Gyakorlatilag minden valós pénzügyi alapot nélkülöznek azok a nyilatkozatok, amik az utóbbi hetekben az északi parti vasútvonal villamosítását ígérték, vagy sejtették 2020-ig a balatoni uniós forrásokról szóló kormányhatározat kapcsán – derült ki egy csütörtöki siófoki konferencián.
A tanácskozást a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség szervezte a balatoni régióban működő közösségi közlekedés fejlesztésében elért eredmények és a további terveket ismertetésére. Többek között bemutatták azt az integrált utas tájékoztatási rendszert, ami 377 millió forintos uniós támogatásból a MÁV, a Bahart és a Balaton mentén járatokat üzemeltető Volán társaságok menetrend szerinti járatinformációit jeleníti meg közös felületen.
A konferencia résztvevőit Fekete-Páris Judit, az integrációs Kft. gazdasági igazgatója köszöntötte – mellette az integrált utas tájékoztatási rendszer egyik kijelzője
A konferencián Dorner Lajos beszélt a közösségi közlekedés szerepéről a régióban. Előadásában szólt arról a november közepén megjelent kormányhatározatról is, amiben “Elektromos vasúti kör kiépítésére és központi forgalomirányítás megvalósítására a Balaton körül” megnevezéssel 25 milliárd forintot szerepeltetnek.
– Ez jelenti az északi parti vasútvonal villamosítását, plusz a központi forgalomirányítás kiépítését. Aki nem tudja, az északi parti vonalon még mindig kurblis telefon van, megállt az idő, míg a déli parton központi forgalomirányítás működik. Hogy menetidőt tudjunk csökkenteni, menetrendi biztonságot tudjunk nyújtani, ahhoz feltétlenül szükséges a központi forgalomirányítás. A kör pedig azt jelenti, hogy megvalósul az egész Balatonnak a vasúttal történő körbejárhatósága. Ez egy delta-vágány építését jelenti Balatonakarattya és Balatonaliga között… Ahogy majd haladunk körbe, nyilván először a 29-es vasútvonal Balatonfüredig tartó szakasza készülne el, és aztán megyünk majd szépen sorba. A keretösszeg, amennyiben a kormány fenn is tartja ezt a szándékát, elegendő lesz a villamosításra és a forgalomirányításra – állította a Balatoni Integrációs Kft. közlekedési szakértőjeként szereplő Dorner Lajos. Majd azonnal korrigálta is saját korábbi állítását
– Nyilván ez egy hosszabb távú dolog, nagy valószínűséggel nem tudjuk mindegyik elvégzendő munkát ebben a ciklusban elvégezni, de legalább a tervezésig el fogunk jutni, és azért azt tudni kell, hogy megvalósulni az fog, amire érvényes építési engedély van. Odáig mindenképpen el akarunk jutni a teljes Balaton vonatkozásában, hogy meglegyen az érvényes építési engedély, és a források biztosításának folyamán, ameddig csak lehet, megpróbálunk eljutni – fogalmazott.
Dorner Lajos “elegendő lesz a villamosításra és a forgalomirányításra” állítását a következő előadó, Mile Károly két egyszerű adat ismertetésével cáfolta. A MÁV Zrt. pályázati és nem kiemelt projektek vezetője előbb bemutatta a balatoni régióban lezajlott, illetve tervezett vasúti fejlesztéseket, közte az utas tájékoztatási rendszer megújításával kapcsolatos munkákat.
Mile Károly
Az északi partra is kiterjedő központi forgalomirányítási rendszer megvalósítása szerinte az elsősorban megvalósítandó feladatok közé tartozik. Ami nagyon nagy tétel ebben, az az optikai kábel kiépítése.
Mint elmondta, maga a központi forgalomirányító rendszer mintegy nyolcmilliárd forintba kerülne, az ehhez kapcsolódó optikai kábel kiépítésének költsége 15 milliárd forint lenne a sok kisajátítás miatt.
– Természetesen nagyon szeretnénk, hogy beleférjen a felsővezeték is, de azt a 25 milliárdot, amit láttam a kormányhatározatban, nagyon kevésnek tartom ehhez. És akkor még a pályaépítésről nem is beszéltünk… Távlati elképzelések közé tudtam egyelőre beletenni. Ha lesz rá pénz, nyilván előkerül, ha nem lesz rá pénz, akkor nyilván később fog előkerülni – mondta a MÁV illetékese.
Mile Károly előadása záró képének egy nem villamos hajtású motorvonatot vetített. – Azt kívánom, hogy a Balaton körül előbb, vagy utóbb ilyeneken tudjanak utazni – mondta a források ismerete alapján a MÁV illetékese
Mint a konferencián is kiderült, az északi parti vasútvonal villamosításához hasonló megalapozottságú elképzelés a Fonyód-Badacsony közötti kompjárat megvalósítása is ebben az uniós támogatási ciklusban. A kompra a kormányhatározat kétmilliárd forintot irányozott elő, miközben korábbi becslések ennek az összegnek a többszörösére tették a forrásigényt a közlekedési csomópontok kialakításának nagy költsége miatt.
– A 2. komp még mindig napirenden van, majd meglátjuk, hogy sikerül-e megvalósítani, vagy sem – mondta az ügyről előadásában Dorner Lajos.
Később kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a többek között erre is pénzt szánó kormányhatározat csak egy elvi lehetőség, “ami azt jelenti, hogy ami nincs rajta a listán, az biztos nem lesz. Az, hogy valami rajta van a listán, legalább lehetőséget megkapja, hogy megvalósuljon… Tudjuk, hogy a kikötéssel, a közúti megközelítéssel vannak problémák. Amennyiben ezek megoldhatók lesznek, a forrás biztosítható lesz hozzá, ha ezeket nem tudjuk megoldani objektív okok miatt, akkor nem lesz második komp.”
Ugyancsak kérdésre válaszolva Dorner Lajos azt is elmondta, hogy nem ismeri a komp megvalósíthatóságával kapcsolatban néhány éve 50 millió forintos költséggel készített hatástanulmányt. Az meg a korábbi előadásából derült ki, hogy a kormányhatározatban nincs olyan külön forrás közúti fejlesztésekre, amiből csatlakozásokat ki lehetne alakítani a komphoz.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
