A Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő főigazgatója együttműködési megállapodást írt alá a város polgármesterével a múlt héten, hogy jó irányba tereljék a közvéleményt azokkal a gyógytóról szóló adatokkal, amiket majd a kórház biztosít az önkormányzatnak a nyilvánosság tájékoztatására. Én inkább nem várok rájuk.
A zaol.hu tudósítása szerint dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna és Naszádos Péter elmondta, a víz hőmérsékletéről, mennyiségéről és más jellemzőkről szóló információkkal elejét szeretnék venni a tófürdővel kapcsolatos híreszteléseknek. Először december 10. után publikálják a számokat.
Ha csak ezen múlik a közvélemény ráncba szedése, nem igazán érhető, miért várnak közel egy hónapot, ha ezek az információk – mindenféle megállapodás nélkül – bárki számára ma is elérhetők. Hogy segítsek nekik, az alábbiakban az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a MetNet Hungary Kft. adatai alapján bemutatom, hogyan változott az elmúlt két évben a Hévízi-tó hőmérséklete, ez hogyan viszonyult a két év azonos időszakaiban egymáshoz, illetve az éppen jellemző környezeti hőmérséklethez.
Egy tündérrózsa az írás szépítésére – Fotó: Győrffy Árpád
A vízhőmérsékleti, vízállási adatok a tó közepén, a vízfelszín közelében lévő berendezéstől származnak. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó műszer negyedóránként rögzíti, továbbítja a bárki által hozzáférhető hőmérsékleti és vízállási adatokat. A levegő hőmérsékleti adatokat pedig a Metnet Hungary Fenékpusztán lévő “Keszthely Tanyakereszt” meteorológiai állomásán rögzítették.
A “tóközépen”, a vízfelszín közelében elhelyezett hőmérő valahol a nagy napozóstég északnyugati sarka alatt lehet. A méréseket továbbító antennát barna körrel jelöltem (közben figyelmeztettek, hogy a barna körrel jelölt eszközök más célt szolgálnak) – Fotó: Győrffy Árpád
Az összehasonlításhoz mindkét évben minden hónap 1. és 15. napján, délelőtt 10 órakor mért vízhőmérsékleteket, illetve az adott nap napi középhőmérsékletet gyűjtöttem le a 2024. január 1. és a 2025. november 26. közötti időszakban. Mivel a meteorológiai állomás két érintett napon nem szolgáltatott adatot – vélhetően technikai gondok miatt -, ezekre az időpontokra a közelben lévő sármelléki repülőtéren működő állomás méréseit használtam.
A változásokat talán legszemléletesebben az alábbi grafikonból ismerhetjük meg.
Mint a kék és zöld oszlopokból kiderül, a múlt évben több alkalommal volt magasabb a víz hőmérséklete, mint az azonos idei napon. Ugyanakkor a piros és a narancssárga oszlopokból az is látható, hogy a levegő napi középhőmérséklete is gyakorlatilag ugyanazokon a napokon volt magasabb tavaly, mint az idén. Így az idei vízhőmérséklet minimális csökkenését vélhetően a környezeti hőmérséklet csökkenése (is) idézte elő.
A víz- és levegő hőmérsékleti adatokat táblázattal is feltettem, hogy biztosan el lehessen igazodni közöttük
A tó felszíni vízállása a szűk két év során 870 és 887 centiméter között ingadozott. Az idei vízállástól a tavalyi azonos napokon -11 és +10 centiméter között változott az eltérés mértéke.
A fentiek valószínűleg nem győzik meg azokat, akik az idén sokkal hűvösebbnek érezték a tó vízét. Ebben szerepet játszatott, hogy az idén esetleg egy hűvösebb időszakban fürödtek, mint a múlt évben, vagy korábban. S így valóban hidegebb volt a víz is.
Az ősz elejéig lehetőség volt arra, hogy a központi fürdőház közelében is fürödjenek. A korábbi években itt valószínűleg melegebb lehetett a víz a tó más részeinél, mert a központi fürdőház medencéinek lopott – a tulajdonos által nem engedélyezett – vízzel való melegítése kihathatott a közeli nyitott részekre is. A fürdőház márciusi lezárása után vélhetően leállították a melegebb víz közvetlen felszivattyúzását is, s ez hatással lehetett a központi rész vízének hőmérsékletére is.
A tófürdő északról az idén augusztus végén, amikor még nem zárták le a fürdőház közeli részeket – Fotó: Győrffy Árpád
A zaol.hu tudósítása szerint „Naszádos Péter felidézte, 12 éve semmilyen hivatalos együttműködés nem volt Hévíz önkormányzata és a gyógyfürdő között.” Ezt Holléné Mándó Zsuzsanna a hallgatásával nyugtázhatta, mert a zaol.hu nem ír arról, hogy helyre igazította volna Naszádos Pétert.
A kijelentés azért meglepő, mert valójában több komoly együttműködés, közös projekt is zajlott az érintett időszakban a város és a kórház között. Egyikről például én is tudósította 2021. március 31-én.
A képen Papp Gábor akkori polgármester dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsannával, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház frissen kinevezett főigazgatójával sajtótájékoztatót tartott a kórházhoz tartozó sétányon induló munkákról, ami közös projektként valósult meg – Fotó: Győrffy Árpád
A főigazgató hallgatása talán érthető, nem akart hülyét csinálni a nagyot mondó polgármesterből. De Naszádos Péternél már nem igazán magyarázható, hogy miért nem emlékszik a képviselő-testületi tagsága idején, valószínűleg szavazatával megerősített projektekre, vagy miért tagadja le azokat.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!
Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)
A címben megfogalmazottnak igaza van, nincs mit hozzátenni. Nem kell hosszú történelmi kutatást folytatni, hogy megkeressük a megszüntetett VITUKI egykori tanulmányát amelyik kimondta, hogy a gyógytó víadó rétegére hasznosítási célú vízjogi engedélyt nem szabad kiadni. Néhányról tudunk, amit azóta kiadtak.