Balatoni vízpótlás – Csak a felesleget adnák a Rábából – 2003. január 22.


Balatoni vízpótlás – Csak a felesleget adnák a Rábából – 2003. január 22.


Szakértők szerint akár már 2005-ben a Rábából pótolhatnák a Balaton hiányzó vízét. Igaz, a számolásánál csak a tervezéshez, építéshez közvetlenül szükséges időt vették figyelembe. A Balaton Fejlesztési Tanács decemberi döntését megelőző, és az azt követő események azonban azt jelzik, hogy jóval tovább kell várni a csatorna megnyitására.


Az egyik fontos akadály, hogy igazán még ma sem dőlt el: kell-e, szabad-e ilyen jelentős természet-átalakítást végezni.
– A Sió csatorna 1863-as megnyitása előtt nagyobb időszakokban 3,5 méter volt a legmagasabb és legalacsonyabb vízszint közötti különbség a tóban. Az ingadozás mértéke később is elérte a 2 métert. A 19. század végén többször volt a mainál legalább fél méterrel alacsonyabb a vízszint, de 1949-ben is 20 centiméterrel kisebb szintet regisztráltak az idei minimumnál – mondja Dr. Herodek Sándor, az MTA Tihanyi Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója. – Sebestyén Olga akkori kutatásaiból tudjuk, hogy tiszta, átlátszó volt a víz, nem alakult ki algainvázió, és növekedtek a nádasok. Több kutató ma is azon a véleményen van, hogy a külföldi tavakban is gyakori nádpusztulás oka az üdülési szempontból megemelt és stabilizált vízszint lehet. A 80-as években, amikor a Balaton vízszintje lényegesen magasabb volt, sokkal rosszabb volt a vízminőség, mint most. A javulást a külső szennyezések csökkentése okozta, és nincs közvetlen kapcsolat a vízszint és a vízminőség között. Tehát, hogy a több mint 3 méter átlagos mélységű tóban néhány deciméteres vízszint csökkenés nem jelent ökológiai katasztrófát, a mesterséges vízpótlást nem ökológiai érdekek indokolják.
Véleménye szerint elsősorban a turisztikai használatot kellene a tóhoz, a természethez igazítani, nem pedig fordítva. Ugyanakkor elfogadja, hogy a régió életét, gazdasági fennmaradását alapvetően meghatározó idegenforgalom miatt szükség lehet kisebb beavatkozásra.
– A vízpótlásnak reális lehetősége van, de azt alapos szakmai munkának kell megelőzni. Meg kell vizsgálni, hogyan változtatja meg a hozott víz a tó vizének ion összetételét, milyen szennyező anyagok érkezhetnek a kibővített vízgyűjtőről, ezeket hogyan lehet kizárni, mennyi növényi tápanyag található az új vízben, ami növelhetné az algásodást, és mit lehet tenni ez ellen, milyen idegen állatfajok behurcolásával kell számolni.
A BFT döntését követő napokban vált nyilvánvalóvá, hogy Rábából való vízpótlásról nem elég a Balatonnál dönteni, a Rába völgyében élőket is meg kell kérdezni. A térségben lévő települések vezetői nem is vártak a kérdésre, egy decemberi sárvári fórumon egyhangúan elutasították a folyó megcsapolását.
– Éppen ma írtam levelet a megyei közgyűlésnek. A környező falvak nevében is arra kérem a testületet, hogy önálló napirendként foglalkozzanak az üggyel – mondta Máhig József, Kemenesszentpéter polgármestere, amikor megkerestük. – A mi falunk Marcaltővel, Várkeszővel és Malomsokkal itt van a folyó mellett, Veszprém megye szélén. Nagyon súlyosan érintene bennünket, ha a ma is kevés víz tovább fogyna. Persze, az ellen nem lenne kifogásunk, ha valóban csak nagy vizek idején vinnék el a fölösleget. Hisz a Balaton helyzete minket is elszomorít.
Hasonlóan vélekedik Németh László rumi polgármester is.
– A nyári hónapokban messzemenően elzárkózunk attól, hogy akár egy csepp vizet is elvezessenek a Rábából. A két legutolsó nyáron már mezítláb át lehetett menni a folyón a nagy szárasság miatt. Persze mi is örülnénk, ha a Balatont megmenthetnék. Sőt a hóolvadás utáni fölösleg elvezetése rajtunk is segítene, hisz csökkenne az áradás veszélye.
Dénes Tibor sárvári polgármester keményebben fogalmaz.
– A BFT megbízásából készített anyagból nem derül ki, hogy a vízelvezetésnek milyen hatása lesz az ivóvíz ellátásunkra, a tisztított szennyvizek elvezetésére. Nem tudni, hogyan érintené a környék élővilágát, maradna-e megfelelő mennyiség az öntözéshez. Rossz döntés esetén egy több megyére kiterjedő területen felborulhatna a természet egyensúlya. Az itt élő lakosságnak sokkal nagyobb kárt okozhatna a lépés, mint amennyi haszon származna belőle a Balatonnál. Ha itt valaki a lakosság egyetértése nélkül tenne valamit, akkor az súlyos társadalmi feszültségeket okozna a térségben. Addig a leghatározottabban tiltakozunk minden lépés ellen, amíg több, független cég által készített tanulmány nem bizonyítja be, hogy nem lesz hátrányos számunkra a víz egy részének elterelése.
Amikor a legnagyobb szükség lenne a megfontolt szakmai véleményekre, a vízügyesek és a kapcsolódó környezetvédelmi hatóságok képviselői hallgatnak. Részben azért, mert nem tartják indokoltnak a külső beavatkozást, de a fő ok nem ez.
– Nem szeretnénk, ha egyes politikai erők a szakmai kérdésekből újabb Bős-Nagymaros ügyet kreálnának a mi számlánkra – mondja egyikük.
A hallgatásukban szerepet játszik a BFT átalakulása is. A tanács egykor a kormány, az önkormányzatok és a gazdasági szféra érdekegyeztető és döntéshozó fórumaként jött létre. Mostanra több helyre a státuszával nem összeillő személy került. Egyes tárcákat a minisztériumi szándékokat és döntési lehetőségeket nem ismerő polgármesterek, s az élet más területén dolgozó civilek képviselnek politikai megbízatásként. Az új szereposztás megnehezíti az információk áramlását. A december elején tárgyalt anyag is csak egy hónap késéssel jutott el a valóban érintett minisztériumi, hatósági emberekhez.
A balatoni vízpótlásra várhatóan nagy hatással lesz az is, hogy az új kormány felállásával összevonták a vízügyi és a környezetvédelmi tárcát. Ezzel még nehezebbé vált a vitás kérdések nyilvánosság előtti tisztázása, hisz a tárcaérdeknek a békés működés képzete felel meg jobban. Több szakember a belső pozícióharcokkal magyarázza dr. Korodi Mária miniszter január 14-i nyilatkozatát, mely szerint a tó vízpótlására továbbra is két lehetőség közül kell választani. Szerinte a rábai terv ellen szól, hogy vélhetően hátrányosan érintené a Szigetköz ökológiai állapotát.
Többen meglepődtek az állításon, hisz jelenleg a Rába Győr alatt, a Szigetköz legmélyebb pontjánál találkozik a Mosoni-Dunával. Persze lehet szó egyszerű szóbotlásról is. A minisztert felkészítő személyek valószínűleg a Rábaköz helyett  írhatták a Szigetköz nevet. Vélhetően több szóbotlásnál, hogy a Murából való vízpótlást tartja másik lehetőségnek, amit a szakemberek és a BFT tagjai is elvetettek. Többek között azért, mert legalább hatszor többe kerül a megépítése, és tizenhatszor drágább a működtetése. Ellene szól a 23 kilométeres nyomóvezeték számtalan negatív hatása. A rendszer nem folyamatos igénybevétele miatt minimális szintű lenne az üzembiztonság, miközben nagy lenne a vízminőség romlás kockázata. S végül, amit a miniszter is említett, a megépítéshez több ország egyetértésére lenne szükség.
Egy névtelenséget kérő vízügyi szakember szerint a Murából való vízpótlás lehetőségének napirenden tartását két dolog magyarázhatja. Vagy felkészületlenek a témából a miniszter tanácsadói, vagy olyan üzleti körök érdekét szolgálják, amelyek egy drágább beruházásból több hasznot remélnek.
Remélhetően a fenti kérdések valamikor mégis tisztázódnak, és meglesz a lehetőség arra, hogy a Rába vize elinduljon a Balaton felé. De hogy oda is érjen, ahhoz át kell vezetni a Kis-Balatonon, a nemzeti park legféltettebb birodalmán. S ez sem lesz kis feladat.
A valóban végleges és optimális döntés meghozását segítheti Németh László rumi polgármester tanácsának megfogadása.
– A vízpótlást könnyű megakadályozni az ügy egyoldalú kezelésével. Ez ugyanúgy hatalmas kárt okozhat az országnak, mintha az esetleges veszélyek ellenére is megcsinálják. Jó lenne, ha mindenki higgadtan, a másik fél véleményét, érdekeit végiggondolva alakítaná ki saját álláspontját.
Győrffy Árpád














Várjuk a friss balatoni tapasztalatokat és jó fotókat a szerkesztobalatontipp.hu címre, az oldalunk saját vagy fészbukos üzenőjébe, 
Ha lájkoljátok Facebook oldalunkat –
http://www.facebook.com/balatontipp -, akkor folyamatosan friss információt kaptok a Balatontipp új híreiről, anyagairól



Balatoni strandok, bicikliutak, kulturális, sport, szabadidős programok, koncertek, hangversenyek,  látnivalók

Légy te az első hozzászóló a(z) "Balatoni vízpótlás – Csak a felesleget adnák a Rábából – 2003. január 22." íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár