Sebők János – Aki elindította a szovjet csapatok kivonását

Sebők János nyugalmazott vezérőrnagy 82. évében tapolcai lakásán - fotó Győrffy Árpád

A szocialista tábor felbomlásának 20. évfordulója kapcsán sok új információ került nyilvánosságra az akkori döntésekről, lépésekről. Ilyen például a Magyarországon tárolt atomrobbanófejek elszállításának ideje, vagy maga a szovjet csapatok kivonásának ügye.

 

Németh Miklós tavaly ősszel nekem beszélt először a szovjeteknek arról az 1989 őszi állításról, hogy elszállították az atomtölteteket hazánkból. A Népszabadság egy két héttel ezelőtti írásában számolt be annak a Nyikolaj Rizskov által 1989 novemberében írt levélnek az előkerüléséről, amiben a szovjet miniszterelnök Németh Miklósnak jelezte elszállítását.

A Tapolcán élő Sebők János nyugalmazott vezérőrnagy, egykori országgyűlési képviselő azt mondja, valami nem stimmel a töltetek elszállításának időpontjával.

– Borsics László vezérkari főnök egy idei nyilatkozatában arról beszélt, hogy 1990 januárjában a bécsi haderő csökkentési konferenciára utazva a kormányfő és az honvédelmi miniszter megszabta neki, addig nem jöhet haza, amíg az atomtöltetek elszállításának elhúzódását szóba nem hozza a szovjet félnél és meg nem állapodik egy végleges határidőről. Akkor most hogy állunk?! Elvitték már novemberben, vagy még mindig itt voltak? 

Sebők János szerint a Borsics-nyilatkozatnál is jobban cáfolja a töltetek 1989 novemberi elszállítását az ésszerűség.

– A Nagyvázsony melletti “Kismoszkvában” tárolt robbanófejek szolgáltak arra, hogy szükség esetén a mi tapolcai rakétadandárunknál lévő nyolc darab Scud-B típusú rakétaindító-állványt és a fej nélküli hordozókat használni tudjuk. A tapolcai dandárunkhoz hasonló szovjet egység működött Dombóváron, ami szintén a Kismoszkvából kapta volna meg az atomrobbanófejeket egy háborús helyzet esetén. De innen kapták volna meg a robbanófejeket a szovjet hadsereg nálunk állomásozó más egységei és a magyar hadsereg hadosztályainak rakétaalosztályai is. Hisz nemcsak a tapolcai és a dombóvári egység rendelkezett csapásmérő eszközökkel, hanem a többiek is, csak a mi hordozóinknak 300 kilométer volt a hatótávolsága, a többieké csak 120.

Sebők szerint a rakétafejeket csak akkor vihették el, amikor az azokat tároló egység, a hivatalos nevén mozgó rakétatechnikai bázis maga is eltávozott.

– Pontos adatok vannak arról, hogy a Kismoszkvát a magyar honvédség 1990. március 20-án, egy héttel a csapatkivonási szerződés aláírása után vette át a szovjetektől. Teljesen ésszerűtlen, hogy egy ilyen feladatot ellátó egységtől majdnem fél évvel a felszámolása előtt elveszik a feladatát. Ha valóban elvitték volna a robbanófejeket novemberben, akkor mit csináltak itt márciusig a katonák, és mit csináltak a dombóvári laktanyában a másikak. Szerintem a robbanófejek együtt utaztak el az egységgel.  

Ezekben a "garázsokban" állomásoztak egykor a "rakétaindító-állványok"

Ezekben a “garázsokban” állomásoztak egykor a “rakétakilövő-állványok”

 

A most előkerült dosszié egy másik irata annak az 1990. január 5-én írt levélnek a másolata, amiben Németh Miklós miniszterelnök felszólította Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnököt, hogy kezdődjenek tárgyalások a szovjet csapatok kivonásának kérdéseiről. Sebők János szerint ez a levél nem jöhetett volna létre, és így a kivonási tárgyalások nem indulnak meg, ha ő egy három héttel korábbi parlamenti indítványával nem kényszeríti ki a magyar kormány addig elutasító álláspontjának megváltoztatását.
Azt mondja, a javaslat elindításához a jelet az 1989 decemberének elején Máltán tartott Gorbacsov-Bush találkozó adta meg.

– Egy bizonyos úton másnap már tudtam Gorbacsovnak arról a kijelentéséről, hogy nem fogja megakadályozni a közép-kelet-európai országok demokratizálódását. Ekkor arra jutottam, hogy megszületett a történelmi esély a szovjet csapatok kivonására. December 12-én letettem a honvédelmi bizottság asztalára a javaslatomat, hogy a parlament kérje fel a kormányt, folytasson tárgyalásokat a Szovjetunióval a csapataik 1990. december 31-ig való teljes kivonásáról. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter azzal próbálta blokkolni a dolgot, hogy a javaslat előkészítéséhez a külügyi bizottsággal való közös tárgyalást javasolt. Ezt a bizottság is elfogadta. A december 21-i együttes ülésen Kárpáti azzal érvelt a javaslat ellen, hogy egységes védelmi rendesszerű katonai szövetséghez tartozunk, így erről nem dönthetünk. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár pedig próbálta azzal megtorpedózni, hogy ezzel akadályoznánk a Bécsben éppen megkezdődött európai haderő csökkentési tárgyalásokat. Egyértelmű volt, hogy a kormány nem támogatja a javaslatomat, ezért a január 5-i ülésen szakításra vittem a dolgot. Nagyon sok más érv mellett felhívtam a képviselők figyelmét Gorbacsovnak arra a kijelentésére, hogy amikor az ő felmentéséről nyilvánosságra hoznak egy közleményt, akkor egy marsall fog a helyébe ülni. Ehhez azt tettem hozzá, de ők is tudták, hogy egy ilyen katonai hatalomátvétel esetén ezek a marsallok nem akarják azt a demokratikus átalakulást, ami nálunk zajlik. Nekünk a visszarendeződés lehetőségét nullára kell csökkenteni, ehhez azonnal meg kell kezdeni a tárgyalásokat a kivonásokról. A két bizottság ezek után megszavazta, hogy a javaslatom sürgősen kerüljön a plenáris ülés elé.

Sebők János szerint Németh Miklós a bizottsági álláspont megismerése után írta meg a tárgyalásokat kezdeményező levelét Rizskovnak.

– Rájött, hogy ezt már nem lehet tovább halogatni. Persze, ez akkor is nagy dolog, ha kellett hozzá a bizottság döntése az én javaslatomról.

Sebők János azt mondja, nem akar beszállni a mostanában tapasztalható érdemeket szerző háborúban. De tisztázni akarja, hogy több jelentős kérdésben ő volt az, aki a megfelelő hivatalos fórumon elsőként kezdeményezte a döntést. Voltak, akik egyes dolgokat nagygyűléseken már korábban meghirdettek, de ott, ahol ennek tétje is volt, ő volt a kezdeményező. Mint mondja, mindig arra figyelt, hogy az optimális időpontban próbálja elindítani a változtatást, amikor már nem lehet tovább halogatni és esély is van az eredményre.

Sebők János 1929-született, 2013-ban hunyt el. 84 évéből összesen 40 évet töltött katonaként, de élete többi részében is fontos helyet töltött be a hadsereg, a honvédelem ügye.
Leventeként a háború utolsó heteiben Németországban kapott kiképzést. Arra még volt idő, hogy Hitlerre feleskessék, de valódi harcok nélkül estek amerikai fogságba. A székesfehérvári ciszterci gimnázium után azzal a szándékkal vonult be katonának, hogy hivatásosként benn is marad.
1951-ben avatták kiváló eredménnyel alhadnagyként, és azonnal meg is tették egy tiszthelyettesi iskola parancsnokává Szekszárdon. Huszonkétévesen 200-220 emeber kiképzését kellett irányítania, egy év múlva törzsfőnök helyettes lett a szekszárdi tűzérezrednél.
A Zrínyi Miklós Katonai akadémiát 1957-ben fejezte be, majd a kiskunhalasi páncéltörő tűzérdandárhoz került törzsfőnök-helyettes majd törzsfőnök volt.
Más tisztekkel együtt 1962-ban egy egyéves rakétás átképzésre Leningrádba vezényelték. Hazatérése után megkezdték a rakétadandár felállítását Tapolcán a Dobó-laktanyában. Kezdetben törzsfőnökként, majd parancsnok-helyettesként, 1978 decemberétől dandárparacsnokként irányította a dandár munkáját az 1989 júliusi nyugdíjazásáig.
Az 1985-ös képviselővé választását azzal magyarázta, hogy az “illetékesek” valószínűleg akartak egy katona képviselőt a megyéből, és rá esett a választás. Ebben biztosan szerepet játszott, hogy a Magyar Néphadsereg történetében egyedüli volt a vezetésével működő rakétadandár, amelyik négy alkalommal megszerezte a kiváló címet.
Az első szereplései után a jelölői valószínűleg levegő után kapkodhattak, mert egy civiltől is kemény lett volna, amit ő katonaként elkezdett.
Több más mellett 1986 júliusában kezdeményezte, hogy az elnöki tanács tagjait, a minisztertanács elnökét az országgyűlés titkos szavazással válassza meg, és legyen mód bármikor visszahívni őket. Az elnöki tanács az új parlament munkába lépése előtt ne gyakorolhassa az országgyűlés jogköreit, me hozhasson törvényeket, ne oszlathassa fel a parlamentet. Elfektették a javaslatot.
Később ő javasolta a pártokról szóló törvény megalkotásánál, hogy államigazgatási szerveknél, bíróságokon, ügyészségeken, rendőrségen, honvédségnél ne lehessen munkahelyi pártszervezeteket működtetni.
Ő kezdeményezte azt is, hogy a hadsereg irányítása az MSZMP-től kerüljön át az országgyűléshez.
– Június első napjaiban zajlott Pekingben a Tienanmen téri vérengzés, amikor a katonák több mint ezer tüntető diákot öltek meg. Úgy éreztem, tenni kell valamit, hogy a magyar katonák ne kerülhessenek ilyen helyzetbe.

1989. március 9-én a plénum előtt elmondott beszédében a Habsburg-ház 1848-as trónfosztásához hasonlította a parlament feladatait. A detronizálást nekünk is el kell végeznünk – jelentette ki, és mint konkrétan kifejtette, az egypárt trónfosztására gondol, a valódi polgári demokrácia kialakítására.
Győrffy Árpád 2010-2016

További képek az MN 1480-as rakétadandár emlékoldalán

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

Légy te az első hozzászóló a(z) "Sebők János – Aki elindította a szovjet csapatok kivonását" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár