Kis-Balaton – Teljesen kiépült a vízvédelmi rendszer


Kis-Balaton – Teljesen kiépült a vízvédelmi rendszer  – 14.12.11.


A Balaton működése szempontjából rendkívüli jelentőségű fejlesztési munka lezárulását, a Kis-Balaton helyreállításának teljes befejezését ünnepelték december 10-én Keszthelyen. Persze ez a Kis-Balaton egészen más, mint a 19. századig létező elődje, elődje volt, de ebben az új formájában is hatalmas szerepe lehet abban, hogy a Balaton vize a jövőben is kiváló minőségű maradjon.






Hogy pontosan értsük miről is van szó, vissza kell mennünk 40-50 évet, mert a tározókból, csatornákból, töltésekből, zsilipekből álló rendszer eredeti terve még az 1970-es években született. Abban az időben a nyakló nélküli műtrágyázás és az egyre nagyobb mennyiségű, ugyanakkor nem megfelelően tisztított szennyvizek akkora foszforutánpótlást vittek a Balatonba, hogy a bőséges tápanyagtól hatalmas méreteket öltött az algásodás, rendszeressé vált a “vízvirágzás”.
A gusztustalan látvány, a sok viszkető bőr miatt egyre tarthatatlanabbá kezdett válni helyzet, a tó leromlása már-már a turizmus működését veszélyeztette. Ezért széleskörű programot dolgoztak ki a foszforterhelés csökkentésére, s ezzel az algásodás visszaszorítására. A terv egyik része volt az egykori Kis-Balaton “visszaállítása“. Gyakorlatilag egy hatalmas természetes szennyvíztisztítót akartak létrehozni a Zala-folyó utolsó szakaszán, hogy kiszűrjék a folyón át érkező szennyeződéseket.
A két fázisban tervezett munka első részeként 1986-ra elkészítették a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. Ütemét (nevezzük csak ezután Kis-Balaton I-nek). A Zalakarostól északra illetve keletre eső területeken a Zala régi völgyének elárasztásával kialakították a Hidvégi-tónak is nevezett tározót. A 18 négyzetkilométeres elárasztott területen, terelőtöltések segítségével a korábbinál hosszabb útra kényszerítették a Zalát. Amíg az eredeti folyómeder itteni szakaszát addig néhány nap alatt tette meg a víz, a tározóban 30 napig tart az útja. Így ettől kezdve a Zala mindenféle vegyszeradagolás nélkül, kizárólag a természetes folyamatoknak köszönhetően a szennyezés jelentős részét lerakja, a legnagyobb terhelést jelentő foszfornak körülbelül felétől szabadul meg, mire a Balatonba ér.


 


Kis-Balaton Kányavári-sziget


 


Kis-Balaton hídvégi Zala-híd  Nagyradai torony


 


Kis-Balaton bicikliut madarak természet


 


Kis-Balaton bicikliut madarak természet



Közben 1984-ben elkezdődött a Hidvégi-tó és a Balaton közötti területen a második ütem megvalósítása is.  Ám pénzhiány és más okok miatt a munka lassan haladt, gyakorlatilag le is állt. Az 1990-es évek elején bekövetkező újabb algavirágzások kellettek ahhoz, hogy ismét elkezdjék a Kis-Balaton II. létrehozását. Az akkori jogszabályok 1994-re írták elő a terület elárasztásának megkezdését, 1999-re az elárasztás befejezését.


 


 



 



 


Kis-Balaton hídvégi Zala-híd madárles Zimányi árok



Közben azonban új akadálya is teremtődött az eredeti terv megvalósításának. Az érintett területen egy olyan vizes élőhely alakult ki, amit egyesek szerint vétek lett volna háborgatni. Születtek olyan tudományos, vagy annak mondott vélemények is, amelyek szerint az ilyen fajta víztisztítás inkább ártalmas lehet a Balatonra.
Mivel a programot valahogy be kellett fejezni, kompromisszumos megoldást kerestek. Ennek megszületését elősegítette, hogy a célra rendelkezésre álló uniós támogatásokat szabott időre el kellett költeni.
A természetvédők által is elfogadhatónak tartott kompromisszumos megoldás legfontosabb pontjait Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője mondta el az avató ünnepségen.
– legyen lehetőség előürítésre a tavaszi, nyári vizek fogadása előtt, a növényzet megindulásához szaporodóhelyek kialakításához
– a jég megtartása a nádasok védelmében
– átjárhatóság biztosítása a halak és más vízi szervezetek részére
– kisvizes, nagyvizes időszakok természetszerű váltakozása, egy rugalmas működtetési rendszer kialakítása
– időszakos vízborítású területek kialakítása – mondta.
A hivatalos megfogalmazás szerint a most elkészült létesítmények révén a természetes vízjárás utánzására alkalmas rendszert alakítottak ki, ami rugalmas üzemirányítást és vízkormányzást tesz lehetővé, alkalmazkodva a csapadék mennyiségéhez.


 



A két térkép bal oldalán sötétkékkel látható Hídvégi-tó, valamint a 2. ütemben tervezett rendszer korábbi állapota és a tervezett, ami mostanra megvalósult


 




A beruházással három fő cél valósul meg:
Balaton vízminőség-védelme, a tavat terhelő tápanyagoknak a vízvédelmi rendszerben való csapdázásával, a rugalmas üzemrend lehetőségének kialakításával.
– a természetvédelmi és ökológiai célok is teljesülnek a Zalavári belvízöblözet elárasztásával, az Ingói-berek terhelésének csökkentésével
csökken az árvízi kockázat a megnövelt tározó térfogattal és a felújított belvízvédelmi rendszerrel. Ezek mellett megteremtődött a műszaki lehetősége a Zalán érkező vizek megoszthatóságának az egyes tározóterek között, és szükség esetén a Zala vizét közvetlenül is a Balatonba lehet vezetni a tározóterek kikerülésével.


Az elmúlt két évben 6,1 milliárd forintos uniós támogatásból zsilipek, hallépcsők, hidak épültek, közel öt kilométernyi töltést építettek, hosszú szakaszokon kikotorták a Zala medrét. Például földből 122500 köbmétert bányásztak ki, amiből 70000 köbméternyit új töltések építésére használtak fel, 25000 köbméter töltések felújítására, helyreállítására szolgált, a maradék pedig az ideiglenes műtárgyaknál kapott szerepet. Több mint 15500 méteren zajlott a Zala-meder és más vízelvezető csatornák mederkotrása, 3661 méternyi új csatorna épült a vizek áramlásának, elvezetésének javítására. A halak ívási helyére jutásának elősegítésére két, európai összehasonlításban is egyedülálló technikával megépített kőbukós hallépcső épült.


 



A kép bal oldalán az  egyik hallépcső



Korszerűsítették és bővítették a monitoring rendszer. A Zala vízgyűjtő területén a meglévő 38 távmérő állomás mindegyikében lecserélték a régi, elavult adatgyűjtő berendezéseket. A távmérő rendszer 11 új állomással bővült. Kiépült egy korszerű műszaki rendszer, irányító központtal, amivel nyomon követhetők a vízvédelmi rendszer egyes területi egységeinek kémiai, ökológiai és természetvédelmi állapotában keletkező változások.


 



 


A rendszer tehát elkészült, ami alkalmas arra, hogy az eredeti cél szerint a működését a Balaton vízének védelme érdekében vezéreljék. Alkalmas arra is, hogy ez a működésénél a Kis-Balaton II. területével kapcsolatos természetvédelmi szempontokat helyezzék előtérbe. A kérdés az, hogy a döntéseknél mi élvez majd elsőbbséget.


Mi történik például akkor, ha a vízügyi szakemberek a Balaton védelme érdekében egy zsilip kinyitását, lezárását, vagy egy szivattyú elindítást, leállítását tartanák szükségesnek a Balaton érdekében, ám ez ellen a nemzeti park tiltakozna, mert a lépés veszélyeztetne egy fészkelőhelyet, vagy más természeti területet? – kérdeztük Somlyódy Balázst, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjét. 
– Egyik oldalról szeretném leszögezni, hogy nincs ilyen helyzet. A másik oldalról pedig magának az egész rendszernek vízjogi üzemeltetési engedélye van. Ennek van egy meghatározott engedélyezési eljárása, amiben természetesen a nemzeti park is szakhatóságként megjelenik. Így ebben az engedélyben az eljáró hatóságok és az összes szakhatóság, tulajdonos és a törvény szerint érdekelt fél megteszi az észrevételeit, és a vízügynek ezen engedély alapján kell ezt a rendszert üzemeltetni – mondta a főigazgató.
A jelek szerint az igazi választ majd a konkrét helyzetekben kapjuk meg.
Győrffy Árpád


Részletes leírás “Kis-Balaton I.”, a Hidvégi-tó körüli biciklitúra útvonalról    


A Balatoni Bringakör bemutatása >>    A Balatoni Bringakör Bizonyítványról bővebben >>    


 
















Várjuk a friss balatoni tapasztalatokat és jó fotókat a szerkesztobalatontipp.hu címre, az oldalunk fészbukos üzenőjébe. 
Ha lájkoljátok Facebook oldalunkat –
http://www.facebook.com/balatontipp -, akkor folyamatosan friss információt kaptok a Balatontipp új híreiről, anyagairól




Balaton balatoni szabadstrandok bicikliutak balatoni bringakör bringakörút bizonyítvány borok borászatok boros kulturális sport szabadidős programok koncertek látnivalók

Légy te az első hozzászóló a(z) "Kis-Balaton – Teljesen kiépült a vízvédelmi rendszer" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár