Hévíz – Lopott vízzel melegítették a fürdőházat, az ideiglenes fürdősátornál már engedély kell

Az elhallgatás mellett főleg porhintés és ködösítés jellemzi a Hévízi Tófürdő katasztrofális helyzetének kezelését a nyilvánosság előtt. Már korábban is ismert volt az életveszélyessé váló állapot, valódi előrelépés az elmúlt években mégsem történt. Az idén márciusban már nem halogathatták tovább a központi fürdőház lezárását, de ennek okáról is csak egy júniusban kiadott közleményben árultak el részleteket.

Mielőtt a mai helyzetre rátérnék röviden lapozzuk végig a fürdő eddigi történetét. Az előzmények állítólag a rómaiakig mennek vissza. Ami biztos, hogy a környék akkori birtokosa, Festetics György már 1795-ben fürdőházat építtetett a tóra.

A ma látható fürdőházhoz mintát adó elődöt 100 évvel ezelőtt építtette a Reischl-család. Az apa, Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 120 évvel ezelőtt 35 évre bérbe vette a Festetics uradalomtól Hévízfürdőt. “1905 után megkezdődött a régi tavi fürdőházak felújítása, megépült a tükörfürdő, zárt és nyitott kabinok készültek, és ekkor épült meg a tó jellegzetes főbejárata is. Megvalósult a közművesítés, gyógyszertár, könyvtár, zenepavilon létesült.
Reischl Vencel 1923-ban bekövetkezett halála után fiai működtették tovább a hévízi családi vállalkozást. Az ő tevékenységüknek köszönhetően vált Hévíz már a II. világháború előtt európai rangú fürdőhellyé” – írja a Reischl-család működéséről Tar Ferenc történész.

A főként fából készült épület fél évszázadig bírta. Az egyre romló állapota miatt már az 1960-as évek közepén gondolkodni kezdtek a lecserélésén, felújításán, de csak 1975 elején indult el a munka. Az új épületeket többnyire a Reischlek idejében levert, betonsapkával erősített vörösfenyő cölöpökre telepítették. Már ekkor kiderült, hogy a betonsapkákat cserélni kell, és a cölöpök egy része helyett is újakat kell leverni.
Egy korabeli tudósítás szerint a “keszthelyi TŐVÁLL Petőfi I. kétszeres ezüstkoszorús szocialista brigádja” hét taggal naponta 6-7 db, 9-10 méteres, 40 centi átmérőjű vörösfenyő oszlopot vert le a tóba. Egy-egy oszlopra a kézi cölöpverővel 280-300 ütést mértek.

A központi fürdőház felújítását 1980 elején kezdték el. Az eredeti tervek szerint 1981 májusára akartak végezni, de végül csak 1985 júniusában zárult a munka. A megújult épületeknek, szolgáltatásoknak nem sokáig örülhettek, mert 1986. március 3-án hajnalban leégett a tó feletti épületegyüttes.

A helyreállítást azonnal megkezdték. A Magyar Néphadsereg katonái pontonhidat fektettek a tóra, hogy az üszkös fadarabokat teherautókra rakhassák, és elszállíthassák. A kezelések egy részét a nyári épületbe telepítették át. Közben dr. Strecker Ottó főigazgató járta a nyugat-európai turisztikai vásárokat, hogy az utazási irodákat és a leendő vendégeket megnyugtassa, az “idén is lesz hévízi nyár, a Jóreménység-tava az idén is várja a vendégeket”.
A gyors munkának köszönhetően április második felében megnyílhatott a strand – a nyári fürdő. A megtisztított betontalapzatra pedig ideiglenes faházakat készítettek, állítottak a nyár elejére, amik 1987 decemberéig a tó felett is biztosították az alapvető szolgáltatásokat. A főépület újjáépítése 1988 februárjában kezdődött, 1989. szeptember elején zárult.

A későbbi bírósági ítélet szerint a tüzet a nem hivatalosan telepített, működtetett szaunakályhák okozhatták. Ezt a felelősségre vont személyek hiába vitatták. A gyógyfürdő kórház gazdasági főigazgató-helyettesét, egyik osztályvezetőjét és két karbantartót egy év tíz hónap és egy év három hónap közötti, letöltendő fogházra ítélték, a fürdőmester pedig nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A bírósági példastatuálásra ráadásként, a főigazgató-helyettest az MSZMP-ből is kizárták, több kórházi vezetőt lefokoztak.

A legutóbbi jelentős felújítás 20 évvel ezelőtt volt. A központi épületrész ekkor nyerte el a mai formáját, és ekkor alakították ki az utóbbi két évtizedben működő szolgáltatásokat. A fejlesztésre már korábban is szükség lett volna, de az Orbán-kormány első időszakában Hévízt kihagyták a termálfürdőkre szánt sokmilliárdos osztásból. Végül a Medgyessy-kormány idején, Pál Béla turisztikai államtitkár hathatós közbenjárására kaptak 750 milliós állami támogatást.

“A már felújított középső fürdőházból az öltözőket kiköltöztettük a partra, hogy az épület összefüggő, nyitott csarnokká váljon, amiben az elegáns pihenő tér mellett négy fürdőtükröt is ki tudtunk alakítani. Kettő közülük közvetlen kapcsolatban áll a tóval, gyakorlatilag a tó egy darabja bekerült a fürdőházba, a tető alá. Az önálló medenceként működő másik kettőben télen-nyáron 32 fokos vizet tartunk. A 2500 négyzetméteres fürdőház belső csarnoka – a tükörfürdőket leszámítva – 1800 négyzetméter. Így akár konferenciák megrendezésére, koncertekre is alkalmas. Az öltözőket magába foglaló főépületet és a fürdőházat fedett, fűtött folyosó köti össze”- nyilatkozta az összességében mintegy kétmilliárdos munkáról a fejlesztést irányító Vancsura Miklós akkori főigazgató

A sok átépítés és a megnövekedett terhelés a hibás cölöpök cseréjével sem garantálta a tartószerkezet hosszú távú kifogástalan stabilitását. Ezért gyakorlatilag a felújítástól kezdve folyamatosan vizsgálták a szerkezet állapotát. A hírek szerint a vizsgálatok egyre komolyabb statikai problémákat mutattak, és már tavaly nyáron is ezért kellett több mint két hétre lezárni a központi épületet.
A most is tartó idei lezárásról az aktuális belépődíjakról szóló tájékoztatóból értesülhettünk. “A Hévízi Gyógyfürdő tavon elhelyezkedő központi fürdőépülete – központi fedett épületrész és nagy terasz – műszaki okok miatt 2025. március 18-tól átmenetileg nem fogad vendégeket” – írták a fürdő honlapján.

Két és fél hónappal később, június 2-án dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna főigazgató közleménye már kicsit részletesebb tájékoztatást adott. “…A tavi fürdőház 2005. évi átépítésének során az akkori ismeretek szerinti legkorszerűbb építészeti megoldásokat alkalmazták, melyek hosszú időn át megfelelőnek bizonyultak. Ugyanakkor a tavi fürdőház speciális építészeti megoldása, szerkezeti felépítése, valamint rendeltetése okán egyértelmű volt, hogy az épület statikai állapotának folyamatos figyelemmel kísérése szükségszerű… A 2025. év elején elvégzett kiegészítő vizsgálatok eredményei alapján egyértelművé vált, hogy az épület a továbbiakban nem tudja betölteni eredeti funkcióját. A vendégek biztonsága érdekében a tavi fürdőház épülete 2025. március 18-tól lezárásra került” – írta többek között a főigazgató.

A közlemény folytatása szerint a központi fürdőépület újraépítése “hosszabb előkészületi és kivitelezési munkát igényel”. Az átmeneti időszakban egy “Szigetfürdőnek nevezett építészeti megoldással” akarnak lehetőséget biztosítani vendégeknek a fedett részen való fürdőzéséhez. (A nevet a másfél évszázada álló keszthelyi strandtól orozták el – gyá).
A közlemény szerint az ideiglenes szerkezet terveinek hatósági véleményezése elindult.

Július 8-án született meg az Orbán-kormány határozata, amiben felhívják az érintett minisztereket, hogy “az Országos Kórházi Főigazgatóság és a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő útján gondoskodjanak a létesítmény rövid távú helyreállítási feladatai előkészítéséről és megvalósításáról“. A rövid távú helyreállítási feladatokra azonnali hatállyal 381 millió forintot biztosítottak.

Október elején a tófürdő honlapján megjelent a téli nyitvatartási rend. Mint ebből kiderül, további épületeket, területeket zártak el a vendégek elől.

November 3-tól “a Hévízi Tófürdő kizárólag az Ady utca felőli bejáraton, a Festetics Fürdőházon keresztül látogatható. Fürdőzés kizárólag szabadtéren lehetséges… A Tófürdő területén létszámkorlát kerül bevezetésre, amely meghatározza az egyidejű befogadóképességét.
Lezárt területek: Dr. Schulhof Vilmos sétány felőli főbejárat, Deák-téri bejárat, Központi fürdőház („A” épület és „B” terasz), Vízfelület északi része („A” épület és a Nyári épület között). Műszaki előkészítő munkálatok miatt a tó vízfelületén és partján szakaszos lezárások várhatóak” – olvasható a honlapon.

Az átmeneti időre tervezett, egyes helyeken “Szigetfürdőként”, máshol “fürdőcsarnokként” emlegetett, de a valóságban inkább sátorfürdőnek nevezhető szerkezetről több részlet is kiderül a kormányhivatal által augusztus végén jóváhagyott előzetes engedélyezési dokumentumból.

Így többek között megtudhatjuk, hogy annak felállítását nem a november elejétől lezárt területen tervezik. Mint írják, az elhelyezésére “a legalkalmasabb terület a tavi bejárat – „A” épület – „C és D” épület – Festetics fürdő és átkötő folyosó által határolt terület, a tó délnyugati cikkelye. Az épületet nyáron szabadtéren át két irányból lehet megközelíteni, egyrészt a „G” főbejárati épületen keresztül nyugati irányból a Dr. Schulhof sétány felől, valamint a Festetics fürdőházon át déli irányból az Ady Endre utca felől, illetve a „C” épület teraszáról. Téli bejárat a Festetics fürdőházból zárt folyosón, a „D” épületen keresztül”.
A dokumentumból megtudhatjuk azt is, hogy az ideiglenesnek szánt fürdő egy, a tóra telepített, talajcsavarokon álló, fa szerkezetű, légtartós, kéthéjú ponyvával fedett ‘csarnok’ lenne. Az ideiglenes épület “csak a fürdés céljait szolgálna, benne medencéket alakítanának ki, és a medencék körüli közlekedőn minimális pihenő helyeket“. A fürdővendégek beléptetéséhez, öltözéséhez, kiszolgálásához szükséges helyiségek (zuhanyzók, illemhelyek, raktárak) a meglévő szomszédos épületekben lennének.

Az anyag szerint a sátorfürdő medencéjében kettő 30 centi átmérőjű csövön közvetlenül pumpálnának 37 fokos vizet a tó forrásbarlangjának legmelegebb pontjáról. Mivel ezt a prémium meleg vizes ellátást a fürdőkórház már évek óta csinálta az “A” épület medencéivel, most csak az ott feleslegessé vált csöveket kell meghosszabbítani az ideiglenes sátorfürdőig. Hogy a források összhozamának 8 százalékát kitevő, közvetlenül kivett rész ne hiányozzon, a használt vizet egy harmadik csővel visszapumpálnák a forrásbarlangba, így utána normál keveredéssel a fürdő többi részét használók is megkapnák a medencében fürdőzők “pisirészét”.

Az engedélyezési anyagból kiderül az is, hogy nem csak nekem, a Hévízi-tót, mint állami vagyont kezelő Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak is újdonság volt a forrásbarlangból az “A” épületbe vezető csőrendszer, és vele a melegebb víz közvetlen kivonása.
Mint írták, “tudomásunkra jutott, hogy néhány éve 2 db 300 mm KPE csővezeték bevezetésre került a forrásbarlangba, közvetlenül a két legnagyobb hozamú melegvizes forráshoz. A forrásokból való közvetlen melegvíz elvezetést 2 db szivattyú is segíti. Közvetlen a forrásbarlangból, közvetlen a melegvízforrásokból, szivattyúk támogatásával való melegvíz kormányzásához Igazgatóságunk a felszín alatti vízkészletek kezelőjeként nem járult hozzá…  A melegvíz átvezetése a tervezett szigetfürdő helyére áramlás-hőeloszlási vizsgálat alapján a vízjogi üzemeltetési engedély módosításával lehetséges. A forrásbarlangba közvetlen a melegvízforrásokhoz vezetett KPE csövek üzemeltetéséhez Igazgatóságunktól vagyonkezelői hozzájárulást, a Vízügyi Hatóságtól vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.”

Ha jól értem a fentieket, eddig lopták a meleg vizet, de a vízügyesek utólag is hajlandóak megadni a vagyonkezelői hozzájárulást a kreatív vízhasználat legalizálásához.

Az ideiglenes sátorfürdő működését minimum 3, maximum 10 évre tervezik. Az új épülettel kapcsolatos eddigi lépések tempója, és az ország lenullázott anyagi helyzete alapján nem zárnám ki, hogy tíz év is kevés lesz az új fürdőház megvalósításához. De ez már egy másik történet.

♦

Zárásként egy biztatóbb hír Hévízről

Több éven át tartó totojázás után, a nyáron befejezték a város főtereként működő Deák tér felújítását, átalakítását. A korábbi tervekkel ellentétben a tér északi részén elbontották az eredetileg megőrzésre szánt buszmegállót. Így építészeti emlékből kevesebb, helyből több lett a téren.

A főtér déli részén, a fürdő nyári bejárata előtt kapott helyet két Festetics szobra. Jobbról az első fürdőházat építtető Festetics György, mellette hasonló nevű unokája. Neki Hévízhez nem igazán volt köze, de a “király személye körüli miniszter” volt a kiegyezés idején, ami nagyon jól hangzik Hévízen is.

Az új téren sem jutott hely Reischl Vencelnek. A modern fürdőváros megteremtőjének. Hévíz “európai rangú fürdőhellyé” alakítójának – Tar Ferenc –  be kell érnie egy, a kórház falán lévő emléktáblával, egy posztumusz díszpolgári címmel és egy 45 méter hosszú utcával a város déli szélén. Igaz ő nem volt arisztokrata, hanem egy zsidó migráns Csehországból. Úgy tűnik, ez eddig itt nem volt jó ajánlólevél.

Talán az új fürdőház felépülésének idejére Magyarország visszakerül Európába, és lesznek végre olyan, a kérdésben meghatározó személyek, aki kezdeményezik, hogy legalább a fürdőházat és a tófürdő főbejáratát nevezzék el Reischl Vencelről. Megérdemelné. A város.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!

 

Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)