Talán egyszer a történészek kiderítik, hogy a veszprémi katolikus érsekség fehér-imádata, egy jobb számlaírási konstrukció, vagy egyszerűen az érzéketlenség játszott főszerepet abban, hogy kifehéredett, elszíntelenedett a Szent Mihály-dombon álló kápolna, s ezzel szegényebb lett a táj képe a Balaton délnyugati végén.
A Vonyarcvashegy és Balatongyörök között található Szent Mihály-domb látványa önmagában egybeolvadna a mögötte húzódó hegyekkel. Hogy mégis a délnyugati Balaton egyik ékessége lett, abban meghatározó szerepe van a dombot koronaként záró kápolnának. Kicsiben olyan, mint a Tihanyi-félsziget az apátsággal. Az apró domb, tetején a méretben illeszkedő kis templommal messziről is uralja, illetve inkább csak uralta a táj képét.
A kápolna előzményeit egyesek a rómaiak idejére vezetik vissza, amikor a domb tetején őrtorony állt, hogy onnan figyeljék a hegyoldalban vezető utak forgalmát. A következő nyomokat a tatárjárás idejére teszik. Majd ami már biztosnak tűnik, 1517-ben hivatalosan templomot alapítottak a domb tetején.
A “Negyven halász legendája” szerint a rommá pusztult kápolna “igazi” története a 18. század első felében kezdődött. Már a legenda szó is jelzi, hogy tényeket csak óvatosan várjunk. Ami talán biztos, a 40 halász csodával határos megmenekülése egy viharossá vált lékhalászatból. A pontos dátumot tették már 1720-ra, 1729-re és 1739-re is. A lényeg nem is a dátum, hanem a domb lábánál szerencsésen partot érő halászok fogadalma, hogy az éppen romos épületből újra kápolnát építenek.

A 19. században tornyot is kapott az épület, de később megint sanyarú időszakok jöttek – Fotó: Győrffy Árpád
A második világháborút követően annyira romossá vált, hogy a korábban műemlékként számontartott épületre bontási engedélyt adtak ki. A Balatoni Intéző Bizottságnak köszönhetően a bontás helyett felújítás következett. A BIB 1963-ban kérelemmel fordult az Országos Egyházügyi Hivatalhoz, hogy járuljon hozzá a Szent Mihály dombon álló kápolna megjavításához. Mint írták, “a kápolna nem is mint műemlék jelentős, hanem hangulatosan illeszkedik bele a tájba”.
Az egyházügyi hivatal “áldását adta” a munkára. A felújítást megelőző kutatás során román kori ablakkeretekre bukkantak, és ekkor találtak egy barokk szekkótöredéket is, a készítés idejére utaló 1622-es dátummal.

Négy falu közös adventi programja Piller Balázs és Babos Lajos koncertjével 2018-ban. Az oltár felett jobbról az 1622-es évszám a barokk szekkó egyik megmentett részletén – Fotó: Győrffy Árpád
Húsz évvel később, 1982-ben egy újabb külső felújítás következett. Ekkoriban merült fel a terv, hogy a közben Zala megyéhez került község domb alatti kempingjét nudistává alakítják az idegenforgalmi bevétel növelése érdekében. Mivel a kápolnától kiváló kilátás nyílt a kempingre, az egyház nem örült az ötletnek. A Hazafias Népfront elnöke, Kállai Gyula segített a terv megtorpedózásában.

Az öt éve még működő Park kemping részlete a Szent Mihály domb alatt – Fotó: Győrffy Árpád
A rendszerváltás körüli időktől a kápolna vallási szertartások és kulturális rendezvények helyszínként is rendkívül népszerűvé vált. A 2004-ben elhunyt Tóvölgyi László gyenesdiási plébános nyaranta minden vasárnap misézett. Alkalmanként néha 120-130 ember vett részt a szertartáson, amit a magyar mellett német nyelven tartott a sok külföldi turista miatt.

1993 nyarán a templom körüli temető kis ravatalozóját halász emlékhellyé alakították – Fotó: Győrffy Árpád

Németh János kerámiaképe az egykori ravatalozóban a 40 halász csodás megmeneküléséről – Fotó: Győrffy Árpád
Az újabb nagy felújítássorozat az ezredfordulón volt. Első lépésként az önkormányzat hétmilliós saját forrásból felújította a kápolna tetőszerkezetét. Majd 9 millió forint központi támogatásból és ugyanennyi saját pénzből befejezték a külső felújítást, vízelvezető rendszert alakítottak ki. Felújították a kápolna belső részét, berendezését is. Folytatták illetve befejezték a falakat borító képek húsz évvel korábban kezdett feltárását és helyreállítását. Ennek, az összesen 25 millió forintba kerülő, több éven át tartó munkának az eredményeként alakult ki a kápolnának az a formája, képe, amit több mint 20 éven át csodálhattunk közelről és távolról.

A Szent Mihály-domb a túlparton lévő Balatonberényből – Fotó: Győrffy Árpád
Miközben zajlott a kápolna külső és belső felújítása, a 2001 nyarán ötödik alkalommal megrendezett fafaragó-tábor résztvevői “nagy fákba vágták fejszéjüket“. Major Lajos vezetésével egy “Golgotát” készítettek a kápolna előtti részre, kifaragták a kálvária tizenegyedik stációját, a keresztre feszített Jézust, mellette a két latort, és a kereszt alatt álló Máriát két tanítvány társaságában.

Korabeli kép a 2001 augusztusából a Golgota elemeit készítő fafaragók munkájáról – Forrás: Zalai Hírlap
A Golgotát 2001 szeptemberének végén, az első alkalommal megrendezett Szent Mihály-napi búcsú ünnepi programjaként avatták fel. A keresztek, szobrok a kápolnával, a szépen kialakított dombtetővel együtt meghitt hangulatot biztosítottak a vallási és kulturális programokhoz, de akár egy társaság vagy magányos vándor kirándulásához is.

A Golgota a dombtető más pontjain is elhelyezett rönkbútorokkal – Fotó: Győrffy Árpád

A Golgota háttérben a kápolnával – Fotó: Győrffy Árpád

“Hangfürdőzők” alkony idején a Szent Mihály-dombon egy öt évvel ezelőtti rendezvényen – Fotó: Győrffy Árpád
A Szent Mihály-domb látványos átalakulása az utóbbi három évben zajlott. Az önkormányzat tavalyi ciklusbeszámolója szerint “2023. júliusában befejeződtek a kápolna felújítási munkálatai, melyet a Veszprémi Érsekség végeztetett. A Szent Mihály-domb tetején lévő régi elhasználódott köztéri bútorok cseréje is megtörtént. Az „Év Balatoni Háza 2023.” pályázaton a Balatoni Szövetség különdíját a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna felújítása kapta”. (Építész: Kisberzsenyi-Nagy György DLA, Zöldi Sára)
“2023-ban megvalósult a kápolna és környezetének a múltat tisztelő, mértéktartó és teljes megújítása. A felújítás mellett speciális feladatunk az volt, hogy az eredetileg hibás geometriával épült tégla boltozatot megerősítsük, a repedések kiváltó okait megszüntessük, valamint hogy az utólagos vasbeton falak elbontását lehetővé tegyük” – olvasható kicsit bővebben a munkáról az egyik érintett cég oldalán.
A felújítás 123,5 millió forintba került, amiből 240 ezer forintot a hívek adtak össze, a többit pedig különböző közpénz forrásokból költötték. Ahogy a 2023. augusztusi átadáson elhangzott, a felújítás ezzel nem zárult le. A folytatásban a “legfontosabb a falak sótalanítása és a secco falfestmények megmentése, restaurálása lesz“.

A kápolna és a dombtető délnyugatról 2025 nyarán – fotó: Győrffy Árpád

A 20 éve feltett piros zsindely helyett felrakott autentikus fazsindely tető részlete a szentély feletti részen – Fotó: Győrffy Árpád

A szürke mellett a fehér szín szinte mindent meghódított. Még a torony zsalugáterei sem úszhatták meg – Fotó: Győrffy Árpád

Szerencsére a kereszt kimaradt, csak a toronysisakot mázolták be fehérre. Az idő láthatóan itt is jól dolgozik – Fotó: Győrffy Árpád

A kápolna korábbi sötét tölgyfa ajtaját laminált lapból készített brüsszeli sárgára cserélték. Hasonlóan járt a sekrestye ajtaja is. Persze örülhetünk, hisz akár fehér is lehetne – Fotó: Győrffy Árpád

Megváltozott a kápolna belseje is. A szentély két oldalán álló Mária- és Jézus-szobrot két másikra cserélték. A veszprémi székesegyház példája alapján többen tartanak attól, hogy itt is fehérre meszelhetik a falakat – Fotó: Győrffy Árpád

A kápolna körül elhelyezett rönkbútorokat vasszerkezetes, szürke lécezésű padokra, asztalokra cserélték legalább tízszeres áron. Térkövet szerencsére csak közvetlenül a bútorok alá, nem az egész dombtetőre raktak. Mint a képen is látható, az egyik asztal mellé már csak egy pad jutott, bár a csavarokat a másikhoz is beépítették – Fotó: Győrffy Árpád
A kápolna elszíneződésével párhuzamosan zajlott a Golgota pusztulása. A községet 2019 óta vezető Pali Róbert polgármester 2021 őszén szakértőket kért fel annak megvizsgálására, hogy milyen állapotban vannak a falu közterein felállított, fából készült szobrok és tárgyak. A Horváth Imre restaurátor által 2021 novemberében készített szakértői jelentés a “kapott információkra” hivatkozva megállapította, hogy “a köztéri alkotások rendszeresen (egy-két évente) nem részesültek faanyagvédelmi állagmegóvásban”.
A Szent Mihály-dombon álló Golgota-szoborcsoportról többek között az alábbiakat írta: “Ezen az alkotáson károsodások figyelhetők meg. A két szélső kereszt felső függőleges része, már a korhadás miatt letörött, és hiányzik… Sok esetben a faanyag – felülete alapján – egészségesnek tűnik, de súlyosan károsodott. Fém tárggyal megkopogtatva a beteg fa tompa hangot ad… taplógombával fertőzött az egyik földön álló szobor alsó része, ahol a talajjal érintkezik”.
Az igazsághoz tartozik, hogy a “két szélső kereszt függőleges része” nem törhetett le, mert olyan nem is volt nekik. A két lator testét eleve T-alakú “csonka kereszt” tartotta. A többi megállapítás igaznak bizonyult. A polgármester a helyi lap 2022 márciusi számában számolt be a szakértői jelentésről, ami két évvel később a falu internetes oldalára is felkerült.
A Golgotával közben nem történt semmi, csak a gombák dolgoztak tovább. Ez a szabadon engedett pusztítás egészen az idén márciusig tartott, amikor az egyik mellékalak kidőlt. A polgármester javaslatára erre válaszul született határozat szerint a képviselő-testület “egyetért azzal, hogy a Szent Mihály dombon található Golgota-szoborcsoport elbontásra, és az önkormányzat tulajdonában lévő fedett ingatlanba beszállításra, elhelyezésre kerüljön”.
Mivel azóta sem derült ki, mi lett, mi lesz velük, augusztus 7-én levélben fordultam Pali Róbert polgármesterhez. “Arra szeretnék választ kapni, hogy a fából faragott Golgota elemeinek várhatóan mi lesz (lett) a sorsa. Visszakerülnek-e még a kápolna elé, s ha igen, ez mikorra várható?” – írtam. Válaszként a község marketingese elküldte a 2021-es szakértői jelentést, valamint a szobrok helyén felállított tájékoztató tábla képét. Ezen is a szakértői jelentés olvasható azzal kiegészítve, hogy “A Golgota-szoborcsoportot a restaurátori szakvélemény alapján és balesetveszélyessége okán eltávolítottuk. Pótlásáról későbbiekben tájékoztatjuk a látogatókat”. Talán ezt a szöveget gondolták nekem szóló válasznak is.

A tájékoztató tábla részlete a szakértő által készített képekkel
*
Bár a domb csak 32 méterrel magasodik a tó fölé, tiszta időben a fehér falu, korábban piros cseréppel fedett, sötét toronysisakos épületet a hat-hat kilométerre lévő keszthelyi és máriai partról épp úgy meglehetett csodálni, mint a négy kilométerre lévő Balatonberényből. A 2023-as felújítással kifehérített, elszürkített templom, a Golgota nélkül, várótermi padokkal sivárrá vált dombtető látványa már nem “ugrik ki” annyira a tájból, mint korábban. S ha felmegyünk, akkor sem az a meghitt hangulat fogad bennünket, ami korábban.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!