Balaton Nagyobb garancia a jó vízminőségre – Kis-Balaton II. ütem


Balaton Nagyobb garancia a jó vízminőségre – Kis-Balaton II. ütem – 2011.09.14.


Lassan negyedszázados késlekedés után végre megvalósulhat a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme. Tervben, fogadkozásban eddig sem volt hiány, csak az pénz fogyott el mindig, no meg ellenérdekek is megjelentek időről-időre.


Most kicsit más a helyzet, mert uniós támogatást nyertünk a munkára. Az pedig olyan pénz, amit csak akkor kapunk meg, ha a céloknak megfelelően használjuk fel. Az MTI nem rég közreadott híre szerint az első közbeszerzési eljárások meghirdetésével el is indult a több évtizede tervezett, és négy éve konkrét előkészítés alatt álló projekt megvalósítása.
Nádor Istvánt, a vízvédelmi rendszer már kiépült részét működtető Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYDKVI) vezetőjét kértük, mondja el, miért is van szükség egyáltalán az egészre. 
A ma Kis-Balatonként ismert vizes területnek egyszerre van természetvédelmi és vízvédelmi funkciója. Az utóbbi nem saját magára, hanem a Balaton vízének megóvására vonatkozik.
Tudni kell, hogy a Balaton vízutánpótlásának mintegy 40 százalékát a Zala adja, az itteni körülmények korábbi átalakulása, a szerves anyagok, növényi tápanyagok tóba jutásának megnövekedése nagyon jelentős változásokat hozott a tó életében. Sokan emlékeznek még az 1960-as, 70-es években bekövetkezett óriási vízvirágzásokra, a hatalmas algaprodukció megjelenésére a Balatonon, amit többször halpusztulások kísértek. Negyven évvel ezelőtt azért dolgozták ki a Balatoni Vízgyűjtő Fejlesztési Programot (BVFP), hogy a Zalán keresztül és máshonnan, más módon érkező, a Balatonra terhelést jelentő anyagok mennyiségét csökkentsék. A BVFP-nek sok eleme volt, a nem megfelelő állattartó telepek felszámolása, a csatornázás, szennyvíztisztítás. Köztük volt a Kis-Balaton program a Zalán keresztül érkező víz megszűrésére, hogy csak olyan jusson a tóba, ami a turisztikai használatának lehetőségét biztosítani tudja.

A tervezés az 1970-es években kezdődött. Első ütemként a Zala régi völgyében, a Zalakarostól északra illetve keletre eső területeken 1980-85. között valósították meg a Hidvégi-tónak is nevezett tározó, akkori áron 500 millió forintos költséggel. A 18 négyzetkilométeres elárasztott területen terelőtöltések segítségével a korábbinál hosszabb útra kényszerítették a Zalát. Amíg az eredeti folyómeder itteni szakaszát addig néhány nap alatt tette meg a folyó, a tározóban 30 napig tart az útja. Így mindenféle vegyszeradagolás nélkül, kizárólag a természetes folyamatoknak köszönhetően a szennyezés jelentős részét lerakja, mire a Balatonba ér. Az I. ütem megvalósításának köszönhetően a tó a számára legnagyobb terhelést jelentő foszfor körülbelül felétől megszabadul. Közben 1984-ben elkezdődött a tóhoz közelebb lévő területet érintő második ütem megvalósítása is, de pénzügyi és más okok miatt a mai napig nem fejeződött be – mondta Nádor István az eddig történtekről.


 


Nádor István Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYDKVI)  igazgatója


Nádor István Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYDKVI)  igazgatója



Az elmúlt években sokszor felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e a folytatásra. A tó mai megnyugtató minősége, és vizes területen megtelepült élővilággal kapcsolatos elvárások mintha inkább a további fejlesztések ellen szólnának – vetettük közbe az igazgatónak. Szerinte az eddigi eredmények inkább a folytatás fontosságát támasztják alá.
Az elmúlt három évtizedben végrehajtott intézkedéseket, köztük a Kis-Balaton I. ütemének megvalósítását igazolja, hogy a Balaton ma nagyon jó minőségű. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a jelenlegi jó állapot annak is köszönhető, hogy gazdasági és más okok miatt közben lecsökkent a külső terhelés, ami valószínűleg nem marad mindig így. Legalább ennyire fontos, hogy a Zala vízgyűjtőjének ma csak 60-70 százalékáról érkezik a víz a Balatonban a Kis-Balatonon keresztül, a többi ma is közvetlenül, “szűrés nélkül” folyik a tóba a Zala alsó szakaszán keresztül. Ha szeretnénk, hogy a tó vízének jó minősége a jövőben is stabilan megmaradjon, akkor folytatni kell a vízvédelmi rendszer kiépítését.
Persze, már nem az eredeti tervek szerint. Ma már a természetvédelem, az ökológiai szemlélet sokkal nagyobb súlyt kap az elképzelésekben. Ennek köszönhetően a második ütem már nem úgy nézne ki, mint a már megvalósult rész, ahol van egy viszonylag stabil vízszint. Az új területen a Zala aktuális vízjárástól függően, hol nagyobb, hol kisebb részt öntene el a víz, hol kisebb, hogy nagyobb lenne a víz mélysége. A természet működésének megfelelően egy ártéri jellegű területhez hasonló alakulna ki. Ugyanakkor valós lehetőség lenne arra, hogy a víz haladási irányát vízminőségi vagy éppen élővilág védelmi okokból módosítsuk.
Ma az I-es ütemnél gyakorlatilag kötött pályán áramlik a víz. Ha beengedtük a tározóba, meg kell kerülnie a két felét elválasztó töltést. Az új tervek szerinti műszaki megoldások lehetőséget adna arra, hogy akár nagyon hosszan utaztassuk a vizet, de arra is, hogy egy nagyon rövid útra kényszerítve szinte beletoljuk a Balatonba. Meg tudjuk majd azt is valósítani, hogy a terület felén kizárólag a természetvédelem igényei alapján szabályozzuk a víz szintjét.


 


a Kis-balatoni vízvédelmi rendszer működési vázlata


A Kis-balatoni vízvédelmi rendszer működési vázlata – a térképvázlat bal oldalán az 1. ütemben megvalósított Hidvégi-tó, a jobb oldalon a ma csak részben elárasztott 2. ütem területe – forrás: NYDKVI



Nádor István elmondta azt is, hogy a 2. ütem befejező része uniós nagyprojektként valósulna meg mintegy hatmilliárd forintos költséggel. A pénz egy részéből töltéseket, zsilipeket, a halak vándorlását lehetővé tevő zsilipszerű megoldásokkal “hallépcsőket” építenének. Elkészülne egy újabb 4-5 kilométernyi bicikliútszakasz is a Kányavári-sziget felé. A fejlesztés fontos eleme a megfigyelő, távmérő, távjelző, monitoringrendszer kibővítése.
Ha az idén sikeresen lezárul a közbeszerzési eljárás, akkor 2014 végére befejeződhet a munka, mondta az igazgató. Mivel uniós forrásokról van szó, sok lehetőség nincs a késlekedésre, ha nem akarjuk a pénzt veszni hagyni.
 


A Kis-Balaton múltjáról
Évszázadokon át a Balaton nagyon változó vízállású tó volt, szabályos árvizekkel a területén. A 19. század elejétől szaporodó fürdőházak és a déli vasút biztonsága érdekében a tó vízszintjét szabályozni kellett. Az 1867-ban átadott siófoki Sió-zsilippel a korábbinál jóval alacsonyabb szinten tudták stabilizálni a tó vízszintjét, miközben a tó korábbi területének egy része szárazra került, illetve mocsárrá alakult. A mocsaras területen a Festeticsek építették ki a Zala-medrét és hozzá az árvízvédelmi töltéseket az 1920-as években. Ezzel megszűnt a nádasok szűrő hatása, a vízgyűjtő felső területeiről érkező növényi tápanyagok szinte érintetlenül bejutottak a Balatonba. Ez ráadásul olyan időszakra esett, amikor elindult az urbanizáció és az intenzív mezőgazdaság a vízgyűjtő területen.


 














Várjuk a friss balatoni tapasztalatokat és jó fotókat a szerkesztobalatontipp.hu címre, az oldalunk saját vagy fészbukos üzenőjébe, 
Ha lájkoljátok Facebook oldalunkat –
http://www.facebook.com/balatontipp -, akkor folyamatosan friss információt kaptok a Balatontipp új híreiről, anyagairól



Balaton balatoni szabadstrandok bicikliutak boros kulturális sport szabadidős programok koncertek látnivalók

Légy te az első hozzászóló a(z) "Balaton Nagyobb garancia a jó vízminőségre – Kis-Balaton II. ütem" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár