kutatni, többek közt a még ki nem emelt repülőgépeket)
Kedves László! Szerintem a Nemzeti Együttműködés a Balatonért (NEB) program megvalósításának sokkal nagyobb a realitása, mert több legyet ütnének egy csapásra. A Balaton vízügyi helyzetének stabilizálása az eddiginél is jobban lehetővé tenné, hogy az utóbbi években megjelent új vitorlázó réteg nyugodtabban használhassa a merülésében Adriára méretezett hajóit, ráadásul a tulajdoni szerkezetet is újra lehetne rendezni – ahogy korábban ez lezajlott más területeken. Szóval lehet, hogy nem is tréfa. 🙂
Üdvözlettel Győrffy Árpád
Kedves Árpád! Sajnálom, hogy a sziget projekt érthetetlen okok miatt nem valósult meg. De ami késik… A mostani Balatont mentő elképzelés sem utópia-, sok sikert hozzá. A témára nekem is lenne egy javaslatom. Tudjuk, hogy a párolgás a felszínen történik. A legkisebb felszín a gömb-, tehát a megoldás adott. Az elterült Balatont egy 218.563,492 m átmérőjű gömbbe kell kényszeríteni,partján meghagyva a mai építményeket és kész. Nem sérülnek érdekek, és a párolgás is minimalizált. A megvalósítási terv jogai már bejegyzés alatt. Támogatók, csendestársak kíméljenek!