Bahart – Újabb lépés a titkolt közérdekű információk megismeréséhez

A kiemelt adatok helyett, jó lenne részleteiben is ismerni a második komp megvalósításával kapcsolatos információkat - Fotó: Győrffy Árpád

Az információszabadság hatóság arra szólította fel dr. Fónagy János államtitkárt, hogy adja ki a balatoni “második komppal” kapcsolatban készített megvalósíthatósági tanulmányt.

 

Az elmúlt évben több kísérletet tettem arra, hogy hozzájussak a Fonyód-Badacsony közé tervezett “második kompról” készített megvalósíthatósági tanulmányhoz és nyilvánossá tegyem az abban foglaltakat. Azt gondolom, hogy nem csak egy-egy idézett részletre alapozva, hanem az egész anyagot ismerve kell tudnunk arról, hogy milyen kiadásokra, milyen eredményekre és milyen környezeti hatásokra számíthatunk a terv megvalósítása esetén. Hisz egy esetlegesen nem kellően hatékony, vagy netán károkat is okozó fejlesztés helyet sok más hasznos dologra is költhetnénk a közös pénzt.

Januárban a tanulmány kikérése érdekében a Baharthoz, illetve Kollár József vezérigazgatóhoz küldött kérésem eredménytelenségéről egy innen elérhető írásban korábban már beszámoltam. Ezután fordultam áprilisban azzal a kéréssel dr. Fónagy Jánoshoz, a fejlesztési minisztérium államtitkárához, hogy egy parlamenti válaszához felhasznált megvalósíthatósági tanulmányt közérdekű adatként küldje meg számomra.

Az államtitkár azzal utasította el kérésem teljesítését, hogy “a második balatoni komp létesítésének előkészítése érdekében készült Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) rendelte meg. A 2064/2008. (V. 29.) Korm. határozat alapján a BAHART nem tartozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen tulajdonosi joggyakorlása alá, a társaság tulajdonosa 21 Balaton parti Önkormányzat. Mindezek alapján a tanulmány kiadása felől a BAHART rendelkezik.”

Az államtitkárnak jeleztem, hogy értelmezésem szerint az információszabadságról  szóló törvényben nem szerepel olyan kitétel, ami korlátozná egy adott szervezetnél lévő, illetve kezelt közérdekű adat megismerhetőségét aszerint, hogy azt eredetileg ki rendelte meg, illetve hogy a megrendelő egy az adattal rendelkező, azt használó másik szervezet joggyakorlása alá tartozik-e. Ezért úgy gondolom, hogy jogosan fordultam hozzá a közérdekű adatokért, és ő köteles lenne azokat kiadni nekem. Tájékoztattam, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kérek segítséget, hogy a kért közérdekű adatokhoz hozzájuthassak. Ezt meg is tettem.
A választ a napokban kaptam meg az áprilisi beadványomra. Dr. Péterfalvi Attila az álláspontjuk részletes jogszabályi megalapozása, illetve indoklása után az alábbiakat írta:

“Tekintettel arra, hogy az NFM képviseletében, dr. Fónagy János államtitkár, mint közfeladatot ellátó személy közfeladatának teljesítése során az adatigényléssel érintett tanulmányra hivatkozott az országgyűlési képviselőnek adott válaszában, a Hatóság arra szólította fel az NFM-t, illetve dr. Fónagy Jánost, hogy amennyiben az NFM, illetve az ő kezelésében van, tehát fizikailag megtalálható az NFM-nél, illetve az államtitkárnál a tanulmány, annak elektronikus másolatát küldje meg Önnek. Amennyiben nincs az NFM kezelésében az adatigényléssel érintett tanulmány, úgy az Infotv. 54. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (2) bekezdése alapján jelen levél kézhezvételét követő 15 napon belüli részletes tájékoztatást kért a Hatóság arról, hogy az országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszában hivatkozottak milyen forrásból, milyen módon kerültek a kezelésébe.
A Hatóság a vizsgálat eredményéről az NFM válaszának megérkezését követően azonnal tájékoztatja Önt, addigi szíves türelmét köszönöm. Kérem, hogy amennyiben időközben az NFM teljesíti az adatigénylést, arról a fenti ügyszámra hivatkozva – akár e-mailben – tájékoztassa a Hatóságot.
Dr. Péterfalvi Attila
elnök, címzetes egyetemi tanár
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság”

Az írás után a válasz teljes szövegét is elolvashatják. Úgy gondolom, nagyon hasznos lehet mindazoknak, akik közérdekű adatokra kíváncsiak, de azoknak is, akik közérdekű adatokkal bánnak.

Más. Egy hónappal ezelőtt számoltam be arról, hogy első fokon pert nyertem egy a Baharttal szemben közérdekű adatok ki nem adása miatt indított perben. A Bahart fellebbezett az ítélet ellen, a Kaposvári Törvényszék november közepére tűzte ki a másodfokú eljárás első tárgyalását.

Győrffy Árpád

Hagyományos kompok a szántódi révben - Fotó: H. Szabó Sándor

Hagyományos kompok a szántódi révben – Fotó: H. Szabó Sándor


Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Halóság

Győrffy Árpád részére részére

Tisztelt Uram!

Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) vizsgálatát kezdeményezte, mivel 2016. április 12-én e-mailben adatigényléssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (a továbbiakban: NFM), amelyben Kepli Lajos országgyűlési képviselő kérdésére 2016. március 25-én kelt, PKF/7687-4/2016-NFM iktatású számú levelében hivatkozott, a második balatoni komppal kapcsolatosan készült megvalósíthatósági tanulmány másolatát kívánta megismerni. Az NFM 2016 áprilisában a PKF/10341- /2016-NFM iktatási számú levelében arra hivatkozva tagadta meg az adatigénylést, és irányította a Balatoni Hajózási Zrt.-hez az adatigénylőt, hogy a tanulmányt a BAHART rendelte meg, valamint az nem tartozik az NFM közvetlen tulajdonosi joggyakorlása alá.

Az ügyben a Hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján vizsgálatot indított.

A Hatóság következetes álláspontja a valamely közfeladatot ellátó szerv által, közpénzből, valamely közfeladat ellátásával összefüggésben készített, megrendelt tanulmányok nyilvánosságával, valamint az Infotv. 26. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kezelésére vonatkozóan az alábbi:

Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az információszabadság elsődleges rendeltetése az állam átláthatóságának biztosítása. Az Alkotmánybíróság a 32/1992. (V. 29.) AB határozata értelmében ezen alapjog “lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését”. A közhatalmi döntéshozatalra gyakorolt ellenőrzés ugyanis csak akkor lehet sikeres és hatékony, amennyiben az állampolgárok megismerhetik a szükséges információkat.
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog másrészt gyakran előkérdése és kiindulópontja egy másik alapjog, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának (34/1994. (VI. 24.) AB határozat). A közéletben való részvétel, vagyis a közügyekkel, az állami és önkormányzati szervek működésével, illetve hatékonyságával kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása ugyanis elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat. “A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája.”

Az Alaptörvény 38. cikke értelmében az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. Vagyon alatt értendőek többek között az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő dolgok, pénzügyi eszközök, vagyoni értékkel rendelkező jogok, társasági részesedések. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
Az Alaptörvény említett cikke a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelményét, a 39. cikk (2) bekezdése pedig a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte. Eszerint “(a) közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”

Az Alkotmánybíróság a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatban kifejtette, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó információk közérdekű adatként történő alaptörvényi minősítésének célja az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének biztosítása. “Ez az elv – a Nemzeti hitvallásban foglaltakat figyelembe véve – nem csak a közpénzek és a nemzeti vagyonra vonatkozó, hanem általában véve a közfeladatok ellátásával összefüggő adatok kezelése szempontjából is irányadó.” Az átláthatóság és a közélet tisztasága ugyanis a polgárait szolgáló demokratikus állam működésének egészével, általánosságban a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény, amelynek érvényre juttatására – többek között – a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jog hivatott.

Az adatnyilvánossággal összefüggésben azonban az Alkotmánybíróság nem elégedett meg pusztán az Alaptörvény szövegének szigorú értelmezésével. A 3026/2015. (II. 9.) AB határozatban ugyanis a testület megállapította, hogy (a)z Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdéséből – különösen annak utolsó mondatából – […] egyértelműen következik, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol.”

A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége tekintetében az Infotv. 26. § (1) bekezdése általános tájékoztatási kötelezettséget határoz meg a normák címzettjeinek. Eszerint (a)z állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse”.

Hasonló kötelezettséget fogalmaz meg a proaktív közzététellel összefüggésben az Infotv. 32. §-a. A vonatkozó rendelkezés értelmében (a) közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását”.

Az Infotv. idézett rendelkezéseiből megállapítható, hogy az információszabadsággal kapcsolatos kötelezettségek címzettjei, az Infotv. által egységes elnevezéssel illetett “közfeladatot ellátó szervek”.

Az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok tekintetében a Hatóság gyakorlatában a “közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő” fordulat kizárólag azt jelenti, hogy a kért adatokat tartalmazó dokumentumok az adott szerv adatbázisában, illetve nyilvántartásában fizikailag rendelkezésre állnak. A közérdekű adatigénylések teljesítése kapcsán a közfeladatot ellátó szerv adatkezelői minősége nem függ az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti feltételek teljesítésétől, nem szükséges tehát, hogy az adott szerv döntsön az adatok sorsáról, illetve meghatározza az adatkezelés célját.

A közfeladatot ellátó szerv számára rendelkezésre álló, birtokában lévő közérdekű adatok tekintetében tehát a szerv az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szervnek minősül, tehát az Infotv. 26. § (1) bekezdés kötelezettjének tekintendő akkor is, ha az adott dokumentum megalkotására, illetve az annak alapjául szolgáló eljárás lefolytatására más szerv vagy személy adott utasítást, a birtokába került tanulmányt más rendelte meg.

Adatkezelő- és adatfeldolgozó viszonyról az információszabadság érvényesülése tekintetében általánosságban nem beszélhetünk, utóbbi relációt kizárólag az Infotv. 3. § 2. pontja szerinti személyes adatok kezelése, illetve feldolgozása tekintetében kell megkülönböztetni, az Infotv. is csak utóbbi vonatkozásban tartalmaz eltérő rendelkezéseket az előbbi két funkciót betöltő személyekre nézve. Az adatkezelő- és az adatfeldolgozó közötti különbségtétel a személyes adatokkal összefüggésben végzett adatkezelés alapfogalmai közé tartozik. Utóbbi megkülönböztetés azért sem érvényesülhet a közérdekű adatok vonatkozásában, mert az adatkezelés alapelveihez (pl. a célhoz kötöttség követelménye), az adatkezelés jogalapjához, illetve az érintett jogainak (pl. tájékoztatáshoz való jog) érvényesítéséhez hasonlóan szorosan a személyes adatokon végzett adatkezeléshez kapcsolható fogalmakról beszélhetünk.
A fentiek alapján az NFM akkor is az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szervnek minősül a kezelésében lévő {fizikailag rendelkezésére álló, nyilvántartásában bármilyen formában fellelhető) a tanulmány(ok)ban található közérdekű és közérdekből nyilvános adatok tekintetében, ha a tanulmány elkészítéséről más szerv vagy személy döntött, illetve adott erre nézve utasítást.

Az Alkotmánybíróság a 6/2016. (111.11.) határozatában többek között azt vizsgálta, hogy összhangban áll-e az Alaptörvénnyel, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog garantálásával az a jogértelmezés, amely szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az általa készített jelentés tekintetében nem minősül – az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti – adatkezelőnek, s ezért nem volt köteles az adatigénylést teljesíteni, a jelentésben foglalt közérdekű adatok megismerését biztosítani.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdése “a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok elején egy alapvető, az információszabadság érvényesülését biztosító, speciális előírást rögzít. Ennek értelmében a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie azt, hogy a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. E szabály általánosan kötelezővé teszi azt, hogy az általa kezelt közérdekű adatokhoz minden közfeladatot ellátó szerv biztosítson hozzáférést. A kötelezettség szempontjából csak az számít, hogy az adott szerv közérdekű adatot kezel, s önmagában ennél fogva terheli – a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése érdekében – az adatigény teljesítésére vonatkozó kötelezettség. Ez az általános érvényű kötelezettség nem korlátozható a címzettek körének szűkítésével, hogy az ne eredményezné egyúttal a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását.”

Az Alkotmánybíróság végső soron megállapította, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdésének, ezen általános érvényű kötelezettségnek a megszorítóan értelmezése, amely szerint az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerinti címzettek (közérdekű adatot kezelő közfeladatot ellátó szervek) körét az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti – a jogalkotó által a személyes adatok kezelésére koncentráltan definiált, az adat kezelésének célját meghatározó – adatkezelőkre korlátozza, a közérdekű adatok kezelésére nem vonatkozó törvényi feltétel szükségtelen kitágításával indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatok megismerését. Ez a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen korlátozását eredményezi, mely alaptörvényellenes.

Tekintettel arra, hogy az NFM képviseletében, dr. Fónagy János államtitkár, mint közfeladatot ellátó személy közfeladatának teljesítése során az adatigényléssel érintett tanulmányra hivatkozott az országgyűlési képviselőnek adott válaszában, a Hatóság arra szólította fel az NFM-t, illetve dr. Fónagy Jánost, hogy amennyiben az NFM, illetve az ő kezelésében van, tehát fizikailag megtalálható az NFM-nél, illetve az államtitkárnál a tanulmány, annak elektronikus másolatát küldje meg Önnek. Amennyiben nincs az NFM kezelésében az adatigényléssel érintett tanulmány, úgy az Infotv. 54. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (2) bekezdése alapján jelen levél kézhezvételét követő 15 napon belüli részletes tájékoztatást kért a Hatóság arról, hogy az országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszában hivatkozottak milyen forrásból, milyen módon kerültek a kezelésébe.

A Hatóság a vizsgálat eredményéről az NFM válaszának megérkezését követően azonnal tájékoztatja Önt, addigi szíves türelmét köszönöm. Kérem, hogy amennyiben időközben az NFM teljesíti az adatigénylést, arról a fenti ügyszámra hivatkozva – akár e-mailben – tájékoztassa a Hatóságot.
Budapest, 2016. október 13.
dr. Péterfalvi Attila
elnök címzetes egyetemi tanár
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Halóság

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

Légy te az első hozzászóló a(z) "Bahart – Újabb lépés a titkolt közérdekű információk megismeréséhez" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár