Club Aliga – Luxus-gettó lehet a balatonvilágosi hajdani pártüdülőből

Egy augusztus eleji kormányrendelet drasztikusan felülírta az eddigi szabályokat a Club Aliga fejlesztésénél, használatánál - Fotó: Győrffy Árpád

Megkezdődött az egykori pártüdülő visszavétele a falu és az ország népétől – derült ki az Aligai Fürdő Egyesület szombati fórumán Balatonvilágoson. Egy augusztus eleji kormányrendelet ugyanis megsemmisítette azoknak a tájat, környezetet, közösséget védő szabályoknak a többségét, amit a helyiek az elmúlt másfél évtizedben a tulajdonossal és az állammal szemben kiharcoltak.

 

Az MSZMP egykori szenthelyét a rendszerváltás után hosszú ideig állami vagyonként működtették Club Aliga néven. Több sikertelen privatizációs kísérlet után 2007-ben az izraeli hátterű Pro-Mot Hungária Kft.-hez került a közel 47 hektáros területből 37 hektár. A maradék 9,1 hektárt pedig vagyonkezelésbe kapták az államtól.
A privatizáció után hat éven át zajlottak a tárgyalások a balatonvilágosi önkormányzat, a Pro-Mot és az állam között. Az eredményt településrendezési szerződésben rögzítő 2013. decemberi megállapodás komoly lehetőségeket biztosított a község lakóinak és más kívülállóknak, miközben kemény feltételeket szabott a tulajdonosoknak a fejlesztések elé, hogy biztosítsák a táj, a környezet védelmét. Ezt akkor a kormány is támogatta.

 

Egy kis történelem – a Club Aliga egy máig háborítatlanul megmaradt része, a “Kádár-sziget”, ahol az egykori első- illetve főtitkár pecázni szokott – Fotó: Győrffy Árpád

Másfél évvel ezelőtt jelentős fordulat történt azzal, hogy az Appeninn Holding leányvállalata megszerezte a Pro-Mot Hungária Kft. többségi tulajdonát. Ezzel a hajdani pártüdülő a NER legbelső köreihez tartozó személyekhez került. Igaz, a nevek az utóbbi hónapokban változtak, de a tulajdonosi pozíció megmaradt. Vélhetően ennek is köszönhető az a baráti hozzáállás, amit a kormány az utóbbi időben mutatott. Mint korábban írtuk, az idén áprilisban 1 milliárd forintot adtak magyar adófizető polgárok pénzéből elektromos kikötő fejlesztésére, májusban pedig további 7,4 milliárddal segítették a közösből az új tulajdonosokat a “Balatonvilágos Club Aliga hotel és élményközpont” megvalósításában.

Az Aligai Fürdő Egyesület fórumán elhangzottak szerint a 8,4 milliárdos közpénz támogatásnál sokkal nagyobb ajándék lehet a Pro Mot-nak az a kormány rendelet, ami augusztus elején felülírta az önkormányzattal hét éve között megállapodást. A Club Aliga fejlesztését kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánító kormányrendelet megszünteti vagy bizonytalanná teszi egyes területek közösségi használatát, és olyan új építési szabályokat tesz kötelezővé, amik a táj, a környezet védelme helyett annak pusztítását garantálják.

 

Bukovszki András alelnök (ül), Fülöp Balázs elnök és Rada Enikő elnökségi tag, a szombati fórum levezetői – Fotó: Győrffy Árpád

 

A résztvevők igyekeztek betartani a járványhelyzettel kapcsolatos szabályokat – Fotó: Győrffy Árpád

Az elhangzottakból válogatva kiemelünk néhány részletet a kormány állampolgáraival szemben hozott jogfosztó rendelkezéseiből. Kezdjük azzal, ami nem csak a helyi lakosokat, a strandolókat, hanem a területen egyszerűen áthaladni akarókat is egyaránt érinti.
Hét éve a Pro-Mot és az állam is támogatta, hogy az államtól önkormányzati tulajdonba kerüljenek az üdülőfalut három irányból átszelő utak, s azok közútként kerüljenek nyilvántartása, hogy a funkciójuk minden más szándéktól függetlenül így maradjon.
Az utak önkormányzati tulajdonba adását máig nem hajtották végre, és nem került sor azok közúttá nyilvánítására sem. Mostantól pedig már nem is kerülhet sor rá, mert a kormányrendelet kimondja, hogy “a rendeletben megjelölt telkek – felsorolva az utakat tartalmazó ingatlanokat is – és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkek közterületként, illetve közútként nem alakíthatók ki”.
Így az utak maradtak magánhasználatú kategóriában, amit a magyar állam bármikor eladhat a Pro-Mot-nak, s az új tulajdonos bármikor kizárhatja a lakosságot az utak használatából.

 

Mivel az utak nem kerültek át közút kategóriába és önkormányzati tulajdonba, nem lehet tudni, meddig nyílik fel a sorompó az áthaladók előtt – Fotó: Győrffy Árpád

Ugyancsak ingyenesen az államtól önkormányzati tulajdonba kellett volna kerülni a pártüdülő parti részén a nyugati saroktól a kikötőig húzódó 10 méter széles parti sétánynak, az ezzel párhuzamosan húzódó területből további 20 méteres területsávnak, valamint a móló előtti 4,5 hektáros parknak. Mivel erre sem került sor eddig, itt is érvényes a most elrendelt közterületté alakítási tilalom.
Az már csak hab a tortán, hogy miközben a Balaton 30 méteres sávjában nem lehetne építkezni, a 20 méteres területsávot is magába foglaló telken öt százalékos felszín feletti és 45 százalékos terepszint feletti beépíthetőség mellett 12,5 méterben határozzák meg a lehetséges legnagyobb épületmagasságot.

 

A kép előterében látható “Aliga 1” terület 10+20 méteres parti sávjának önkormányzati tulajdonba kellett volna kerülni. Helyette a 20 méteresen 12,5 méter magas épületeknek csináltak helyet – Fotó Győrffy Árpád

A korábban önkormányzati tulajdonba ígért kikötő előtti parknak eddig beépítésre nem szánt zöldterület besorolása volt. Az új szabályozás szerint ezen “kikötő, kikötőüzemeltetési és vendéglátás rendeltetésű épületek elhelyezhetőek”. A beépítettség legnagyobb mértékét a felszínen 2-ről 5 százalékra, a terepszint alatt 4-ről 45%-ra növelték. Az épületek legnagyobb magasságát 4,5-ről 12,5 méterre emelték itt is, miközben a zöldfelület legkisebb mértékét 80-ról 70-százalékra csökkentették. A rendelet a móló két szára között lévő, a fenti parkhoz kapcsolódó területről ugyancsak rögzíti, hogy annak “közterületi jellegét nem kell fenntartani”.
Ez a pont kimondja azt is, hogy az uszoda előtti, eddig parti sétányként nyilvántartott területen “parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn”.

 

Az uszoda alatti parti sétányon a kormány szerint a jövőben “parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn” – Fotó: Győrffy Árpád

Az uszoda alatti területtől keletre indul egy, az eddigi sétánnyal teljesen összefüggő 540 méteres parti sáv a Kádár-szigetig. Az érintett terület a Pro-Mot tulajdonában állt eddig is, de a 2007-es megállapodás és az erre épülő szabályozás “Aliga sétány II” címen rögzítette. 2013-ban kimondták, hogy azt a tulajdonos köteles azt önálló helyrajzi számon bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Köteles a területet a gyalogos forgalom előtt megnyitni, és folyamatosan nyitva tartani.
A kormány most megtiltja a Pro-Mot-nak, hogy teljesítse a falu lakóinak és más külső strandolóknak, sétálóknak tett vállalását. A kormányrendelet kimondja: az érintett parti telken, illetve az abból telekalakítással létrejövő telkeken parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület, közhasználat elől el nem zárható terület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn.

 

Az Aliga sétány II., ahol a jövőben tilos lesz megengedni az embereknek, hogy sétáljanak vagy fürödjenek – Fotó: Győrffy Árpád

Aliga felől ezzel megszűnik a közvetlen vízhez jutási lehetőség. Ha fürödni akarnak a tőlük néhány száz méterre lévő Balatonban, akkor iránytól függően 6-8 kilométer gyalogolhatnak. Pedig a tulajdonos korábban még azt is vállalta, hogy négy lépcsőt megépít a magaspartról a vízhez jutáshoz. Egy falépcső el is készült, amin Deák Ferenc utcától a Kádár-szigethez lehet lejutni, a többire már nem nagyon lesz szükség.

A rendelet felülírja a több mint fél kilométer hosszú ingatlannal kapcsolatos építési szabályokat is. A beépíthetőség legnagyobb mértékét 5-20%-ról egységesen 30%-ra, a legnagyobb magasságot 3,5-8 méterről 12,5 méterre, a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértékét 5-20%-ról 40%-ra emeli, a zöldterület megengedett legkisebb mértékét 50-70%-ról 40%-ra csökkenti.

 

Az itt található Kádár-villa talán megmaradhat, de körülötte három-négy emeletes házakkal építik be a közvetlen parti sávot – Fotó: Győrffy Árpád

Még durvább az ezzel párhuzamosan futó, az út és a magaspart között elhelyezkedő terület szabályozása, ahol 18 méteres épületmagasság mellett a felszín feletti beépíthetőség mértékét 80%-ra, a terepszint alattit 85%-ra emelik, miközben a zöldfelület legkisebb mértékét 20%-ra csökkentik.

Hasonló épületdzsungelre számíthatunk a parttal párhuzamosan áthaladó “főúttól” délre eső, a magaspartig húzódó “Aliga 3″ és Aliga 4” elnevezésű területen is. A legkisebb telekméretet 1500-3000 négyzetméterről 800-ra csökkentették, a beépíthetőség legnagyobb mértékét 30-80 százalékról egységesen 80%-ra, a terepszint alatti beépítés 10-50% közötti lehetőségét 85%-ra, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét 10-12,5 méterről 18 méterre emelték, miközben a zöldterület megengedett legkisebb mértékét 20-50%-ról 20%-ra csökkentették. A sűrűn egymásmellé erőltetett hatemeletes épületekből igazi luxus-gettó alakulhat ki, ami talán azoknak sem lesz igazán kellemes, akik kerítésen belülre kerülnek.

 

A part mellett négyemeletes, mögöttük a magaspartig 80%-os sűrűséggel hatemeletes házak felépítését tették lehetővé az új szabályokkal – Fotó: Győrffy Árpád

Akár tréfának is vehetnénk az eddig sétányként használható mólóval kapcsolatos új szabályozást. Ebben megtiltják, hogy a móló déli oldalát “közhasználat elől el nem zárható területként” használják. A közösségi használatot a jövőben csak a móló északi oldalán engedik meg. Tehát ezentúl sétálni csak a móló jobb oldalán lehet. Amitől igazán durva a szabály, kizárja,  hogy a nagyhajók kikötésére egyedüliként alkalmas helyen, a móló bal oldalán az utasok ki- és beszálljanak.

 

Mostantól a mólónak ezen az oldalán tilos lesz sétálni vagy hajóra szállni – Fotó: Győrffy Árpád

A fórum résztvevői közül volt, aki csak tévedésnek, felkészületlen hivatalnok hibás kreálmányának gondolta a jogszabályt, amit azonnal korrigálnak, ha ez kiderül. Néhányan úgy vélték, hogy megfelelő jogászokkal bíróságon kell kiállni a szerződésben is rögzített jogaikért. Mások úgy gondolták, túl vagyunk már azon, amikor még van értelme jogi eszközökkel harcolni a központi jogsértésekkel szemben.

 

Nagyon sokan elmondták véleményüket az egyesületi fórumon – Fotó: Győrffy Árpád

Az ember korábban ahhoz szokott, hogy az állam néha korlátokat állít egyes személyek, tulajdonosok elé, ezzel szolgálva polgárai érdekét. Most mindez fordítva történik: a kormány megtiltja egy vállalkozásnak, hogy végrehajtsa azokat a vállalásokat, amikre korábban igent mondott egy közösség kérésére.
A megdöbbentő állami magatartást nemzetgazdasági érdekekkel indokolják. Erre hivatkozva nem csak a közösség és egyes polgárok megszerzett jogait korlátozzák, de lehetőséget adnak egy, eddig zavartalanul létező természeti környezet indokolatlan méretű szétdúlásához is. A 4-6 emeletes épületekből kialakuló apartmandzsungel nem csak az Aligai-sarok eddigi mikroklímáját borítja fel, de az egész keleti medence időjárásának működését megváltoztathatja.
Ez lehet, hogy egyesek számára komoly gazdasági érdek, de hogy a szónál maradjunk, a nemzet ebből nem gazdagodva, hanem jelentős károkat elszenvedve kerülhet ki.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

1 Comment on "Club Aliga – Luxus-gettó lehet a balatonvilágosi hajdani pártüdülőből"

  1. Nagy Éva | 2020.08.28. at 11:03 |

    Aprócska kérdés: ha 2013-ban kimondatott, hogy a Club Aliga tulajai különböző dolgokat, szabályokat KÖTELESEK bejegyeztetni a tul lapra vagy akárhová, hogyhogy 7 év alatt senkinek – azok közül, akiknek EZ LETT VOLNA A FELADATUK a KÖZ érdekében – nem jutott eszébe ellenőrizni, hogy megteszik-e ezt. És ha nem tették meg, akkor lépni ennek érdekében? Á, nem olyan fontos ügy ez, ugye? Aztán most itt a panaszkodás, hogy: jajistenem, már késő mit tenni. Mi fontosabb dolga lehet e balatoni település felelős embereinek, mint ez? Csak végig kellett volna vinni a dolgot. Legnagyobbrészt ezért kapják (kapnák) a fizetést. Mondanám, hogy úgy kell nekik – csak hát ezzel ismét mi, a köznép járunk pórul… 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár